Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.06.24. 10:40
Kellemes nyári napot kivánok mindenkinek. Éva Rose

2019.06.24. 08:49
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.06.23. 20:42
Szép estét és jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.06.23. 20:42
mamuszka, senki sem zárt ki.

2019.06.23. 18:56
Szépséges vasárnap estét mindenkinek! Smile

2019.06.23. 11:48
Mindenkinek kívánok egy szép napot ! Heart

2019.06.23. 11:20
Kellemes vasárnapot kivanok mindenkinek üdv Kevelin

2019.06.23. 10:39
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.06.23. 05:37
Szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Smile Rose

2019.06.23. 00:45
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: bettina0113
» Online vendégek: 3
» Online tagok: 0
Bige Szabolcs Csaba: Halljátok hegyek 3
A negyedik elemi elvégzése után a falu másik iskolájában folytatták a gyerekek a tanulást. Kikerültek a tanító bácsi szigorú, de féltő gondoskodása alól, és tanárok oktatták ezután őket. Minden órán más tanár! Ez már sok volt Endre - otthon még mindig Andorás - számára. Nehezen alkalmazkodó, indulatos gyermek lett belőle. Alig telt néhány hét az iskolaévből, máris intőt vitt haza, édesanyja bánatára. Állandóan verekedett, nem tanult, ha kérdezték a tanárai, makacsul hallgatott.
Otthon nem volt vele semmi baj. Csendes magának való emberkének ismerték a rokonok, szomszédok. Legkedvesebb időtöltései közzé a kerekes műhely munkájában való részvétel tartozott. Eleinte, kisebb gyermekként, csak nézte órák hosszat, mit dolgozik nagyapja, Simon apó és a két legény, a segédek. Mikor pedig akkorára nőtt, hogy hasznossá tudta magát tenni, szívesen segített a műhelyben. Előbb csak a forgácsok kiseprését, kihordását bízták rá, majd kézbe vehette a szerszámokat is, hogy odanyújtsa annak, akinek épp szüksége van rá. Ezek voltak számára a boldogság órái.
Az esték, mikor egyedül maradt a szobájában, bizony nehezen teltek. Nem akart az álom a szemére jönni. Egyre az járt az eszében, mi van most az édesapjával? Hol tartják bezárva? És mi is történt valójában? Ki bántotta anyát, s miért, hogyan? Millió kérdés, amire nem találta a választ. Kérdezni meg restellett. Bele is halt volna - úgy érezte -, ha szemtől szembe kellett volna édesanyjának feltenni a kérdést. Gondolta, egyszer majd csak elmondja, mi az igazság. Várta türelmetlenül azt a pillanatot, de még célzás sem hangzott el a történtekről, csupán akkor, mikor az iskolából elsős korában sírva futott haza: "engem védett" -. Azóta nem hozta szóba senki azt a dolgot. Nagyapa sem. Ő aztán különösen nem. Hallgatag embernek ismerte mindenki a faluban, s ez a családban sem volt másként.
Nála laktak, amióta az eszét tudta kicsi Andorás. Nagymama uralta a háztartást, de a jövedelmet a kerékgyártó nagyapa, Simon apó biztosította. Ott lakott még a házban anya idősebb testvére, Antal bátyja is. "Vénlegény". Így mondták, mert már harminc is elmúlt, s még nem hozott asszonyt a házhoz. Egész nap a műhelyben időzött. Ő végezte a famunkák zömét, ő faragta ki az agyat, a küllőket, a falat. Szabad idejében pedig a műhely sarkában saját kedvére faragott. Ez a szenvedélye tartotta itthon, ezért nem kívánkozott se a fogadóba, se sehova. Szívet dobogtató szép alakok kerültek ki a keze alól. Mária a Kisjézussal, Jézus a keresztfán, de legkedvesebb számára a keresztről levett Krisztus alakja volt, ahogy Mária tartja a magatehetetlen testet. Faragott ő mást is, ha kedve úgy hozta: fadöntő székelyt, pásztort a kutyájával, vagy támadó, ágaskodó medvét. Kicsi Andorás elbűvölve nézte, miként kelnek szinte életre az alakok, miként ölt testet a durva fadarab.
Amilyen csendes gyereknek mutatkozott otthon, olyan égetnivaló, izgága, verekedős lett, ahogy a lábát betette az iskola kapuján. Dühítette, ha Endrének szólították, s különben is egyáltalán, ha szóltak hozzá. A legkisebb vélt, vagy valós sértésre már ugrott, és ütött is. Mostanra elérte, hogy már nem is szóltak hozzá, ha lehet, és messze elkerülték. Magányossá, elszigetelődötté vált, de nem bánta. Nem bírta elfelejteni osztálytársainak csúfolódásait, kegyetlen bántásait az első iskolai napok, hetek idején.
2720
bigeszab - 2017. november 08. 18:44:57

Kedves Kitti!
Mindig van valami a háttérben, ha a gyerek különösen viselkedik.
Wink

5396
Kitti - 2017. november 08. 09:57:54

Érzékeny gyerek lett az Andorás. Érthető...

2720
bigeszab - 2017. október 11. 11:52:20

Kedves Babu!
A gyermekek sokkal érzékenyebbek, mint hisszük, s zaklatottságukat, megbántottságukat másképp vezetik le, mint a felnőttek. Rosszalkodnak, verekednek, engedetlenkednek, s mi ezt legtöbbször félreértjük. Így volt Andorás is, aki az iskolában, mivel nem talált megértő, elfogadó közösségre, így reagált. Otthon, a műhely csendjében megnyugodott, s egészen más gyereknek mutatkozott.
Szeretettel: Szabolcs

5548
babumargareta - 2017. október 10. 21:16:11

Kedves Szabolcs.
Olvasom ,olvasom es rajővők ,hogy mi az óka Endre fura magatartásának
amikor az iskolában gyerekek között van.
Kizártnak érzi magát ,a gyermekek kegyetlenségei, nagyon embertelenek
szoktak lenni.
De érzem ,hogy ügyes ember lesz belőle.
Szeretettel olvastam mint mindig......BabuSleepy

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.