Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.26. 18:45
Kedves Erzsike! Szeretettel gratulálok a könyvbemutatóhoz! Rose

2019.05.26. 17:41
Kellemes estét kívánok In Love szeretettel Mindenkinek!

2019.05.26. 13:44
Kedves hzsike! Gratulálok, és további sok sikert kívánok!

2019.05.26. 13:36
Kedves hzsike! Szívből gratulálok! Rose

2019.05.26. 12:26

2019.05.26. 12:25
Szépséges napot mindenkinek! Smile Föltettem a Könyvbemutatóm linkjét, nagyon jól sikerült. Boldog vagyok. Smile

2019.05.26. 07:39
Jó reggelt, szép napot! Köszönöm a versem javítását! Üdvözlettel Éva Rose

2019.05.26. 04:23
Szép vasárnapot.Szaladj
on el mindenki szavazni, ezzel tartozunk gyermekeinknek , unokáinknsk. Heart

2019.05.25. 23:49
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.25. 20:01
Gratulálok minden nyertesnek szeretettel!! Heart Rose

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: zozone
» Online vendégek: 4
» Online tagok: 0
Pozderka Imre: Egyszer volt: Negyedik történet (2018. május)
Az áprilisi szél korai párákat lökdös a terebélyes, ősi fák között. Fölkapja a fákon maradt régi leveleket, megforgatja a levegőben,majd a járda porával együtt újra a park fái közé csapja. A tavaszi, egyre erősödő napfény lassan űzi el a közeli tél fenyegetését. A park útjaira csalja a megfáradt embereket, megfürdeti arcukat a még csupasz ágakon átszűrődő fénnyel. Érzik, látni már az alagút végét, és a lassan szivárgó fény végre eltünteti a feltorlódott sötétséget.
Nyugdíjasok teregetik ki sakktábláikat a park asztalain, kezüket dörzsölve egy jó játék reményében. A babakocsikban tágra nyitott szemű, apró emberek nyújtogatják karjaikat az ég kékje felé. A télen egymással nem beszélő szomszédasszonyok trécselnek, kezükkel erőteljesen gesztikulálva. A park megtelik élettel.
Az egyik asztalnál, az orgonabokor mellett ül Lenkei, egy a hetvenes éveiben járó,körszakállas, pocakos öregúr. Kötegnyi szórólap hever előtte az asztalon. Az arra járó embereknek osztogatja egy-egy mosoly kíséretében. A köteget lesúlyozta pár kaviccsal, mert a kavargó szél már így is elragadott belőle néhányat.
Szemüvege az orrán, üres perceiben egy verset próbálgat egy szórólap hátsó oldalán. Most éppen a haza szó megfelelő rímpárját keresi elmélyülten. Szívesen írogat verseket, régebben teli hittel, ma inkább harcias, forradalmi üzenettel.
Egy fiatal lány érkezik a padhoz, leül mellé. Lenkei egy pillanatra felnéz a szemüvege alól, elereszt egy mosolyt, majd finom,ápolt ujjaival kiemel egyet a szórólapok közül.
-Tüntetést szervezünk szombaton délután, ha érdekli, jöjjön el!- mondja.
A lány mosolyogva néz rá:
-És mi ellen tüntetnek?
Lenkei most már ránéz, szemüvegét a feje tetejére tolja, hangja apai.
-Magyarországon sérültek a szabadságjogok és a sajtószabadság. Ez ellen tüntetünk, és utána egy nagygyűlést tartunk sajtómunkások felszólalásával.-
A lány egy pillanatig hallgat, majd halkan válaszol.
-Tudja, az én apám is sajtómunkás volt fiatal korában. De egyszer írt egy olyan cikket, amiért kitették.-
Lenkei most már érdeklődéssel néz rá.
-Miért, miről írt?-
-Ez nagyon régen történt. Írt egy cikket egy 56-os védelmében. A férfit elítélték 58-ban, mint felforgatót, pedig 56 októberében megmentette a helyi párttitkár életét. A tömeg meg akarta lincselni a beszolgáltatások miatt, de a férfi leszerelte a feldühödött tömeget. Azt mondta, ha mi lincselünk, olyanok leszünk, mint ők. Pedig ő sem szívlelte a párttitkárt. -
A lány kis szünetet tart, majd folytatja.
-A kisgazdapárthoz is toborzott... A tsz előtt gazdálkodó volt, és újra az akart lenni... Aztán tudjuk mi történt.... Az elsők között tartóztatták le. A városban hangos bemondón közvetítették a perét, hogy mindenki okuljon belőle. Kapott nyolc évet. A párttitkár is igazolta felforgató tevékenységét, így másodfokon már tíz év várt rá, pedig az életét köszönhette neki. Amikor 63-ban amnesztiával szabadult, megtörten, a családjától külön élt. Nem tanult meg azzal élni, hogy börtönviselt. -
Lenkei a kavicsokat bámulja a park járdáján, de a lány hozzá fordul.
-Az én apám később, a hetvenes években újságíróként, megírta a történetet a helyi újságban. Nem kellett volna… De a többit úgyis tudja! Hiszen maga Lenkei András! Vagy nem?! -
Lenkei nem néz a lányra. A lány folytatja.
-Maga volt az újság főszerkesztője. A cikket nem közölték le, apámat pedig elbocsájtották. Maga azzal engedte el, hogy a továbbiakban jó lesz, ha mélyen hallgat a történtekről. Nem is tudtam róla egészen a rendszerváltásig. Apám fizikai munkás lett. Ma már nevetve mondja, hogy sokkal jobban járt melósként kint dolgozni, mint ülni a penészszagú, belterjes irodában, és belülről, falakon keresztül látni a kinti, életszagú világot.-
A lány a szórólapokra néz, és már sokkal nyugodtabb.
-Hát ennyit a szabadságjogokról, és a sajtószabadságról. Valószínűleg nem leszek ott a tüntetésen!
Felemeli a kezében tartott szórólapot, beállítja szélirányba,- de aztán visszarakja az asztalra.
-Ne szemeteljünk!- mondja halkan, és indulni készül. Még visszafordul. Már újra mosolyog.
-Az 56-os elítélt a nagyapám volt. Én nem ismertem. Ma az ő visszaszerzett földjén gazdálkodunk!
Lenkei szórakozottan firkál a papírra, és tovább keresi a haza szó megfelelő rímpárját.
Az áprilisi szél pedig kergeti tovább a hosszúra nyúlt tél maradványait , egyeseknek egészséges barna színt, másoknak szarkalábakat rajzolva az arcára. Szétkergeti a gyülekező felhőket, melyek sokszor előnyomakodnak, de a bolndos szél újra és újra kibontja a nap sugarait mögülük.
5959
andras46 - 2018. július 11. 18:22:32

Igen,Imre,jól megfogalmaztad,hogy vannak emberek,akik csak dobálóznak szavakkal,fogalmakkal, de a bennük levő igazi tartalmat nem látják, mert az érdekek pora fedi. Ezek az életünk nagy igazságtalanságai. Kis történetedet remekül megírtad! Gratulálok,barátom!

3659
bujdoso - 2018. június 02. 18:01:42

Kedves Margit!
Köszönöm, hogy írásomat elolvastad, és a véleményedet.
Üdv, Pozderka Imre

5738
miminke3 - 2018. május 28. 17:28:18

Kedves Tollforgató!
Remek írás, nagyon tetszett! Gratulálok szeretettel:
Margit

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.