Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.04.25. 20:35
Kellemes estét kívánok szeretettel Mindenkinek! Heart

2019.04.25. 19:11
Köszönöm Józsi, h. feltetted a kerti partimról szóló meghívómat már csak azért is, mert valószínűleg ez lesz az utolsó. (Lassan 70 leszek, ház-átép... Bővebben

2019.04.25. 12:17
Szép napot kívánok mindannyiunknak! Smile Coffee cup

2019.04.25. 10:55
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.04.25. 10:31
Kellemes napot kívánok szeretettel Heart Mindenkinek !

2019.04.24. 21:29
Szép estét és Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.04.24. 21:29
Javítottam István.

2019.04.24. 17:34
Kellemes estét kívánok szeretettel! Heart

2019.04.24. 15:28
További szép napot kívánok a Holnap Magazin Főszerkesztőjének,
Munkatársainak, Alkotóknak, Olvasóknak ! Heart Nagyon szépen köszönöm a figyelmét ... Bővebben

2019.04.23. 21:45
Szép estét és jó éjszakát mindenkinek. Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: ThiefOfKings
» Online vendégek: 1
» Online tagok: 0
Auerbachné Tóth Katalin: Egy hajnalon...
Hajnali fél 2.

A gyermek egyszer csak halk léptekkel megjelenik a szülei szobájában. Odaáll az ágy mellé.
- Rosszat álmodtam, itt maradhatok?
Ilyenkor mi mást tehet a szülő? Persze, hogy beengedték kettejük közé az ágyba. A kisfiú hamarosan felejtve korábbi rossz álmát már édesdeden aludt. Csak éppen egyáltalán nem nyugodtan. Forgolódott, mocorgott álmában. Így aztán hamar kicsi lett a hely számukra az amúgy két személy számára kényelmes méretű franciaágyon.

Hajnali 4.

Anyuka egy jól irányzott gyomrosra ébredt fel. A kisfiú álmában rúgott egyet, de mivel már keresztben feküdt szinte a szülei között, sikerült az édesanyját megrúgnia. A nőnek nem fájt a rúgás, inkább csak meglepődött. Próbált kényelmesen máshogy elhelyezkedni az ágyban, de valamiért sehogy nem volt jó.

Hajnali fél 5.

A kisfiú közben egyre jobban beletekeredett az édesanyja takarójába. A nő, mivel nem tudott visszaaludni, minden egyes mocorgás után betakargatta a kisfiút. A takarója nagy része már a gyermeket takarta, ami pedig nem, azon rajta feküdt a kis csibész. Anyuka elkezdett fázni, hiszen október lévén az éjszakák már kifejezetten hűvösek voltak...

Hajnali háromnegyed 5 után.

Anyuka megunta, hogy nem fér el az ágyán. Csendesen felkelt és a gyermeket betakargatva átsétált a gyerekszobába. Ott betakargatta a nagyobbik fiúcskát a saját ágyában, majd befeküdt a kisebbik üres ágyába. Még szerencse, hogy már mindkettő rendes méretű ágyon alszik, gondolta, majd végre elaludt.

Hajnali 5 után nem sokkal.

A nő egyszer csak kint találta magát a városban. Sötét volt még, de ő fel volt öltözve, és egy téren sétált, ami a város tóstrandja melletti füves térre emlékeztette. De nem a teret, hanem az eget nézte, amelyen a világosság első sugarai már látszódtak, de még épp csak az ég alján. Jobbra fent az égen több hőlégballont is látott. Pontosabban csak a fáklyázáskor felvillanó néhány másodpercnyi lángokat látta, valamint azokban a másodpercekben az általuk megvilágított kupolákat. Amikor nem fáklyáztak, szinte csak sejteni lehetett a kupolák körvonalát. Akkor balra nézett, hátha ott is fog látni néhány hajnali hőlégballont...

És legnagyobb meglepetésére egy rénszarvasok húzta szán képe rajzolódott ki halványan az égre. Mintha egy másik dimenzióban szállna a szán, és ő csak betolakodó idegenként a hajnali különleges fénytörések hatására leshetett volna bele illetéktelenül ebbe a csodába. A szán sebesen haladt, de mégis kivehető volt a Mikulás is a piros ruhájában.

A nő előkapta az okostelefonját, hogy lefényképezze, amit lát. Hiszen ő sem gondolta volna, hogy tényleg létezik a Mikulás és a rénszarvasok vontatta szán! De amint az ég felé fordította volna a telefont, egy angyal-szerű valami jelent meg a szán és közte az égen. Nem szólt a jelenés semmit, de a nő mégis értette, mit akar a tudtára adni, mintha a fejében szólt volna a hang, hogy nem szabad lefényképeznie!
A telefont tartó keze lehanyatlott, és csak nézte a szánt, míg el nem tűnt a szeme elől.

Hajnali háromnegyed 6.

Az ébresztőóra kitartó ciripelése rángatta vissza a valóságba. A nő lassan tapogatva kereste meg a telefonját, amelyen csukott szemmel nyomta ki az ébresztést. Lassan felül, körülnézett. Gyerekszoba, hálóing. Nem a tér, nincs hőlégballon, nincs szán...

Kár, hogy csak álom volt... De milyen szép álom volt!
4204
pathfinder - 2017. november 10. 14:10:05

Kedves Maria!

Köszönöm szépen, örülök, hogy olvastál!

Szeretettel:
Kata Heart

5555
Maria HS - 2017. november 10. 11:25:29

Kedves Kata!
Jó volt itt időzni nálad: Maria

4204
pathfinder - 2017. október 30. 19:15:41

Kedves Babu!

Köszönöm szépen! Már elszoktam az éjszakázástól, mert már nagyobbak a gyermekeim (8 és 5,5 évesek), ezért meglepődtem mikor kelni kellett. Valószínűleg ezért is álmodhattam, pedig mióta a fiúk megvannak, annyira ritkán álmodom, pedig előtte szinte miden éjjel. De olyan jó érzés volt megélni a csodát, hogy mégis létezik a Mikulás! Smile Még akkor is, ha aztán felébredtem az álomból. De a rácsodálkozás élménye megmaradt Smile Ezért gondoltam, hogy novellában leírom.

Köszönöm, hogy olvastál! Szeretettel:
Kata Heart

5548
babumargareta - 2017. október 28. 17:03:16

Kedves Kata.
Aranyos novelládhoz,szeretettel gratulálok.
Amúgy ismerös dolgok számomra úgy "Hajnali 5 után nem sokkal.:-ig
Szeretettel....BabuWink

4204
pathfinder - 2017. október 27. 09:42:58

Kedves Rita!

Köszönöm szépen a kedves szavaidat! Először én sem tudtam, ébren vagyok-e vagy álmodom, annyira hihetetlennek tűnt és mégis valóságos volt. Megpróbáltam leírni amit átéltem - álmodtam.

Szeretettel:
Kata Heart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.