Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.04.25. 20:35
Kellemes estét kívánok szeretettel Mindenkinek! Heart

2019.04.25. 19:11
Köszönöm Józsi, h. feltetted a kerti partimról szóló meghívómat már csak azért is, mert valószínűleg ez lesz az utolsó. (Lassan 70 leszek, ház-átép... Bővebben

2019.04.25. 12:17
Szép napot kívánok mindannyiunknak! Smile Coffee cup

2019.04.25. 10:55
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.04.25. 10:31
Kellemes napot kívánok szeretettel Heart Mindenkinek !

2019.04.24. 21:29
Szép estét és Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.04.24. 21:29
Javítottam István.

2019.04.24. 17:34
Kellemes estét kívánok szeretettel! Heart

2019.04.24. 15:28
További szép napot kívánok a Holnap Magazin Főszerkesztőjének,
Munkatársainak, Alkotóknak, Olvasóknak ! Heart Nagyon szépen köszönöm a figyelmét ... Bővebben

2019.04.23. 21:45
Szép estét és jó éjszakát mindenkinek. Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: ThiefOfKings
» Online vendégek: 3
» Online tagok: 0
Kitti: Halál a boncteremben (2017. december)
Aki volt már boncteremben, annak nem kell beszámolnom a környezetről. Aki nem, annak elmondom. Faltól falig csempék, hatalmas fajansz, illetve fémasztalok, mosdók, slagok, mikroszkóp és... szagok.
Szinte felfoghatatlan, hogyan képes valaki az életét áldozni ennek a szentnek egyáltalán nem nevezhető helynek azért, hogy holtakat vizsgáljon. Azt hinné az ember, hogy a boncorvos mogorva és megkeseredett emberként létezik, minden tudásával a tudomány felderítéséért és a tények rekonstruálásáért él, más nem is létezik számára. Nos, Balázs, a harminc éves boncorvos nem ilyen volt, bár a tudomány és a kórokozók rendkívüli módon érdekelték. Nem oly rég került az Igazságügyi Orvos Szakértők bonctermébe. Főleg mostanában nem volt mogorva, se zord, hiszen négy hónapja élt Kimrával, akit épp itt, a boncteremben ismert meg.

Kimra a halotti bizonyítvány miatt érkezett, barátja, a néger fiú halála miatt. Alacsony, ám formás kis nő volt. Haja szőke, a szeme kerek-ragyogó és kék, szája meggyszínű, húsos, annyira érzéki, hogy minden férfinak feltűnt azonnal, ha a lányra nézett.
Balázsnak is rögtön ez tűnt fel. A lány úgy állt ott, mint egy diót épp feltörni készülő mókus. Riadtan nézegetett körbe, mikor észrevette Balázst.
- Mit szeretne? - Lépett a lányhoz.
- A boncorvost keresem - kapta fel a tekintetét - valami papírt kéne kérnem itt.
- Én vagyok. Mondja a nevet, máris hozom.
A lány döbbenten nézte a férfi hosszú, göndör, szőke fürtjeit, markáns vonásait, de főleg a csillogó kék szempárt, ami élvezettel fürkészte őt. Lezser nadrágja olyan volt, mintha egy számmal nagyobb méretet vett volna magára. Pólója is lazán simult izmos testére és az egész lénye olyan volt, mint ha egy kerti munkás állna előtte. Hitetlenkedve mondta Jim nevét és érdeklődve várta vissza Balázst.
- Íme. Itt van a halotti bizonyítvány. A srác drogos volt. Ugye? Túladagolás miatt halt meg. Vigyázzon magára!
A doktor leplezetlen tetszéssel nézte a nőt, aki tűsarkú cipőjében tett egy lépést felé, majd mégis megfordult, köszönt és elment. A papírt meg se nézve távozott, heves szívdobogással és folyton magán érezve Balázs tekintetét, ami miatt úgy érezte, azonnal keresztbe áll a lába és mindjárt felbukik. De nem ment el. Az udvaron várta, hátha felbukkan a férfi. Nem várt sokáig, mert a doktor utána akart még nézni, ahogy távolodik...

Balázs nekilátott a tüdőembóliás halott boncolás előtti munkafázisainak. Kötényt vett, ami nyakától a talpáig fedte őt. Jó nehéz kötény, kollégái páncélosnak hívták e miatt.
Most így, négy hónappal Kimra megismerése után, még mindig különös izgalom vett rajta erőt, ahányszor a lányra gondolt. Márpedig nem igazán tudott másra gondolni. Igen markáns elváltozásnak kellett lenni egy testben ahhoz, hogy a rutinból ki bírja rántani és lekösse a teljes figyelmét. Ipszilon vágás, feltárás. Ím a szív, a le és felszálló aortaív, két oldalt az elszürkült tüdők. Keze végezte a munkát, kiemelt, mérlegre tett, kesztyűjében erekbe nyúlkált és vágott, feltárt. Közben arra a két hónapra gondolt, arra a tavaszi két hónapra, amikor Kimrával minden este csavarogni jártak.

