Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.04.19. 23:42
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.04.19. 22:08
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok sok szeretettel: Kövesdi Ferencné Teri

2019.04.19. 21:36
Kedves Holnaposok! Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok, mindenkinek!

2019.04.19. 21:07
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok Mindenkinek!

2019.04.19. 18:18
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kíván szerkesztőségünk minden magazin tagnak és olvasóinknak! Smile

2019.04.19. 18:16
Szép estét kívánok szeretettel! Heart

2019.04.19. 18:16
Mindenkinek Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok! Heart

2019.04.19. 17:54
Kedves Józsi ! A vers ( Erdőn,mezőn ) kétszer lett feltéve kérlek a meglévőt törölni. Köszönettel Tibor (Mirage )

2019.04.19. 14:13
Koszonom szepen, hogy nyuszis versikem ilyen gyorsan folkerult. Mindenkit udvozlok es Kellemes Husveti Unnepeket kivanok.

2019.04.19. 09:05
Kedves Holnaposok! Mindenkinek Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok! Smile Rose

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: BerencsiSzilvia
» Online vendégek: 6
» Online tagok: 0
Bánlakyné Moravetz Edit: M I É R T? (Családregény folytatása: 20/XVI. rész)
A NAPLÓ FOLYTATÓDIK / 2011. január 12. 3 óra 4o perc/

Sohse tudom, mikor, miért van szükségem arra, hogy tollat ragadjak, s éjnek évadján leüljek gondolataimat leírni. (De ezt úgy emlékszem, már említettem.)
Azt hinné az ember, ez akkor következik be, ha valami eget rengető esemény történik életében.
Nos, úgy tapasztaltam, nem mindig szükséges, hogy így legyen.
Most már napok óta éjszaka kellős közepén felébredek, s emlékeim ilyenkor megrohannak, csapongnak gondolataim a közeli s távoli múltban – érzem, eljött a pillanat, amikor közel tíz évvel ezelőtti eseményt papírra kell vetnem.
Még kisiskolás voltam, amikor Édesanyám felfedezte bennem a hajlamot, hogy szeretek mesélni – reggelenként szinte ki se fogytam a szuszból, amíg indulnom kellett. Azt tanácsolta egyik nap átnyújtva egy füzetet: „Ebbe írd le gondolataidat – meglásd érdekes lesz elolvasnod évek múlva.” Így is tettem. Már akkoriban is felébredtem álmomból, s mivel ott volt kezem ügyében a papír és a toll, sokszor írtam elemlámpa mellett paplan alá bújva, hogy a többieket ne zavarja a fény. (Hogy hová lettek azok az írások – nem tudom. Talán, ahová az érettségire varratott fekete mikro kord-bársony ruhám (?), vagy a lánykori naplóm (?) – Viszont ez megint egy másik történet.)
Most nem erről szeretnék írni.
Annyi minden történt az életemben, amiről megemlékeztem. Egy valamiről viszont csak röviden írtam eddig. Az pedig az elmúlt 20 év Lacival. Észre sem vettem, hogy milyen gyorsvonat sebességgel száguldott el ez az idő. Talán azért, mert az események gyors egymásutánban követték egymást; s Ő biztos támaszként mindig itt volt mellettem.
Emlékszem, Editkém még összekerülésünk elején így fogalmazott: ”Ti annyira össze illetek, mintha valóban egy test, egy lélek lennétek! Hogy mehettél férjhez annak idején apához? Olyan két különböző ember vagytok: mint ég és Föld.”
Valóban – Lacival kiegészítjük egymást. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy sohse volt nézeteltérésünk, együttlétünk alatt. Az viszont biztos: sohse feküdtünk le haraggal!
1991.november 3-án hazajöttem a munkából. Végeztem a szokásos itthoni teendőimet: vacsorát készítettem, virágokat öntöztem, bekapcsoltam a mosógépet. Épp ágyazni kezdtem, amikor csöngettek. Ki lehet az ilyen későn?”
Ajtót nyitottam… s ott állt Laci két bőrönddel a kezében:
„Beengedsz?” – kérdezte – „Ha nem, nincs hová mennem!”
Szinte megbabonázva néztem rá. Természetes mozdulattal tessékeltem be. Még a háta mögé is néztem, nem kíséri-e valaki? Nem értettem, mi történt. Egész nap együtt voltunk az iskolában, de apró jelét sem mutatta annak, mire készül.
„Történt valami?”
„Elég volt!” – válaszolta két szóban.
Nem mertem faggatni. Féltem, hogy felébredek. Hányszor, de hányszor álmodoztam arról, hogy úgy dönt: velem akar élni. Hiába. Nem tudta rászánni magát.
S most itt van!
Szívem hevesen vert. Legszívesebben karjaiba vetettem volna magam, de éreztem a benne tomboló vihart. Nem lehetett könnyű számára a döntés. Nem az, hogy velem éljen tovább; hanem, hogy új életet kezdjen. Tudta, a neje utána nyúlna. Megkeseríti minden napját, éjjelét…
Alig telt el egy óra, megszólalt a telefon:”Ott van a férjem?” – recsegett bele a hang a fülembe. „Nincs!” – nyögtem kényszeredetten (Nem, a Te férjed nincs itt, itt „csak” az én LACIKÁM van – folytattam gondolatban a választ. Sohse szerettem hazudni, de Laci megkért, ne áruljam el, hogy ide jött. Szeretné ezt az éjszakát nyugodtan tölteni. Tévedett!)
„Ne hazudj, te büdös k…” – üvöltötte a telefonba. – „Tudom, hogy nálad van! Megmondtad, hogy ha nem lenne nős, szívesen elfogadnád! Csak nálad lehet!” –
Leraktam a kagylót. Minden porcikámban remegtem. Hiszen nem miattam hagyta ott. Én csak mankó voltam a számára. Hosszú évek óta gyötörte őt a neje. Megalázta úton-útfélen, ismerősök előtt lejáratta. Csoda, hogy eddig bírta a gyötrődést.
Maradt…
Tűrt, amíg tűrhetett.
De egyszer betelt a pohár.
Ide menekült hozzám.
S én szíves örömest befogadtam. Úgy éreztem, meg tudom védeni. Az elkövetkező – eddig – húsz év bebizonyította, hogy békességben, megértésben van része.
Igaz, a telefonhívások sűrűn megismétlődtek, de akkor engem már nem érdekelt.
Itt van Ő! Velem van! Kárpótolni akartam őt minden sérelméért. Kéz a kézben tettük meg az utat eddig – s remélem, ezután is még sokáig!

….. folytatás következik



5099
picurnagyi - 2017. november 23. 15:50:27

Drága Ági!
Köszönöm, hogy eljutottál eddig a részig az olvasásban - s külön azt, hogy véleményt is nyilvánítottál róla.
Szeretettel: Edit Heart

5407
tamasagi - 2016. november 22. 16:29:36

Ez a rész egy gyönyörű életmese, vagy mesés élet?? olvasom a többit,

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.