Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2018.08.18. 11:56
Javítottam a verssort Katalin.

2018.08.18. 11:43
Kedves Józsi Egy javítást kérnék legutóbbi versemben, az Epigramma halott barátomnak-ban: mert vendég a halál helyett: most a halál muzsikál. Íg... Bővebben

2018.08.18. 11:23
Szép napot mindenkinek. Smile

2018.08.18. 11:23
András, javítjuk a címet feltöltésnél.

2018.08.18. 09:35
Kedves Józsi főszerkesztő! Feltettem a LEHORGASZTOTT FEJJEL 9. részét, csak elrontottam a címet. Légy szíves ,javítsd ki. Azt írtam véletlenül, h... Bővebben

2018.08.18. 08:55
Kedves Józsi, köszönöm szépen a tájékoztatást, ezúttal befutott a levél. Smile

2018.08.18. 08:53
Szép napot Mindenkinek! HeartMiklós

2018.08.18. 01:49
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2018.08.17. 19:35
Szépséges estét mindenkinek! Szeretettel gratulálok a Zsűri-nyertes alkotásokhoz! Smile

2018.08.17. 17:38
Szép estét kivánok ! Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: ttunde
» Online vendégek: 5
» Online tagok: 0
Demény Beáta: Új év, új remények: Harmadik történet (2018. január)
A boldogság kereső

