Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2018.09.21. 22:50
Kedves Józsi! megkaptam a Zsebkönyv 6. kötetet! Köszönöm szépen4

2018.09.21. 19:27
Mamuszka! Az"Élek!" című versemmel kívánok felépülést, és alkotókedvet! Winkriston

2018.09.21. 19:27
Köszönöm a kedves szavakat minden üzenet szívemhez szólt. Ha javulok, visszatérek, de szünetet kell tartanom- Szép hétvégét minden holnapos ... Bővebben

2018.09.21. 16:37
További szép estét. Rose Mamuszka drága! Minden jót kívánok Heart-ből szeretettel!

2018.09.21. 13:54
ÚJ Cikkeink is felkerültek a magazin oldalára!

2018.09.21. 13:12
Szép napot mindenkinek. Smile

2018.09.21. 12:57
Kedves Józsi! Köszönöm a feltöltést!&#128522
;

2018.09.21. 09:27
Mamuszka Drága ! Ne menj még el,,, Maradj velünk,,, Mi lesz velünk nélküled, és az írásaid hiányában? Ölellek ! - keni -

2018.09.21. 07:52
Mamuszka Drága! Te már olyan sokszor búcsúztál, hogy nem mész sehova! Itt maradsz a verseiddel együtt. Vigyázz Magadra. Puszi: Viola Birthday

2018.09.21. 07:05
Köszönöm versem feltöltését.

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: Miri
» Online vendégek: 3
» Online tagok: 0
Tiszai P. Imre: Hipothermia (2018. március)
Ez a hely biztonságos volt és védett. Ez csak az ő birodalmaként létezett.
Fáradtan dőlt hátra a meleg rácsnak. A világ zajai kívül rekedtek. Ilyenkor álmodozott a rég-múltról és néha kedves dallamokat dúdolgatott. Elnevette magát. Eszébe jutott, hogy általános iskolásként az iskola énekkarában szólót énekelt. De rég volt. A mai hangjától már a kóbor kutyák is megvesznének. A tépett felhők között a hold gúnyosan bámult rá. Vállat vont. Már nem érezte a régi romantikus világot maga körül. Racionalista lett. Lassan telt az idő. Nem szerette a telet. Nem csak a hideg miatt, de mert a sötétség tovább tartott mint világos nappal, az idő is valahogy nyomasztóan rátelepedett. Elszunnyadt.

Felriadt, hogy fázik. A rács hideg volt a hátánál. Nem értette mi történt. Alapon éjszaka is volt fűtés és szellőztetés. Ijesztő volt ez. A villamos megállóban hallotta, hogy ma éjszaka még mínusz 31 fok is lehet. Itt a "gödörben", betonteknőben pillanatok alatt jégverem lesz.
Fázott. Minden ruháját mind köré rakta, de hát csak pár darab segítette, azok is inkább nyári semmik voltak.

Fázott. Jó lenne most a "panel"-ben is. Igaz az ő szobájában le volt zárva a fűtés, de mégis melegebb volt mint itt. Vajon mit csinál most a felesége? Furcsa volt így neveznie, de hát papíron még mindig az volt. Amikor a nyugdíjára egy bank végrehajtói rátették a kezüket és felét elvették csak negyven ezer forintja maradt, amiből rezsire húszezret oda kellett adnia. A maradék gyógyszer és cigaretta, meg kenyér legtöbbször. Mosolygott, mert talán le kellett volna fogynia, de ő a sok kenyér miatt hízott. Utolsó szép hetük Görögországban volt, Korfu szigetén. Októberi ősz - itthon még nyárnak számított. A tenger, szép szálloda, megismerése egy más kultúrának, szeretet, s bizonyos mértékben feléledő szerelem is. Húsz éve már annak. Aztán keserű hazai események. Vállalkozás, csőd, szegénység. Odalett a becsület - a felesége szemében.

Éjféli harangszó riasztotta fel félálmából, Furcsa volt, mert ritkán harangoztak. Talán valaki gazdag halt meg. Az ő fajtája nem kap ilyen égi tiszteletet. Elkaparják és kész. Fázott, pokolian fázott, érezte, hogy bizony mínusz tíz alatt jár az idő. Szinte fokra meg tudta mondani. Nem hiába élt már az utcán két éve. Vágyott a melegre, a nyárra. Egy verssor motoszkált benne: Kutyameleg, kánikula, nyelvét kiveti a kutya, budákol, a tűző, heves nap elől árnyékot keres..... Hirtelen nem is tudta, hogy Weöres vagy Kányádi. A lexikális versismeretére soha nem volt büszke. Mindegy. Verseket kezdett el memorizálni. Mintha az idő melegedne. Már nem fázott. Kellemes érzés ölelte át. Úgy látszik melegfront érkezett.

Furcsán hullámzani kezdett a világ. Egyre jobban melege lett. Nehezen vette a levegőt. Érezte, hogy a szíve is erőlködik. Igen, ez a melegfront megviselte. Toldi rétje lebegett a szeme előtt. A kiégett tarló. Petőfi alföldje, Dante pokla. Lángokat érzett. Fel akart kelni és elszaladni. Nem volt hozzá ereje. Megadta magát. Égjen el. Pár órája még fázott, most örülnie kell a melegnek. Tudta - elalszik... és az olyan jó. Aludni, álmodni...nem létezni.
.....

