Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.06.19. 20:29
KedvesyAdmin, , tisztelt főszerkesztő úr, foogadjátok hálámat az óriási segítségért! Tisztelettell: János

2019.06.19. 17:04
Józsi köszönöm a javítást.

2019.06.19. 11:12
Szép napot mindenkinek! HeartMiklós

2019.06.19. 10:57
Kellemes napot kívánok szeretettel! Heart

2019.06.19. 09:53
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.06.19. 06:05
Szép napot kívánok mindenkinek! Smile Rose https://www.youtu.
..gphiFVVtUI

2019.06.18. 23:38
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.06.18. 22:02
Szép jó éjszakát mindenkinek! Rose

2019.06.18. 19:41
Részletek a PÁLYÁZATOK rovatrészben!

2019.06.18. 19:41
ÍGY ÍRUNK MI könyvpályázatunkra
már érkeznek a szerzők írásai. Még van lehetőség a kötetben megjelenni, de hamarosan lezárjuk a készülő 5. kötet sz... Bővebben

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: bbetti93
» Online vendégek: 5
» Online tagok: 0
Bige Szabolcs Csaba: Csúcson: Negyedik történet (2017. július)
Templomépítő nagyapám

Délutáni szunyókálásom után nagyapám jutott eszembe. A templomépítő. Faluszerte mindenki így emlegette. Ő is minden délután aludt egy órácskát, amiből nem volt szabad felébreszteni, történjen bármi a világon.
Egyszer, úgy Karácsony táján még a szolgabíró urat is megvárakoztatta.
- Foglaljon helyet, nagyságos uram - szólott nagyanyám a vendéghez -, hozok egy kis rizlinget, amíg fölébred az én uram. Tudja, szolgabíró úr, hogy nem lehet őkelmét megzavarni a délutáni pihenésében semmi módon.
A szolgabíró, név szerint kovácsi Kováts Károly, nem vette rossz néven a várakozást egy kancsó rizling mellett. Különben is nagyapám a vadászcimborája volt. Ez természetes is, hiszen a birtokhoz jókora erdő is tartozott, ahol nemes vadak éppen úgy fellelhetők voltak, mint kényelmes vadászlakok. A szolgabíró pedig lelkes kocavadász volt, de ez utóbbi jelzőt nem illett emlegetni úri körökben. Azért nagyapám mégis szívesen vendégül látta a hajtóvadászatokon, ahol a fővadász tiszte volt, hogy kovácsi Kováts Károly minden lövése után bemutassa a vadat. Ami éppen került - nyulat, fácánt, vadmalacot, néha rókát, vagy őzbakot. Ő maga soha el nem talált egyetlen állatot sem, de zsákmányból mégsem volt hiány. Köszönhetően Gerőffi Lászlónak, a fővadásznak. Egyszer azonban mégis volt a szolgabíró úrnak egy pompás találata. Emlékezetes eset volt! Meglátott a közeli bokorban egy vackolódó barna valamit. Ráduplázott, s a saját vizslája volt. Ott helyben kinyúlt a szegény pára...
Közben Kálmán nagyapám fölébredt délutáni szunyókálásából, s hogy meglátta vadászcimboráját, kezdte korholni nagyanyámat.
- Jaj, Herminám, miért nem költött fel? Miért nem szólott, hogy ilyen nemes vendégünk van?
- Kegyed mondta, hogy senki meg ne zavarja, még, ha személyesen a császár akarná látni, akkor sem.
- A császár nem, de kovácsi Kováts Károly bármikor! - nyújtott ezennel kezet a vendégnek.
A fogadtatás örömét tovább fokozandó, megtöltötte a poharakat, s ráköszöntött a szolgabíró úrra.
- Proszit! - koccantak össze a poharak bennük a nemes itallal.
- Kálmán bátyám - kezdte a vendég, ahogy megtörölte a száját, s elismerően cuppantott -, a járás és a község nevében jöttem hozzád személyesen.
- Komoly dolog lehet, ha már így kezded öcsémuram!
- A templomról lenne szó. A római katolikus templomról...
- Ami nincs, mert ledőlt a tornya, s a falai is.
- Éppen erről akarok szólani. Gyűjtést rendezünk a hívek körében a püspök úr tanácsára, és saját erőből megépítünk egy újat!
Nagyapám sóbálvánnyá válva megmeredt a fonott széken, ahol ült. Néhány pillanatig így maradt, majd felállt.
- Akkor mégsem volt hiába való felajánlani a váradi káptalannak a birtok ez évi jövedelmének egytizedét! Öcsémuram, jó hírt hoztál a házamba!
- Ezért is jöttem elsőként Kálmán bátyámhoz, meg hogy megkérdezzem a templom építésére mennyit szán adakozni? Templom híján a karácsonyi misét a községháza nagytermében fogja celebrálni Timotheus atya. A szentmise után kihirdetjük a templom építésének ügyét, és a nagyságod felajánlását…
- Ami e pillanatban négy ökör ára! Meg a faanyag az erdőből, s a pallér teljes javadalma!
Így indult útjára a nagy vállalkozás - templomépítés önerőből. Haladt is a dolog annak rendje, s módja szerint: gyűltek az adományok, elkészült a pontos terv, megérkezett a jóváhagyás a püspökségtől és a megyés hivataloktól. Minderre ráment az év, de a következő tavaszon lerakták az alapkövet. Ünnepi misét tartottak a szabad ég alatt, és eljött személyesen a váradi püspök is megáldani a helyet.
Beindult a munka, ahogy kell, nem volt hiány sem anyagban, sem munkáskézben. Jöttek a hívek, s még a más felekezethez tartozók is önként. Már a falakat kezdték felhúzni, mikor az első gondok jelentkeztek. Hetek óta nem esett egy szem nem sok, annyi eső sem, s a kutak vize kezdett apadni. A községen átfolyó patak medrében alig egy ujjnyi víz csordogált. S a helyzet egyre súlyosabb lett, a szárazsághoz nagy nyári meleg is társult. Ember, állat, növény, minden megsínylette a kegyetlen időjárást. A végén odajutott a helyzet, hogy a kutakból már csak sárlevet hozott fel a veder. Aztán már azt sem!
Az emberek mégsem hagyták abba a templomépítést. Makacsul folytatták - lemásztak a kutak fenekére és kőműves kancsóval merték a vedrekbe a sarat, s azzal rakták a falat, ameddig a sár is el nem fogyott.
Körbeállták az emberek, asszonyok, gyermekek a félig felépített falakat, és sírtak. A plébános imádkozott, s a hívek zokogva énekelték a szent énekeket. Felettük pedig tűzött a kegyetlen nap, s vakítóan szikrázott az ég. Észre sem vették, mikor érkezett a szekérrel nagyapám. A szekér elé a parádés lovak fogva, s a szekéren három hatalmas hordó.
- Emberek! - kiáltotta fennhangon. - Folytassák a munkát!
- Miii! - hördült fel a tömeg.
- Jól hallották! Ha nincs vizük a malterhoz, itt a szekéren három hordó bor, ezt használják víz helyett. Ha elfogy, fordulok még egyet!
*
Így épült fel a templom, Isten dicsőségére, s így lett nagyapám a templomépítő.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.