Bánlakyné Moravetz Edit: Okos kütyü: Ötödik történet (2016. november)
Ha egyszer beindul…

Leánykámtól névnapomra okos telefont kaptam. Kézbe vettem, forgatgattam, ráztam fejem, ez bizony nem nekem való. Bekapcsolni sem tudom, hát még használni.
„Ne félj Anyukám! Ahogy én, ismerlek, karácsonykor te fogod elmagyarázni nekünk, mit, hol találunk, miként lehet megrendelni például egy színházjegyet.”
„No, ezt felettébb kétlem!” – gondoltam, azért igyekeztem vidámra venni a figurát.
Szorgosan tanulmányoztam a piktogramokat, s „okos” fejem rájött, hogy is tudok telefonálni! 1:0 a javamra!
Úgy határoztam, megtettem a legfontosabb lépést, többre nincs is szükségem – az „okos kütyü” beélesítve, mehetek vele a boltba. Biztonság kedvéért kezem ügyébe tettem, ha megszólalna, ne kelljen kotorásznom a táskámban. Láttam a fiatalok tekintetét, amikor idős hölgyek keresgélik a szatyor fenekén élesen csengő telefonjukat: „Őskori kövület!” – mondja a szemük, van, aki diszkréten nézi a polcon az árut, melyet nem is akar megvásárolni, magában meg kuncog, de jó, hogy nem engem hívnak!
Már a pénztári sorban várakoztam, amikor zsebemben éles visító hangon megszólalt az ajándékom. Elegánsan elővettem, ám ekkor megdöbbenéssel tapasztaltam a jelzést: „Édesanya”! Mi? Hogy? Hiszen Édes már 16 éve meghalt! A telefonszámát rég kitöröltem az előző készülékemből! A csengés nem akart abbamaradni. (Meglepetésemben elfelejtettem megnyomni a kapcsolót.) Éreztem a rám szegeződő pillantásokat: „Mit totojázik? Miért nem szól bele? Idegesítő ez a hang!”
Remegő kézzel nyomtam meg a gombot. Elhaló hangon szóltam bele: „Haló?!” – néma csend. Letették? De ki? És miért hívott?
Különben is! Emlékszem, amikor még benne volt a memóriában, annyi volt csak: „ANYA” – most meg: „Édesanya”?
Odaértem a pénztároshoz, máskor figyelmesen követem a beütött árakat, most automatikusan rakosgattam a leszámlázott tételeket a kosaramba. Agyam kerekei kattogtak – féltem, hogy kihallatszik fejemből a zakatolás. Gyorsan fizettem, s igyekeztem haza.
Egész úton úgy éreztem, mindenki engem néz, mint egy marslakót. Tudják, hogy volt egy különleges hívásom?
Hazaérve berobbantam a lakásba és férjem kezébe nyomtam a készüléket:
„Kérlek, nézd meg az utolsó hívást!”
„Miért?” – kérdezte – „Hogyan?” – volt a következő jogos kérdése, hiszen Ő sem ismerte a működését.
Letettem az asztalra a kosarat, majd remegő kézzel kezembe vettem a „kütyüt”.Mint „okos” készülék, lelke van, előtte meg kell simogatni! Buborékok futnak végig a képernyőjén, rajtam pedig a libabőr.
Tanulmányozni kezdtem, lassan rájöttem, hogy a Naplók címszó alatt vannak „elrejtve” az előzmények. Legfelül a tegnapi hívások sorakoztak – gyermekeim s unokáim sorra hívtak, köszönteni névnapomon. Utána semmi…
„Mi történt?” – volt férjem következő kérdése. – „Miért vagy ilyen zaklatott?”
El-elcsukló hangon meséltem el a történteket.
Láttam férjem hitetlenkedő mosolyát, bár hozzá volt szokva, hogy velem mindig történik valami szokatlan, ezt azért kicsit soknak vélte.
Felhívtam leánykámat – ezt a műveletet már könnyen el tudtam végezni – s rákérdezve, hogy nem zavarok-e, neki is elmondtam az esetet.
Nem csodálkozott!
„Anyukám! Ez egy „okos telefon” „– volt a válasza – „Lehet, hogy éppen Nagyira gondoltál, s ő megérezte!”; kuncogott.
„Na, ne viccelj velem gyermekem!”
„Azt kellene csinálnod, nézd meg a memóriájában, van-e ezzel a névvel telefonszám elmentve!” – adta a logikus tanácsot a leánykám.
Gyorsan elköszöntem.
Nem kellett a szomszédba mennem, hogy tudjam, a Névjegyzéket kell előhívnom annak érdekében, megtudjam az elmentettek névsorában benne van-e „Édesanya” száma.
Most fogódzkodjatok meg: NEM VOLT BENNE!
1:1
Mégis csak „okos ez a telefon”!
DE ENNYIRE?
Azóta is homály fedi azt a tényt, honnan jött a hívás?
(Félek, hogy legközelebb arra fogok gondolni, ki kellene porszívózni, s a porszívóm begördül a szobába, bekapcsolja magát s morogva kitakarít.)
Budapest, 2016. október 10.
5099
picurnagyi - 2016. november 17. 16:07:57

Smile))
Drága Babu!
Nagyon szépen köszönöm elismerő szavaidat!
Szeretettel: Edit Rose

5548
babumargareta - 2016. november 17. 08:47:56

Drága Edit .
Szeretettel olvastam kedves,humoros történetedet.
Gratulálok baráti szeretettel....BabuRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.