Az esetkocsi orvosa a nyaki érre tette a kezét. Sóhajtott és ránézett fejcsóválva a segítőjére:

- Megfagyott. Ő már a harmadik a héten. Nem csoda. Mínusz harminc fok volt az éjszaka. De valamit nem értek. Ez a búvóhely az egyik árúházi szellőzőhöz kapcsolódik. Itt mindig van egy kis meleg. Hogyan fagyhatott meg?

A mellettük toporgó árúházi biztonságis válaszolt a kérdésre:

- Este fél tízkor rendszerhiba miatt leállt a fűtés, szellőzés. Most javítják. Ide sem jött meleg levegő. Nem is tudtam erről a helyről. Annyira takart, fedlapos, hogy a csudába tudják ezek így megtalálni? De ravaszak.

Az orvos sajnálkozva nézett a szemébe:

- Nem ravaszak, csak még élni akarnak. Bár a mai társadalom halálra ítéli őket.

A segítője elgondolkodva nézte, aztán bátortalanul megkérdezte:

- De ha már nagyon fázott, miért nem ment el innen? Biztosan talált volna menedéket. Ha másképp nem akkor a rendőrségen

Az orvos keserűen nevetett:

- A rendőrség nem jótékonysági intézmény. Egyébként egy ideig érezte a hideget. Nagyon-nagyon érezte. Aztán már nem. A hipotermia a szervezet vészes lehűlése. Az 1-2 fokos hőveszteség izomremegéssel, reszketéssel jár. A pulzus szapora, gyors lélegzés, kissé megemelkedett vérnyomás jellemző rá. Az erős hideg, vagy a tartós hideg azt eredményezi, hogy a szervezet hőszabályozása kimerül, a testhőmérséklet folyamatosan csökken. A remegés megszűnik, bágyadtság, álmosság, érzékcsalódás jelentkezik. Ilyenkor már úgy érzi a kihűlés határán lévő, hogy meleg van. A vérnyomás csökkenni kezd, a légzés ritkul és felületessé válik. Szívritmuszavar lép fel. A szervezet eszméletvesztéssel járó, tetszhalál-szerű állapotba esik. A 27-20 fokos belső testhőmérsékletnél a pupillák tágak, a vércukorszint alacsony, mígnem a kamrafibrilláció vagy a keringési rendszer bénulása következtében beáll a halál. Na ennyit a továbbképzésedhez. És ezt ingyen kaptad. Egyet ígérj meg. Ne ítéld el a hajléktalant. Ember ő is. Csak neki nem jut már élet. Gyerünk vissza. A hullaszállítók dolga a többi....és Istené.

Ezt nagyon halkan mondta, szinte csak önmagának.
2279
ermi-enigma - 2018. április 21. 17:18:49

Kedves Janna

Néha szükség van a leírásokra is, bár igyekszem "beszédes" formába hozni a szereplőket. De itt tények voltak, amiket le kellett írni.

Az orvos mondatát inkább gúnyosnak szántam, mert a segítőjének inkább lelki képzést adott sem mint szakmait.

köszönöm, hogy itt jártál

üdv
iMRE

4465
Janna - 2018. április 16. 10:57:49

Jó, hogy a második rész párbeszédes. Fárasztó, ha a próza tényközlő. Az orvos szavai emberségesek. Egyre jobban háttérbe szorul a tájékoztatás. Túlterheltség?

"Na ennyit a továbbképzésedhez. És ezt ingyen kaptad."
Ez mindig időszerű és sok mindent rejt, messze vezet.

Gratulálok: Janna

2279
ermi-enigma - 2018. április 15. 12:16:27

Kedves Rita, Margit, Kata

köszönöm szépen elismerő soraitokat....és én is köszönöm a zsűrinek a minősítést...

üdv
iMRE

5772
Kata1984 - 2018. április 13. 21:27:04

Kedves Imre!

Nagyon szomorú, tanulságos történetedhez gratulálok!

Szeretettel: Rose

Kata

5738
miminke3 - 2018. április 13. 19:25:55

Kedves Imre!
Gratulálok a remek novelládhoz és a nyereményhez. További jó írásokat és jó témákat kívánok!
Üdvözlettel
Margit

5694
ritatothne - 2018. április 13. 16:37:57

Kedves Imre!

Gratulálok a komoly és emberségesen szép írásodhoz, valamint a zsűri értékeléséhez is.

Szeretettel: Rita

2279
ermi-enigma - 2018. március 10. 10:17:08

Kedves Melinda

Jól látod....a ma társadalma felejti a felelőség kérdését...az önzés pusztítja a világot.....a legmagasabb politikától a szomszédig.....

üdv
iMRE

5486
Magdus Melinda - 2018. március 09. 20:03:58

Régen olvastam ilyen jó írást. Darázsfészekbe nyúltál, hiszen korunk egyik rákfenéjéről a hajléktalanságról írtál. Nagyon sajnálom őket és együtt érzek velük. A társadalom másképp gondolja, megveti a lecsúszott embereket. Elfelejti felelősségét, hogy bizony ő is hozzájárult embertársaink sanyarú sorsához.
Gratulálok és sok sikert kívánok a további írásaidhoz!
Melinda

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.