Auerbachné Tóth Katalin: Tavasz volt...
Tavasz volt, az utolsó óvodai tavaszom. Szeptemberben iskolás leszek! Akármit jelentsen is az... Pedig nagyon szerettem az óvodát, Andrea nénivel, az óvónőmmel együtt. Akkor még nem voltak EU-komform játszóterek, de így is élveztük az udvar játékait: a homokozókat; a széles utakat, amelyeken a kis dömperekkel száguldoztunk; a kőcsúszdákat és a fém mászókákat. A kiserdőről a kert végében nem is beszélve, ahová el lehetett bújni. (Nemrégiben jártam arra, hát, az a kiserdő áll vagy durván 15 fából... Pedig akkor milyen nagynak tűnt!)

Persze csak jó időben voltunk kint az udvaron, de sokszor úgy, hogy a fedett teraszra kivitték a dadusok és óvó nénik az asztalokat, és ott rajzoltunk, fűztünk gyöngyöt, és a többi.

Aztán egy nap gyönyörű, kellemes langymeleg tavaszi nap köszöntött ránk, és mégsem tudtunk kimenni. Az óvó nénik megmakacsolták magukat, azt mondták, nincs is szép idő, nem lehet kimenni. Meguntuk a nyaggatást. Ha nem, hát nem. Akkor bent rajzoltunk, játszottunk. Néha eszünkbe jutott, hogy kimehetnénk, de nem engedtek ki minket.

A kerti játékok mind eltűntek, valahová elrakták őket, csak a csúszdák és egyéb fix játékok maradtak kint. Bele tellett bizony jó néhány napba, mire újra kimehettünk. De előtte a dadusok vegyszerrel alaposan lesikálták a csúszdákat és a mászókákat. A kis dömperek és a homokozó-játékok garmadája is fürdőt vett, mielőtt visszakaphattuk volna őket. Legnagyobb döbbenetünkre viszont két teherautó is beállt az óvoda udvarára néhány nap különbséggel: az egyikre felrakodták a homokozóból a homokot, a másik pedig új, friss homokot hozott a szépen kisikált, kövekkel körülvett homokozóba.

Mire minden takarítás és a homokcsere is megtörtént, már csaknem 2 hete voltunk bezárva napközben az óvoda épületébe. Mikor végre kiengedtek minket újra az udvarba, örömteli üdvrivalgással vettük birtokba a megtisztított régen látott játékainkat.

Akkor már 1986. május második hetében jártunk...
4204
pathfinder - 2017. november 16. 13:04:33

Kedves Kit!

Igen, az volt, ami miatt elgondolkoztam a témán. De azért érdekes, hogy most is el lehet ennyire titkolni valamit, hogy megint "csak" a radioaktív felhő vezeti nyomra Európát, hogy valahol történt valami... Bizonyos szempontból ez megint egy Csernobil, csak talán nem annyira súlyos. Remélem.

Szeretettel:
Kata Heart

4204
pathfinder - 2017. november 16. 13:02:24

Kedves Rita!

Igen, tizenévesként csodálkoztam rá a témára én is, pedig hát "átéltem" a Csernobil utáni felhajtást. De tényleg ennyire emlékszem mindösszesen. A gyerekeknek csak az a fontos, ami őket érdekli, és ez így is van rendjén. Az élet nagy kérdései megvárják, ha felnő....

Köszönöm, hogy olvastál:
Kata Heart

5396
Kitti - 2017. november 14. 16:44:50

Épp a múlt héten vettek észre Magyarország felett új radioaktív felhőt. Állítólag nem veszélyeztet senkit, de nem tudják (csak sejtés van) hogy melyik ország erőműve hibásodott meg...

4204
pathfinder - 2017. november 14. 12:38:27

Kedves Kitti!

Nem, nem folytatásos. A napokban olvastam egy hírt arról, hogy valami nukleáris baleset volt az Urál környékén, amit csak a radioaktivitás szintjéből lehetett tudni, mert be nem jelentették. Ennek kapcsán gondolkodtam el Csernobilon, és amit itt leírtam, ennyi az összes, amire saját magam emlékszem. Az emlékeimet foglaltam össze egy rövid novellában.

Köszönöm, hogy olvastál! Szeretettel:
Kata Heart

5396
Kitti - 2017. november 13. 20:46:40

Kedves Kata!
Ez egy folytatásos írás? Olvastalak.Rose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.