Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.22. 22:41
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.22. 18:39
SZÉP ESTÉT, JÓ ALKOTÁST KÍVÁNOK MINDENKINEK! Tibor Coffee cup

2019.05.22. 18:27
János, javítottam a címet.

2019.05.22. 18:26
Kellemes estét mindenkinek. Smile

2019.05.22. 18:26
A verselő versedet feltettem, a másik heti versedet csütörtökön este a heti feltöltésnél tesszük fel.

2019.05.22. 18:25
Kriszta, a Romantika korában c versedet a pályázati rovatba jelölted, június 1-jén tesszük fel. A pályázati rovatba csak havonta egyszer, minden hó... Bővebben

2019.05.22. 17:09
Kellemes délutánt kívánok! Smile

2019.05.22. 11:40
Üdvözlöm! Szeretném megkérdezni, hogy miért nem hagyták még jóvá a 20 nappal ezelőtt feltöltött versemet? Köszönöm a választ!

2019.05.22. 11:02
Szép napot kívánok mindenkinek HeartMiklós

2019.05.22. 00:01
Kedves Főszerkesztő Úr, a megadott címen a Megszülettem c.vers olvsható.A Jövünk - et Megszülettem címre kérem, javítani! Köszönöm

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: torotoroJK
» Online vendégek: 5
» Online tagok: 0
Auerbachné Tóth Katalin: Szellemek
A nyugdíjas házaspárnak az utóbbi egy év egyáltalán nem volt sikeresnek mondható. Kezdődött azzal, hogy a férfinél szív-problémát állapítottak meg, ami miatt kétszer is be kellett feküdnie a szívkórházba egy-egy hétre. Aztán közlekedési balesetük is volt, és az autójuk gazdaságilag totálkáros lett. Még szerencse, hogy ők kisebb sérülésekkel megúszták az esetet. De emiatt le kellett mondaniuk a tervezett kirándulást a legkisebb gyermekükkel, a lányukkal és a családjával. A három unoka szomorúan vette tudomásul a nagyszülők elmaradását. És ez még mindig csak a sor eleje volt: betörtek hozzájuk, a vidéki nyaralóba és a fővárosi otthonukba is néhány hét különbséggel; a feleség elesett télen és eltörte a kezét; egy üzletben a fizetéskor az új 20 ezer forintos címlet miatt átverték őket, és a lakásukban is sok probléma adódott a csöpögő csaptól a tél közepén elromlott gázkazánig.

Egész életükben nem érte őket annyi peches helyzet, mint az utóbbi 1 évben.

És akkor Mária néninek eszébe jutott egy kedves ismerőse, akivel néha a kártyaklubban találkozott. A férfi sosem kártyázott, mert, mint mondta, őt segítik a túlvilágról, ezért nem lenne etikus még akkor sem, ha csak pontokban játszanak, nem pedig pénzben. De beszélgetni szívesen lejárt, elkísérve idős édesanyját.

Mária döntött, és a legközelebbi kártyapartin félrehívta Pétert.

Péter már korábban elmesélte Máriának, hogy rontások levéltelével, szerelmi kötésekkel és oldásokkal, szelleműzéssel, tisztítással, tehát szinte minden spirituális dologgal foglalkozik. Mária tehát megkérte, hogy nézzen már utána ennek a rengeteg negatívumnak, ami az utóbbi időben őt és a férjét sújtotta. Péter feltett jó néhány kérdést, és az idős nő által adott válaszokat lejegyezte. Azzal köszönt el Máriától, hogy megígérte: jelentkezni fog.

És tényleg. Nem telt el három nap, és csengett Mária telefonja. Péter hívta.

Péter elmondta, hogy utánanézett a dolgoknak, és megkérte Máriát, hogy ha nem ül, akkor mindenképpen üljön le. Mária engedelmesen helyet foglalt, és akkor Péter mondani kezdte... Azt mondta, a nő nemrégiben meghalt testvére volt a "tettes", aki szellemként jött vissza, és ráadásul nem is egymagában. Az öcs féltékeny volt a nővérére, mert az egész életében is sikeresebb, boldogabb és kiegyensúlyozottabb volt nála, és ráadásul még élt, ellentétben vele, aki már meghalt. Ezek az érzelmek pedig nem engedték átkelni a fény felé, hanem megragadt a két világ között, és ő okozott néhány hasonló érzelmi szinten levő szellem-társával problémákat.

Mária hitte is, nem is, amit Péter mondott. Mindenesetre este megcsinálta, amit Péter kért tőle: egy kis tálkába szenteltvizet öntött, amely mellé kitette az öccse egyik fotóját. Péter figyelmeztette, hogy lehetőleg mosolyogjon a képen az öccse. Mária csak gyerekkori képet talált, remélte, hogy jó lesz az is. A kép két oldalára egy-egy gyertya került, amelyekre keresztet rajzolt a szenteltvízzel. Meggyújtotta a gyertyákat, és szeretettel gondolt az öccsére, biztatva gondolatban a továbblépésre és az elengedésre. Elképzelte, hogy milyen szép helyre fog kerülni az öccse lelke, ha végre belép a fénybe és hajlandó kilépni a földi lét vonzásából. Észre sem vette, de majdnem egy órát ült az asztal mellett, hol az öccse mosolygós képét, hol az időnként meg-meglibbenő lángokat nézve. Akkor elfújta a gyertyákat, de mindent ott hagyott az asztalon éjszakára.

