Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2018.10.17. 20:34
Szép estét és Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2018.10.17. 20:31
Szép álmokat kivánok Mindenkinek szeretettel ! Heart

2018.10.17. 19:47
Miklós, javítjuk feltöltés napján.

2018.10.17. 13:40
Drága Józsi! A most beküldött kabarétréfámban, kérlek cseréljétek a következőt: "Eladó: Melyik? Az ott a balszélen?" helyett "Eladó: Melyik... Bővebben

2018.10.17. 13:36
Szép napot kívánok mindenkinek HeartMiklós

2018.10.17. 12:10
Szép napot, kellemes időtöltést! Smile

2018.10.17. 11:13
Csaba, töröltem az Őszi nap c versedet.

2018.10.17. 11:12
Katalin, javítjuk feltöltésnél a címét írásodnak.

2018.10.17. 11:10
Szép napot mindenkinek. Smile

2018.10.17. 07:45
Szép napot.

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: Antal Anna
» Online vendégek: 19
» Online tagok: 1
kbszabo
Jószay Magdolna: Világosbarna nap
Sokszor játszom a színekkel.
Kötődhet tárgyakhoz, személyekhez, eseményekhez. Sőt, gyakran a neveket, városokat, országokat, hangokat, illatokat is színekhez kötöm.
Kedvenc színem a zöld és a lila, ettől függetlenül majdnem minden színt kedvelek valamilyen formában. Minden színnek megvan a maga rendeltetése, amikor is más szín szóba sem jöhet.
A veled való találkozás színe a világosbarna. Nagyon szép, kapucsínószínű, plüssmaci színű világosbarna.
Aranylott a napfény, valószínűtlenül csodálatos, szinte giccsesnek mondható színeket varázsolt a nyár a természetre.
Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy már csak azért is le kell fotóznom, mert e hasonlóan fantasztikus, képeslapszerű környezetet úgysem tudnám sem szavakkal, sem ecsettel lefesteni. Sőt, volt olyan esetem, hogy a fotó színeit is utómunkálatok eredményének titulálták, holott hozzá sem nyúltam... Mindez azt jelenti, hogy valóban produkál néha a természet olyan színorgiát, amitől hang nem jön ki a torkodon, ha meglátod, és talán nem is hinnéd, ha nem a saját szemeddel látnád.
Már, akire hatással van az ilyesmi. Már aki érzékeny az ilyenfajta érzéki, lelki dolgokra.
Mikor megláttalak felém jönni, éppen egy társasággal voltunk egy kerti bográcsos partin. Ragyogott minden, meleg volt, ám nem annyira kellemetlen, hogy a hőségtől ragad minden és kiszippantja az ember agyát olyannyira, hogy ne tudjon figyelni másra.
A vörösboros marhapörkölt már majdnem készen volt. A bográcsból áradó gőz számomra világosbarna színeket rejtő, kellemes illatot árasztott... Mondom mindezt annak ellenére, hogy a marhapörkölt meglehetősen sötétbarna színű inkább... Mégis... a nyári napfény, az élénk színek világosbarna hangulatot teremtettek.
Neked ki kellett szedni egy jókora adagot előre, még mielőtt a vörösbor belekerül a bográcsba, a fövés utolsó stádiumában. Merthogy egyáltalán nem fogyasztasz alkoholt. Hiába mondtuk viccelődve és hitetlenkedve, hogy a főzés közben az alkohol úgyis elpárolog az étekből - neked nem számított. Mert elvek is vannak. Te például meg nem ennél egy dianás sósborszeszes cukorkát sem, vagy netán egy szem bonbonmeggyet, de ez még magyarázható némi szesztartalom okán. A vörösboros marhapörköltből, bár elpárolog az alkoholtartalom, mégsem ennél, mert tudatosult benned, hogy bor is főtt benne.
Valahogy ez a momentum is világosbarna nekem...
A te pörköltöd a műanyag, kerti asztalon, a fehér műanyag tányéron is valahogy világosabb volt, mint a többieké. Mint ahogy az az enyhén kakaós piskótaszelet, amit utána ettünk; meg a tejszínhabos kávé, amit ittunk - mind-mind világosbarna színre hajazott...
Akkor, aznap éreztünk először valamit, valami mást; bár voltunk már többször is ebben a társaságban.
Elkezdődött valami, mely kicsit később lett tudatosulva bennünk, és csak később kezdtük óvatosan, fokról fokra kémlelgetni-kutatgatni az okot, gondolkodni és ábrándozgatni e világosbarna délután nyomán.
Tény, hogy tíz év telt el azóta, és te azóta is világosbarna maci vagy, mint azon a - számomra örökké világosbarna - nyári napon...
5657
magdileona - 2017. január 01. 15:53:16

Köszönöm szépen, kedves Zsera, nagyon örülök, hogy tetszett.Smile

1867
Zseraldina19 - 2017. január 01. 15:33:43

Gratulálok írásodhoz!Beleéltem magam,ahogy a marhapörkölt ott főtt a bográcsban.Színekkel én is szoktam játszadozni,de ilyen érdekesen,mint Te,még nem gondoltam.Remélem ez a barna szín mindörökre benned marad. Smile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.