Akár hajnalig is maradtak egy-egy elhagyatott dombon dumálgatva, nevetve egy kicsi kis kápolna előtt, vagy a folyóba dobáltak kavicsokat, miközben Kimra sikoltozva kacagott és kapkodta ki a kezéből az összegyűjtött kavicsokat. Kergették egymást, mint a gyerekek, hancúroztak ártatlan derűvel. Jártak vacsorázni is, de a nő annyira fékezhetetlennek bizonyult, hogy Balázs kis idő múlva, inkább nem vitte nyilvános helyre. A lány gátlástalan és örökké vidám volt. A férfinek ez hiányzott az életéből igazán. Két hónap után végképp úgy érezte, neki ez a lány kell. Másfél szobás garzonjába vitte, és a lány ott maradt vele. Gyakran bejött elé, de volt, hogy otthon várta, a mindig kitörni vágyó jókedvével és meghökkentő ötleteivel. Épp tegnap közölte vele, hogy terhes. Olyan természetességgel, mintha ez lenne a világ alapvető rendje.

- Apa leszel boncász! – Kacagott az arcába.
- Kimra, ne hülyéskedj! Ez komoly dolog, nem vicc.
- Bizony nem az. Itt az ultrahang, doktor - lobogtatta a felvételt és táncolt, nevetgélt, sugárzott.
Milyen boldog. Gondolta Balázs, ahogy kezébe vette a szövettanhoz való kenet eszközeit. Gépiesen végezte a feladatait, miközben arra gondolt, hogy a hét végén elviszi Kimrát az édesanyjához és megkéri ott a kezét. A trombust megtalálta, nem csak a tüdőben, de a szívben is. Már lemosta a boncasztalt, elpakolt mindent és jelentést írt, amikor hallotta, hogy szállítók érkeztek. Remélhetőleg nem sürgős. Tévedett. A nyomozó határozott léptekkel tört be a boncterembe. Már az ajtóból kiabált. Ismerte, hiszen régóta kényszerültek közös munkára.

- Hello, doki! Csúnya melót hoztam, de azonnal kéne dolgozni rajta. A fej nincs meg, női törzs van. Mikor lesz kész?
Balázs felnevetett.
- Ó, újra egy drogügylet, fogadjunk! Ha kész, szólok. Még ma.
- Remek - nyújtotta kezét a nyomozó - akkor küldöm is. De vértezd fel magad, mert a mellét is levágta valami őrült.
- Remélem, nem élve boncolt.
- Majd te megmondod.
A boncasztalra került torzó rémes látvány volt. Balázs megborzongott. Aztán, csak nekilátott a munkának, minél előbb végezhessen és rohanhasson Kimrához. Már biztosan várja, különben itt toporogna az udvaron.
Megnézte a letört körmöket, a bőrt, a vágásszéleket, mintákat vett, aztán nekilátott újra a munka dandárjának.
Nem tévedett. Valóban drogot talált, ám valami olyan molekulát, amihez nem volt reagense. Átküldte a mintát a laborba.

A torzó előtte feküdt. Szegény nő. Gondolta. Bizonyára csinos volt, hiszen még így, ebben a helyzetében is formás. A hüvelyből is mintát vett, mielőtt nekilátott a munkának. A feltárt has tartalma azonban meglepte. Hat hónap körüli, sötétbarna bőrű magzatot talált az uterusban. Kívülről egyáltalán nem látszott. Mindent leírt, elmosott, pakolt, mikor újra megjelent a nyomozó.
- Hurrá, doki! Egy kukában volt a fej. Máris hozzák.
- Micsoda öröm! - biggyesztette le a száját Balázs. - Nincs veled semmi bajom, de nem akartalak ma már látni - nevetett.
- Ezt alaposan bebuktad. Sőt! El se megyek, amíg nem adsz valamit, amin elindulhatunk.
A ládikát felhelyezték a boncasztalra. Balázs kiemelte a hideg fejet, ráhelyezte az asztalra. A szőke hajzuhatag teljesen fedte az arcát. Elsimította a két halánték felé a fürtöket, és meredten bámult a fejre. A nő kerek kék szeme dermedten nézett rá, arcára fagyott iszonyú félelemmel. Balázst elkapta a hányinger, kirohant. Mikor visszatért, egyenesen a nyomozóhoz ment.
- Akkor az induláshoz talán ennyi: a lány, huszonnyolc éves volt, hat hónapos terhes valami afrikaitól. Drogozott, valószínűleg valami új szert, majd megkapod a labortól. A neve Kimra Jhons, Angliába született magyar anyától, de itt élt.
Itt élt négy hónapja a lakásomon...
5396
Kitti - 2017. december 02. 10:58:18

Kedves Rita!
Az összes kérdésedre tudnék válaszolni, mert ahogy feltetted, már képekben láttam a történéseket. Grin Ám most nem fogom megírni. A történet nem valós, az igazsághoz semmi köze.Legalább is, nincs tudomásom róla, hogy történt ilyen a valóságban. Talán, ha kicsit lecsendesedik körülöttem a világ, akkor esetleg tovább írom.
Nagyon köszönöm, hogy itt voltál!Rose

5396
Kitti - 2017. december 02. 00:39:28

Örülök, hogy itt (is) jártál! Köszönöm! Folytatáááás? Elég nekem egy regény, azt is már vagy tízéve biztosan írom. Smile Nem, most nem fogom folytatni.Azért olyan sok kérdés nincs nyitva. Majdnem bepalizták szegény Balázskát. Bár még három hónap és kiderült volna, csak hát a házasság nem mindenkinek csiki-csuki. Smile
Köszönöm szépen!RoseRoseRose

4005
zelgitta - 2017. december 02. 00:00:42

Micsoda Krimi! Nincs folytatás? Mert nagyon felcsigâztad a kíváncsisâgom, Kitti.
Annyi nyitott kerdés maradt válasz nelkül...
S még valami: a fantâziád utolérhetetlen történeteket produkâl...
Gratula!
G.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.