Reggelre kipihenten és frissen ébredt, ahogy már régóta nem. A férje szintén. Az ágyból kikelve az asztalhoz lépett. Minden úgy volt, ahogy hagyta, kivéve a fényképet, amely a képpel felfelé feküdt az asztalon, nem pedig kitámasztva, ahogy hagyta. Lecsúszott? Vagy ez egy üzenet lenne? Nem tudta.
De aznap délelőtt a postás levelet hozott, amelyben a biztosító megírta, hogy milyen kártérítést fizet a hónapokkal korábbi balesetük után, és ez a várt összeg majdnem kétszerese volt! Egy régi, gyerekkori barátnője is felhívta délelőtt, hogy találkozzanak, mert a fővárosban jár a napokban. Délután pedig a férjét hívták a szívkórházból, hogy a kontroll eredményeit kiértékelve a vártnál is jobbak az eredmények, harmadik műtétre már nincs is szükség.

Mária este hálásan hívta fel Pétert, hogy megköszönje a segítségét...
4204
pathfinder - 2017. október 24. 13:11:19

Kedves Icu!

Sajnálom, hogy egyedül maradtál Sad
A történetben igyekeztem nem dönteni, hogy a szellemek voltak-e vagy sem. Próbáltam nyitva hagyni a végét, ki-ki ítélje meg maga, hogy akarja érteni. Én elhiszem, hogy vannak szellemek, és akkor valószínűleg ők sem mind jók vagy mind rosszak. De hogy több tíz szellem üljön rá valakire, hát, ezt nem egyszerű megemésztenem. De azt minden további nélkül el tudom hinni, hogy mikor egy lélek távozik, megsimogatja a hátrahagyott szeretteit, és talán mellettük is marad vigasztalni őket egy rövid ideig. (Lehet, hogy túl sok szellemekkel suttogót néztem...) Hiszen valószínűleg nekik sem lehet egyszerű távozni...

Köszönöm hogy olvastál, szeretettel:
Kata Heart

524
BogIcu - 2017. október 20. 18:14:27

Kedves Kata!

Férjem halála után, ami másfél évvel ezelőtt volt, velem is történt egy-két furcsaság. Úgy éreztem, eljött engem vigasztalni, és megkért, hogy ne törjek össze. Persze, én is arra gondoltam, hogy az idegösszeomlás határán állok, de mégis valami a mai napig motoszkál bennem. Ezek után én, még ha kinevetnek is érte sokan, sok mindenben hiszek.
Az idős házaspár történetét nagyon jól megírtad, érdeklődve olvastam. Akár így, akár úgy van, örülök, hogy rendeződött minden körülöttük.

Sok szeretettel: IcuRose

4204
pathfinder - 2017. október 19. 13:55:42

Kedves Feri!

Köszönöm, hogy itt jártál!
Én hiszek abban, hogy vannak szellemek, bár azért az olyan dolgokat elég meredeknek tartom, mint például hogy egy házban 40-50-60-akárhány szellem él és kísérti az ott élő családot, rájuk telepedve. Egy távoli ismerősömmel esett meg hasonló történet, ahol egy "szelleműző" segítségét kérte, az adta az ötletet ehhez a történethez.
A könyvre, amit említettél rákerestem, érdekesnek tűnik. Legalábbis az ajánló alapján nem meggyőzni akar, hanem csak elmesélni azt, ami neki a napi munkája. Azt hiszem felveszem a kívánságlistámra. Smile
Köszönöm szépen hogy olvastál, és örülök, hogy tetszett a novellám!

Szeretettel:
Kata Heart

5655
jocker - 2017. október 19. 13:27:38

Kata kedves, érdekes...
Hát, erről a témáról beszélgetéssel sokat tudnék mondani, itt nem lehet... Nagyon hosszú lenne.
Az sajnos, nem tény és nem való, hogy a hullámvölgy után hullámhegy következik.
Röviden: én 69 éves vagyok és egész életemben a hullámvölgy után, hullámvölgy következett. Viszont volta több látónál is, és amikor mondtak, az ezeket a hullámvölgyeket alátámassza.
Itt van az asztalon egy könyv! Dr. Edith Fiore, amerikai pszichiáternő írta. "Nyugtalan holtak" a címe. Magyar kiadás. Ő a szellemektől eluralt betegeit gyógyítja!
De most minden mindegy, jól írtad meg és tetszett!
Elismeréssel, kalapemeléssel: vivát!
Üdv/Feri

4204
pathfinder - 2017. szeptember 04. 13:54:41

Kedves Rita!
Hallottam egy nagyon hasonló történetet, és elgondolkodtatott, hogy vajon vannak-e szellemek, így született ez a novella. De tény és való, hogy a hullámvölgy után mindig jön a megoldás is, tehát tényleg lehet, hogy egyéne válogatja, ki miben hisz és mi neki a megoldás. De jól esett kicsit kilépnem a komfortzónámból és olyanról írnom, amiben nincs tapasztalatom.
Örülök, hogy tetszett Smile
Köszönöm szépen:
Kata

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.