Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.02.21. 23:17
A mai feltöltés befejeződött. Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.02.21. 22:32
Mindenkinek szép estét! Coffee cup

2019.02.21. 19:56
MINDENKINEK áldott, pihentető, jó éjszakát kívánok! Szeretettel: Ági Heart Coffee cup

2019.02.21. 19:20
Szép estét, és még szebb éjszakát kívánok mindenkinek! Tibor Confused

2019.02.21. 16:26
Szép napot kívánok mindannyiunknak! Smile Coffee cup

2019.02.21. 11:53
Köszönöm a vers feltöltését!

2019.02.21. 07:33
Kedves Józsi! Megkaptam az ajándékkötetet, köszönöm! Éva

2019.02.21. 06:14
Kellemes ébredést, legyen nagyon szép napotok Holnaposok! Rose Heart

2019.02.20. 21:50
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.02.20. 20:04
Kedves Józsi! Köszönjük szépen, a kötet megérkezett, hozzánk és ma már Erdélybe is. Rose Miklós

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: krumpli
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Bánlakyné Moravetz Edit: Bánlakyné Moravetz Edit: M I É R T? (Családregény folytatása: 20/VII. rész)
IRMA DRÁGA ÉS VILMA DRÁGA
(2006. március 31. (Éjfél után 20’.)

Úgy látszik, az emlékek nem hagynak pihenni. Nem tudom: m i é r t /?/… de éjszakáról, éjszakára előbukkannak a múltból, s érzem, le kell írnom, hogy újra nyugodt álomra hajthassam fejemet.
Most ismét visszarepülök az időben… térben… Megint Erdélyben – Besztercén vagyok 10-11 éves lehettem; édesapa vidékre járt – „kiküldetésbe”. A vajgyárnak volt a főmérnöke – rendszeresen ellenőrizték a tejbegyűjtőket. (Milyen körülmények között veszik át, tárolják a tejet; higiéniás feltételeket; nem vizezik-e a tejet, stb.)
Egyik alkalommal Betlehenbe ment; munkáját elvégezve, indulásig még volt egy kis ideje, úgy gondolta, meglátogatja rég nem látott rokonait. Két nagynénije: Irma néni és Vilma néni, valamint nagybácsija: Karcsi bácsi éltek ott.
Hazajövet nevetve mesélte a következő történetet:
Nagy-nagy ovációval fogadták, invitálták, üljön le, s mesélje, hogy van a család, mekkorák a gyerekek, hogy élünk, mit csinálunk? Ő örömmel sorolta, milyen boldog a mi életünk, hogy nőnek a gyermekei, fényképeket szedett elő rólunk. Közben Karcsi bácsi odaszólt a húgainak, hogy kínálják már meg a kedves vendéget valami harapnivalóval, egy kis borral. Azok meg mintha meg sem hallották volna, ott toporogtak Édesapám körül, s „oh, be szépek ezek a gyerekek! … Jaj, de bájos ez a kislány! … Boldog lehetsz fiam! … „– felkiáltásokkal nézegették a képeket. Karcsi bácsi még kétszer nógatta őket, hozzanak már be valami ennivalót a kedves unokaöccsüknek – megjegyzem, Erdélyben az volt a szokás, ha valaki betoppant a házba, el nem eresztettük volna úgy, hogy meg ne kínáljuk egy-két falnivalóval, egy pohár borral. Nos, kezdett kínossá válni a helyzet, Édesapám, hogy mentse, ami menthető, szabadkozott: „Nem, nem kérek semmit, mert böjtölök!” … Mint akiket darázs csípett meg, odaugrott a két öreglány két oldalról harsogva Karcsi bácsi fülébe kiabálta (minta ő lett volna a süket): „Hallod Károly! Böjtöl, nem eszik!”
Ez a történet úgy megtetszett a családnak, azóta, ha valakit megkínáltunk étellel, s az szabadkozott, hogy köszöni, nem kér, mi nevetve tettük hozzá: „Hallod Károly! Böjtöl, nem eszik!”

