Putterer Magdolna Léna: Csőtörés
időpont :23:59

Éjfélkor megszólalt kaputelefonom .
Azt hittem álmodom , de egyre jobban tudatosult bennem ahogy ébredeztem , ez bizony nekem szól , fel kellene kelni.
Nagy nehezen kimásztam a pihe-puha ágyacskámból, odaszédelegtem félálomban a kaputelefonhoz , felvettem, beleszóltam, majd egy hang mintha valamit mondott volna, de agyam még nem fogta fel , nem értetettem miről beszél, ki ő.
Lehet a sors küldte ? Lehet ő álmaim lovagja ?
Szép lassan elért agyamig az általa kimondott szavak : Csőtörés van. Mit kellene tenni ? Ne haragudj, hogy most zavarlak, de tudom te értesz hozzá. Mi nem tudjuk mit kell vele tenni és már mindenütt ömlik a víz.
- Aha, csőtörés ? Hol ?
- Nálam.
- Nálad ? Melyik lakásban laksz ?
Még mindig ébredeztem , így azonnal nem ismertem meg a rokon hangját , aki szintén a házban lakik , csak szép lassan tudatosult bennem, ez bizony ő.
- Mit tegyünk ?
- Egy pillanat , még egy kis pillanat és magamhoz térek . Lemegyek és elzárom a vizet.
- Lejössz ? - Kérdezte most már kicsit nyugtalanabbul.
- Persze, hogy lemegyek , csak összeszedem magam, felöltözöm előtte.
Egy darabig álltam , nem tudom meddig , de csak álltam mire eszembe jutott mit is akarok tenni, hol keressem ruhámat.
Lassú mozdulatokkal magamra öltöttem valamit. Mit ? Nem tudtam, de éreztem valami van rajtam , valami melegít. Rátekintek az órára látom , még nincs reggel.
Nem csoda akkor, ha még mindig lassú vagyok. Hiába, melegek voltak mostanában a nappalok, éjszakák , mivel nem tudtam aludni, kimerültem. Ahogy öltöztem , hallom, megindult felfelé a lift. Lehet sokáig öltöztem, nem tudom, de jöttek a lakók , talán megkérni arra siessek mielőtt árvíz lesz. Ekkor már a lift előtt álltam. Ahogy kinyílt ajtó , ott álltak előttem. Néztem rájuk még kissé kómásan.
- Bocsánat, még nem vagyok magamnál.
- Jössz ?
- Igen, megyek elzárom.
Lift indul, ajtó zárul, majd ismét kinyílik,a másik ajtó is kinyílik ahogy elfordítottam benne a kulcsot . Még mindig kábultan, de megindultam csövek felé, legyőzzem azt , de egyik lakó, aki szép magasra megnőtt , mondta :
- Várjon, majd én elzárom, ha megmondja melyiket .
- Jaj , de jó, hogy itt van . Köszönöm szépen.
Egy csap, két csap, három csap és már kész is.
- Köszönöm szépen a segítséget.
- Én köszönöm a segítségét. - Válaszolta ő.
- Milyen jó, hogy itt vagy és értesz hozzá mit , hol kell elzárni, mert most bajban lettünk volna.
- A lényeg, közösen megoldottuk.
Elindult mindenki haza.
Ők nyugodtan tudnak most aludni, én meg még megosztottam amit kiadtak írásaimat a neten. Végül is amíg várom álom visszatérjen szemeimbe, erre is van időm , meg arra is, mindezt megírjam.
Érzem, nagyokat pislogok , ásítozok , szemeimmel már - már alig látok , csukódnának le az álmosságtól . Szeretem ezt az állapotot . Napokon keresztül nem találkoztam mindezzel . Akkor nem volt álom szemeimben .
Szeretem, szeretem ... Nagyon szeretek aludni . Azóta még jobban ....
Végre visszatérhetek pihe - puha ágyikómba és folytathatom szép álmomat.
A nemrég még kissé ijedt lakók, biztosan lenyugodva alszanak ők is , aminek szívből örülök .
Időpont: 1:04 ...
Megyek én is álmodni .
Nyugodt éjszakát, szép álmokat kívánok mindnyájunknak.
Holnap reggel én csörgök , csak épp a szerelőknek ....


/ Putterer Magdolna Léna /
5548
babumargareta - 2017. augusztus 17. 17:28:03

Kedves Léna.
Gondolom mindannyiunkat jó érzés tőlt el ,ha segithetünk valakin .
Kedves irásodhoz szeretettel gratulálok ....BabuHeart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.