Elmesélek nektek egy történetet egy fiúról, akit, ha jól emlékszem, Bálintnak hívnak.
Bálint a szüleivel egy lakótelepi panelházban éldegélt. Szabadidejét többnyire a hasonszőrű fiatalokkal lógta. Jó idő esetén a házak közötti park valamelyik padjának háttámlájára ült, lábát az ülőkére lógatta, fülében fejhallgatóval, melyből kedvenc zenéje tompította unalmát. Haverjai hasonló tevékenységgel mulattatták a napot. Néha azért egymáshoz is szóltak:
- Nézd, milyen jó csaj!- mutatott egy mini szoknyás lányra, akinek távolodó léptei kopogtak.
- Ő a Zita. A tesóm osztálytársa. – jött a válasz.
- Az jó! Mondd meg a tesódnak, hogy virítson be engem neki!
- Mondd meg neki te! Hívjad telón, kérd el a csaj számát!
A hétköznapi unalmat, egy kis izgalom kezdte fűszerezni. Egy szép napon aztán Bálintnak sikerült Zitával egy randit összehozni. Repkedett a boldogságtól. Ez az állapot tartott is néhány hétig, mígnem egy szép napon meglátta Zitát egy kigyúrt izmú fickóval. Bálint boldogsága hullámvasútként a mélybe zuhant.
Eltelt egy, két, há, négy, öt nyár, a kamaszkori emlékeket rég a múlt pókhálója beszőtte. Bálint dolgozó férfi lett. Öltönyös státuszához egy fotómodell külsejű feleséget választott. Nagy fekete autón járt, és a feleségének is megvette a cuki női autó legújabb modelljét.
- Bálint! Mikor lesz már készen az úszómedence? Beszélj már azokkal a semmirekellő munkásokkal! Lassan vége a nyárnak, az új fürdőruhámat abban szeretném felavatni.
Elkészült a nagy ház, a medence, már minden olyan tökéletes volt az életben, ó csak ez a stressz ne volna… Néha egy kis nyugtató, amikor nem tudott elaludni.
- Bálint drágám! Olyan uncsi! Ugye elmegyünk a Földközi tengerre vitorlázni? Az összes barátnőmnek már olyan aranybarna a bőre, mert az egész nyarat a tengeren töltik, én meg csak a szoláriumban és a műkörmösnél unatkozom egész nap. – nyafogta élete értelme.
Már nem is látta olyan szépnek és izgalmasnak a nőt, akivel megosztotta életét. Új izgalmakra vágyott. Egyre többet járkált el az „igényes” barátaival. Felesége meg egyre csak nyafogott, követelt, majd duzzogott. Bálint alkalmi barátnőkkel vigasztalódott, de a boldogság csak elkerülte. Amikor a tükörbe nézett, egy fáradt, kiégett, nyúzott öregember nézett vissza rá. Unta a munkáját, a pénz hajszát, a szíve is rendetlenkedett, idegei pattanásig feszültek.
- Elegem van mindenből!
Házát, kocsiját, feleségét, egész eddigi életét hátrahagyva telepakolt egy hátizsákot némi túlélő felszereléssel, rákötözött egy hálózsákot, túra bakancsot húzott, és elindult a gondtalan szabadság felé. Csak ment, ment, azt sem tudta hol jár, ahol elfáradt, ott előkerült a hálózsák. Útja során a szabadság egyre nagyobb térbe, egyre magasabb hegy ormára csalta. Nem számított semmi, csak minél messzebb legyen hátrahagyott életétől. Hová megy? Nem volt fontos, arra amerre vitte a lába, és a jó szerencse. Perzselő nap izzasztotta, inge verejtékétől ázott, de csak mászott egyre feljebb, tekintete szerte a végtelent látta a magasból.
- Addig megyek, amíg a boldogságot meg nem találom!
Megállt, hogy kicsit leheveredjen egy nagy fehér lapos sziklára, mikor észrevette, hogy tőle úgy húsz méterre egy barlangnyílásszerű nyiladék tátong a hegyi fennsíkon, és előtte egy szakállas öregember ül. Valami mágnesként vonzotta, hogy odamenjen hozzá.
- Jó napot!- köszönt a remetének.
- Isten hozott fiam! Már nagyon régóta nem láttam embert erre felé. Merre tartasz?
- Nem is tudom. Csak úgy megyek. Valami hiányzik az életemből, azt szeretném megtalálni.
- Elvesztettél valamit fiam?
- Á, talán soha nem is volt.
Végig nézett az öregen. Viseltes ruha, hosszúra nőtt haj és szakáll, mezítláb. Nem túlcivilizált, de valami kiegyensúlyozottság, béke, nyugalom áradt lényéből.
- Talán a boldogságomat keresem! Te talán tudod, hol van? Te olyan boldognak látszol!
- Szóval a boldogságot keresed? És nem találod? Hát hol kerested eddig?
- Van pénzem, sokat érő házam, autóm, szép feleségem…
- És nem vagy boldog… Hűm… Látod fiam, nekem nincs házam, autóm, kincsem, itt élek, ha esik, ha vihar jön, behúzódom ide a sziklahasadékba, és mégis úgy érzem meg van mindenem.
- Áruld el a titkod!
- A boldogság nem kívül van. Nézd ezt a gyönyörű sárga virágot! Pompázik önmagában, csak úgy van, nem vágyik arra, hogy piros legyen, hogy fél méterrel hosszabb szára, vagy hegyes levele legyen. Így boldog, ahogy van! Vagy nézd azt a madarat! Szerinted bánatos, azért mert nem lila a tolla? Nézd ezt a folyót! Vágyik rá, hogy a hegynek felfelé visszafelé folyjon?
Bálint leroskadt az öreg mellé. Egészen új gondolatok… Kavarogtak benne az érzések. Eddig csak a külsőségek, és mások elvárásai szerint élt, egészen mást tartott értéknek. A valóságot észre sem vette. Kezdett derengeni, hogy ő valaki más, mint akinek eddig hitte magát. Ahogy ott ült a ringató szélben, simogató napsütésben, a természet végtelenében, megérezte az önvalójában rejlő boldogság tiszta fényét.

5772
Kata1984 - 2018. március 06. 07:49:53

Kedves Bea!

Gyönyörű, tanulságos írás. De jó is lenne, ha az emberek ezt ilyen egyszerűen felismernék. Smile

Szeretettel olvastalak: Rose

Kata

5694
ritatothne - 2018. február 07. 18:05:25

Kedves Bea!

Gratulálok a nyereményhez.

Szeretettel: RitaRose

4210
Bea - 2018. február 07. 15:38:55

Kedves Kitti!
Köszönöm.
Szeretettel: Bea

5396
Kitti - 2018. február 07. 10:59:29

Gratulálok!Rose

4210
Bea - 2018. január 04. 18:51:07

Kedves Rita!
Köszönöm kedves véleményedet!
Szeretettel:Bea

5694
ritatothne - 2018. január 02. 13:04:47

Kedves Tollforgató!

Nagyon szép és tanulságos írás. Bizony a boldogság bennünk van, vagy belőlünk hiányzik. Boldogságot nem lehet adni és megvásárolni sem. Jó, hogy az a férfi megtalálta a belső békéjét.

Szeretettel: Rita

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.