Még egy emlékem van a két lánytestvérről. Ez már személyes élményem.
Egyszer felutaztak Besztercére, valami hivatalos ügyet kellett intézniük s nálunk szálltak meg. Forró nyár volt, a szellő sem rezdült. Este édesanyám megvetette az ágyukat – dupla ágy volt – lefeküdtünk.
Mi gyerekek kuncogva figyeltük, amint hosszú ujjú földig érő csipkegallérú hálóingükben, melyet állig begomboltak, csipkés fejkötőjükben betipegtek a fürdőszobából s bebújtak a takaró alá, csak az orruk látszott ki. Jó éjszakát kívántak nekünk is, s egymásnak is szertartásosan: Jó éjt Irma Drága; Jó éjt Vilma Drága! – Alig tudtuk a nevetést visszatartani, olyan mókásak voltak.
A történet itt kezdődik:
„Irma drága – szólt Vilma néni – itt huzat van!”
Felült Vilma néni az ágyban, maga elé tartva a takarót.
„Tényleg huzat van Vilma drága” – jött a válasz, s Irma néni kibújt az ágyból, mamuszát felvéve odatipegett az ablakhoz, s a 40°-os melegben bezárta azt. Visszatipegett, lefeküdt, jóéjszakát kívántak ismét egymásnak.
De nem telt el sok idő.
„Irma drága! Pipikélni kell!” …
„De Vilma drága, most pipikéltél!” …
„Irma drága, mégiscsak kell pipikélni!” … mamusz fel, Irma kitipeg a biliért, behozza, Vilma kibújik a takaró alól, mamusz a lábra, Irma megemeli a hosszú hálóinget, Vilma leguggol, … csurr, csurr, csurr … hálóing vissza, Vilma az ágyba a takaró alá, Irma kitipeg a bilivel, visszatipeg, ágy, takaró, „Jó éjszakát Vilma drága!” „Jó éjszakát Irma drága!” … csend … (csak a gyerekágyak felől halk kuncogást hallani … édesanyánk ránk pisszeg, de mintha az ő torkából is elő-elő törni készül a kuncogás…)
Édesanyám majd megfullad a bezárt szobában;
A duplaágy felől végre egyenletes szuszogás hallik, odalopódzik az ablakhoz, résnyire megnyitja; mélyet szív a kicsit sem hűvösebb, mégis frissebb levegőből. Alig bújik vissza az ágyába; megszólal egy síri hang: „Irma drága! Itt még mindig huzat van!” … „De Vilma drága, hogy lenne huzat, én magam csuktam be az ablakot?!” … „Irma drága, mégis huzat van!” … Kibújás … mamusz … tipegés … „Tényleg, Vilma drága! Mégis igazad van! Kinyílt az ablak!” … zár … tipegés … mamusz le … bebújás … „Jó éjszakát Vilma drága!” „Jó éjszakát Irma drága!” …
csend …
Egyenletes szuszogás…
„Jajjjj!!! … Irma drága! … Lenyeltem a hogam!” …
„Jajjjj!!! Vilma drága! … Ne mondd, hogy lenyelted a fogad!” …
… két főkötő emelkedik … az ágyban térden állás, tapogatódzás … egyszer csak:”MEG VAN! Vilma drága megvan a fogad!!!” – diadalittas ujjongás - …..
„De hát Vilma drága! Hogy képzelted, hogy Te lenyelted az egész fogsorod? … ? …
- egymással szemben térdelve, tenyérből-tenyérbe vándorol az elveszettnek (lenyeltnek) hitt fogsor … be a helyére …
„Tényleg Irma drága! Hát hogy gondolhattam azt, hogy lenyeltem az egész fogsorom!?” …
„Jó éjszakát Vilma drága!”
„Jó éjszakát Irma drága!”
………….
Talán egy kisegér cincog a gyermekágyak felől? Nem, hasonló hangok szállnak az égbe a szülők ágya felől is.
………….
Végül mégis elalszik mindenki.
………….
Ötven év után még ma is magam előtt látom a csipkefőkötős fejecskéket: Irma drágát s Vilma drágát.

………… folytatás következik


Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.