Auerbachné Tóth Katalin: Pilóták
1944. valahol a magyar légtérben, a keleti határ környékén...
(igaz történet alapján)

A magyar vadászrepülőgép többedmagával és a német pilótákkal indult felderítésre. A magyar és német gépek magasan járőröztek és lestek zsákmányra, amikor észrevették a szovjetek vadászgépeit maguk alatt. Néhány pillanat alatt komoly légi harc bontakozott ki a három ország pilótái között.
Nem sokkal később a gépek száma erősen megfogyatkozott már a levegőben: három szovjet, három német és négy magyar gép roncsa hevert a körzetben füstölve. Két magyar és egy német gép füstöt húzva maga után vonult vissza abban a reményben. A még éppen hogy irányítható gépek pilótái abban reménykedtek, hogy még meg tudják menteni a gépüket, és kényszerleszállva a kiinduló repterükön a szerelők még helyre tudják pofozni azokat. A szovjetek részéről is voltak már néhányan, akik visszavonultak. De a csata még mindig tartott.
Nemsokára az egyik magyar pilóta, akik szinte körtáncot járt szovjet ellenfelével, sikeres találatot vitt be a másik gépnek. De a találat csak a gép és nem az ember halálát jelentette: a szovjet pilóta sikeresen kiugrott a gépéből és most az ejtőernyőjén függött. De ez még közel sem jelentette neki a megmenekülést, tudta jól. Aztán meglátta, hogy az egyik német felségjelzésű gép ráfordul, és már látta is a nyomjelző lövedékeket közelíteni maga felé. Gondolatban elköszönt a szeretteitől, és várta, hogy mikor fognak a testébe marni a lövedékek.
Aztán. . .
Az egyik magyar gép jelent meg szinte a semmiből közte és a német gép között, mire a német gép abbahagyta a tüzelést és kifordult. A pilóta most nézte meg jobban a magyar gépet, és az oldalszámából rájött, hogy ővele vívta az utolsó légi csatát. Ő volt az, aki kilőtte alóla a gépét.
A föld egyre közeledett, de az ejtőernyőjén függő pilóta fél szemmel még mindig a magyar gépet figyelte. Már majdnem leért a földre, mire rájött, hogy a magyar gép körülötte köröz, védve a védtelen pilótát attól, hogy az ejtőernyőjén függve lőjék le.
Percekkel később a pilóta földet ért. Élve. Kibújt az ejtőernyője hevedereiből, és fedezéket keresett magának. Az a szám, a magyar gép oldalszáma örök életére az emlékezetébe vésődött.
A pilóta visszajutott a front szovjet oldalára, és a háború végéig még több légi csatában is részt vett, de mind közül ez volt az egyetlen helyzet, amikor szinte már halottnak érezte magát. . .
A háború végeztével a szovjet légierő kötelékét elhagyva a polgári repülésre váltott. Előbb pilótaként, majd kiképzőtisztként működött. Nem csak szovjet pilóták jártak hozzá kiképzésre, hanem az úgynevezett keleti blokk államaiból mindenhonnan kapta a keze alá a továbbképzésre az Iljusin-pilótákat: csehszlovákokat, magyarokat, románokat és a többieket.
Egy nap egy újabb magyar csoportot kapott, akik között, mint kiderült, volt második világháborús veterán pilóta is. Kedélyesen elbeszélgettek a háborús tapasztalataikról, felidézték, hogy ki melyik fronton harcolt és ki hányszor nézett farkasszemet a halállal. Mikor a szovjet férfi megtudta, hogy a másik is harcolt a keleti fronton is, felötlött benne, hogy talán végre megtudhatja, ki mentette meg annak idején. Rákérdezett a magyar pilótánál, hogy nem tudja-e véletlenül, ki repülte annak idején azt a gépet, melynek az oldalszámára még mindig élénken emlékezett?
A meglepetés azonnali volt. Kiderült, hogy beszélgetőtársa lőtte ki alóla a gépét, de mentette meg őt dicstelen haláltól. . .
(In memoriam vitéz Szentgyörgyi Dezső)
4204
pathfinder - 2017. december 18. 13:03:14

Kedves Rita!

Szentgyörgyi Dezső élete nekem nagyon érdekes volt, mint ahogy a halála is. És ugyan ezt a novellát inkább az orosz ellenfél nézőpontjából írtam, de ez a lovagiassága volt, ami először megfogott, amikor róla olvastam-hallottam.

Köszönöm, hogy olvastál! Smile

Szeretettel:
Kata Heart

4204
pathfinder - 2017. november 13. 12:59:54

Kedves Szabolcs!

Köszönöm szépen kedves szavaidat! Igen, a II. világháborúban a magyar légierő tagjai még a régi lovagiassággal vívták a küzdelmeiket. Nekem ez nagyon tetszik, azért próbáltam novellába foglalni a történetet.

Szeretettel:
Kata

2720
bigeszab - 2017. november 11. 18:36:01

kedves Kata,
Ezzel a szépen fogalmazott írással méltó emléket állítottál egy igazi harcosnak, akit nem a pusztítás, a gyilkolás vezérelt.
Üdv: Szabolcs

4204
pathfinder - 2017. május 23. 13:20:40

Kedves Feri! Igen, Szentgyörgyi Dezső élete elég érdekes volt, több helyen is lehet vele találkozni. Nem véletlenül róla lett elnevezve a kecskeméti repülőbázis Smile
Köszönöm szépen a dicséretet, nagyon jólesett!
Köszönöm:
Kata

5655
jocker - 2017. május 12. 17:00:11

Kedves Katalin! Hát, akkor most úgy emlékszem, hogy ezt a történetet már olvastam, valamelyik könyvben...
Sőt a pilótáról többször is olvastam már!
Igen! Ez a lovagiasság!
Gratulálok, nagyon szépen írtad meg, élményt adtál, hogy olvashattam!
Üdv/Feri

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.