Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.22. 22:41
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.22. 18:39
SZÉP ESTÉT, JÓ ALKOTÁST KÍVÁNOK MINDENKINEK! Tibor Coffee cup

2019.05.22. 18:27
János, javítottam a címet.

2019.05.22. 18:26
Kellemes estét mindenkinek. Smile

2019.05.22. 18:26
A verselő versedet feltettem, a másik heti versedet csütörtökön este a heti feltöltésnél tesszük fel.

2019.05.22. 18:25
Kriszta, a Romantika korában c versedet a pályázati rovatba jelölted, június 1-jén tesszük fel. A pályázati rovatba csak havonta egyszer, minden hó... Bővebben

2019.05.22. 17:09
Kellemes délutánt kívánok! Smile

2019.05.22. 11:40
Üdvözlöm! Szeretném megkérdezni, hogy miért nem hagyták még jóvá a 20 nappal ezelőtt feltöltött versemet? Köszönöm a választ!

2019.05.22. 11:02
Szép napot kívánok mindenkinek HeartMiklós

2019.05.22. 00:01
Kedves Főszerkesztő Úr, a megadott címen a Megszülettem c.vers olvsható.A Jövünk - et Megszülettem címre kérem, javítani! Köszönöm

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: torotoroJK
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Auerbachné Tóth Katalin: Utólag...
1945. nyara. A helyzet nem rendeződött, épp csak a frontvonalak tűntek el. Az emberek még mindig elveszett családtagjaikat, barátaikat keresték. És próbálták élni a mindennapi életüket a romok között. A legszerencsésebbek lakásai épen maradtak, a kevésbé szerencsésekénél csak az üvegek törtek ki, de voltak olyanok is, akiknek új otthon után kellett nézniük. Sokan menekültek vidékre - volt, aki ott is maradt; volt, aki a harcok elteltével visszatért a fővárosba.

Budapest elkeserítő képet mutatott: mindenhol romok, főleg a vasúti csomópontok és gyárak területén. De a hidak sem úszták meg, némelyiket a bombázás, némelyiket robbantás lökte a Dunába. De élni kell, közlekedni kell, így hát lassan, de elindult az újjáépítés is.

A februárban orosz fogságba esett Gyula nyár végén térhetett csak haza a szüleihez. A híradósoknál dolgozott és szerencsésen hazatérhetett néhány hónapnyi fogság után. A lány, aki tetszett neki, a soroksári MÁV rendező-pályaudvaron dolgozott telefonközpontosként korábban és vidékről került fel a pesti rokonokhoz. Gyula nagy nehezen, de megtalálta a lány rokonait, és náluk a lányt is. A közvetlen családtagok mind a két családban túlélték a háborút.

Gyula hetente többször átjárt Józsefvárosból Rákospalotára a leányhoz. A leány viszont nem érezte jól magát a távoli rokonoknál. Persze hogy nem, hiszen a kedves rokonoknak csak az volt a fontos, hogy mennyi ellátmányt kapnak a lány édesanyjától vidékről...

A fiatalok döntöttek: ha össze akarják kötni az életüket, mire várjanak? Akkor a leány is mielőbb elkerülhet a haszonlevő rokonoktól, arról nem is szólva, hogy abban az időben fehér ruhás, nagy lakodalomról még évekig hiába is álmodtak volna.. Így aztán csak bementek a legközelebbi plébániára időpontot kérni. "Minél előbb, annál jobb!"

- Csütörtök délután 1 óra, megfelel? - kérdezte a pap.

Megfelelt.

A szertartáson a fiatalokon kívül csak az ifjú férj édesanyja és a két tanú volt jelen. Az értesítéseket utólag küldték ki:

"Ezúton értesítjük, hogy Irma és Gyula esküvőjüket 1945. november 8-án tartották."

A szokatlan idők megkövetelték a hagyományostól eltérő gondolkodást.

De mégsem a "miként" teszi tartóssá a fogadalmat. Irma és Gyula házassága néhány hónap híján 60 évig tartott, és a feleség (akkor már háromszoros édesanya és hétszeres nagymama) halálával ért véget...
4204
pathfinder - 2017. október 24. 13:05:50

Kedves Zsófi!

Köszönöm szépen a kedves szavaidat!
Sokszor eszembe jut, hogy milyen szerencsések vagyunk a férjemmel, mert mind a ketten azt látjuk a szüleinknél és a nagyszüleinknél, hogy egymás mellett maradtak jóban-rosszban. Így talán könnyebb a dolgunk, hiszen a példa előttünk áll. Így természetes, hogy mi is megteszünk mindent egymásért, hogy együtt maradjon a család.
De azt lánygyerekként nagyon nehezen értettem meg, hogy a mama hogyhogy nem vágyott nagy esküvőre? De valószínűleg vágyott volna, csak szerintem titkolta. Talán még saját maga elől is. Igen, a régi öregek még tudták, hogy ami elromlik, azt megjavítani kell, nem kidobni...

Szeretettel:
Kata

2952
bruxinelli - 2017. október 20. 17:48:49

Drága Kata !
Azt hiszem a nagyszüleidről példát lehetne venni sok felbomlóban lévő házasoknak is. Ebben a kis történetben , /ha annak is látszik/ egy egész élet vonul végig. A kezdetektől a végig. A legfontosabb derül ki a történetből az, hogy tudták mi a hosszú élet titka. Azt is , hogy mi a hosszú együttélés titka !!! A felfogásuk az élettől tette őket mássá, tanulniuk sem kellett, mert az élet kreálta nekik a mindig megfelelő megoldást és helyesen reagálták le azt. Mindent úgy tehettek ahogy kettejüknek a legjobb volt !!!
Katám ettől többet nem is kíván a rövid leírás, benne van minden ami kell.

Szeretettel gratulálok, Zsófi.

4204
pathfinder - 2017. október 11. 09:40:12

Kedves Babu!

Köszönöm szépen a kedves szavaidat! Smile

Szeretettel:
Kata Heart

4204
pathfinder - 2017. október 11. 09:39:40

Kedves Brigitta!

Telitalálat Smile A nagyszüleimről írtam, kicsit ugyan elnagyolva a történetet, de nem regénynek készült. Smile Ez a vidámabbik része volt, hogy az esküvői értesítést utólag küldték ki. Papám temetését is így kérte közölni, utólag...

Köszönöm, hogy olvastál és boldog névnapot kívánok szeretettel:
Kata Heart

4204
pathfinder - 2017. október 11. 09:37:12

Kedves Rita!

Mindenkinek az életében kell hogy legyen valami szép! Kinél a hosszú, együtt töltött évek, kinél más. Azért tényleg remélem, hogy ha a hosszú házasságnak nem is, de sok más mindennek örülhetsz!

Szeretettel:
Kata Heart

5548
babumargareta - 2017. október 10. 20:59:08

Kedves Kata.
Kellemes történetedet szeretettel olvastam.
Szeretettel....BabuRose

4005
zelgitta - 2017. október 10. 16:54:56

Ez a tömör és szinte naplószerű írás, érzésem szerint, vagy bizonyára rokon, családtag, de legalábbis jó ismerősök története. Kedves Katalin, azért is jó volt olvasni, mert rövidségével nem riassza el az olvasni akarót attól, hogy nekikezdjen. Bár itt, igaziból szívesen olvastam volna tovább, esetleg részletesebben.
Szeretettel voltam,
Brigitta

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.