Auerbachné Tóth Katalin: Függőség
Mindenki elhelyezkedett körben. Nem voltak sokan, csak hatan, a vezetővel együtt. A jó harmincasnak kinéző nő enyhén ellentmondásosnak tűnt, hiszen farmerből varrt kosztümben volt, hozzá fekete csatos cipő, és mindehhez fiúsan rövid barna haj.

- Üdvözlök mindenkit a mai gyűlésünkön! Ez most egy teljesen új csoport, mindenki először vesz részt ilyen rendezvényen. - Ez inkább kijelentés volt, mint kérdés.

Körbenézett, és látta, hogy mindenki bólogat.

- Nagyon jó. Akkor kezdjük egy rövid bemutatkozással, hogy ki mikor és miért vált függővé! Kezdjük talán velem, aztán menjünk az óra járásával megegyezően! Mária vagyok, az életkoromat inkább nem mondom...

Halk nevetés hallatszott, mire a nő mosolyogva folytatta:

- Még tizenévesként váltam függővé. Nehezen ment az ismerkedésem vele, szenvedtem is rendesen, és sokáig csak muszájból csináltam, de valahol 12 évesen nagyon rákaptam az ízére és onnantól rendszeresen csináltam. Függő vagyok, és bár voltak időszakok az életemben, amikor nem fért bele az időmbe, de végleg soha nem tudtam abbahagyni. Te jössz. - nézett a balján ülő lányra.

A balján ülő lány barna hajú, barna szemű, riadt kis jószágnak tűnt. Hosszú szoknyában volt és csónaknyakú, háromnegyedes ujjú blúzban. De bátran körbenézett és belekezdett, igaz, egész halkan:

- Margó vagyok. Nagyjából 8 éves korom óta vagyok függő. Anyukám mutatta a példát. Amíg vissza tudok emlékezni, a legkorábbi, róla szóló emlékeimben is csinálta. Persze, hogy én is utánozni akartam anyukámat. Alig vártam, hogy végre elég nagy legyek hozzá. Türelmetlen voltam, és amikor végre értettem már a csízióját, igyekeztem az addigi lemaradásomat mind bepótolni. Azóta is így kelek és fekszek, igaz, még csak 16 éves vagyok... Ennyi. - sütötte le újra a szemét.

Az ő balján ülő pattanásos képű kamasz nyeglén hátrasöpörte a szemébe lógó hosszú, fekete haját, kiigazított egy nem létező ráncot a farmerján, miközben a szegecsek halkan összekoccantak a dzsekijén, és belekezdett:

- Norbert vagyok, 18 éves. Most fogok érettségizni. Én olyan 6-7 lehettem, amikor elért ez a szenvedély. A bátyám vezetett rá. Ha otthon volt, nagyon sokszor csinálta, hol elbújt vele, hol nem. Én játszani akartam vele, de szerintem zavartam vele. Ezért inkább kezelésbe vett, és türelmesen magyarázta nekem a csíziót - tetszik ez a szó, amit az előbb Margó használt! -, hogy aztán később már egyedül is ellegyek, ne őt nyaggassam. Talán nem a legtisztább szándék vezette, de én úgy érzem, nagy jót tett velem a Jani! - Majd rácsapott a mellette ülő srác vállára: - Te jössz, Pepi!

A pepinek nevezett fiúnak szépen fésült, rendezett frizurája volt. Ő is farmert viselt, hozzá kockás inget - ezért nevezte őt Norbert "Pepi"-nek, a pepita ingére - és nem parókára - utalva. Kissé akadozva, bizonytalanul kezdett bele, de aztán látszott, hogy megfeledkezett a hallgatóságáról:

- Marci vagyok... 18 éves. Én is idén fo-fogok é-érettségizni. Ha i-izgulok, ak-akkor mindig da-dadogok. Mi-mindig bántottak és csú-csúfoltak emiatt. Aztán ki-kiderült, hogy így el, el tu-tudok menekülni e-előlük. Fü-függő vagyok? Azt hi-hiszem... De nekem ez így jó, élvezem, hogy el tudok me-menekülni előlük oda, ahol nem bá-bántanak! - lesütötte a szemét, mintha szégyellte volna, hogy túl sokat mondott.

- Akkor most én jövök. - szólalt meg a balján ülő lány. Ő volt a legfiatalabb a csoportban. Szőke haja két lófarokban a fülei mögött-felett, szemüveges, szeplős, kantáros farmerban és egyszerű, kék pólóban. Ahogy mosolyogva beszélt, a két kis gödröcske szinte táncolt az arcán. - Nelli vagyok, 14 éves. Most megyek majd középiskolába. Gimnáziumba. Én csak nemrég váltam függővé, de már érzem, hogy mit szeretnek benne mások, miért olyan jó dolog ez! Anyuék elváltak. Most már tudok erről beszélni, de nem volt mindig így, ebben egy pszichológus segített. Akkoriban mélypontom voltam, ő mondta, hogy talán ez segítene. És igaza volt, sokakkal megismerkedtem így, akik már régebb óta függők, és annyi mindent ajánlottak kipróbálásra, hogy évekre előre megvan az adagom, csak győzzem csinálni! Te jössz! - nézett a balján ülő lányra.

Az utolsó a körben egy magas, vékony lány volt, rikító vörös hajjal, szeplőkkel, és természetesen a hajszínét kiemelő zöld ruhában, zöld körömcipőben. Ránézésre a húszas évei elején járhatott, de a smink egy kicsit felismerhetetlenné tette a korát.

- Vera vagyok, 21 éves egyetemi hallgató. Utolsó éves bölcsész. Még nem tudom, merre akarok tovább menni, dolgozni, vagy tanulni. De nem is ez a lényeg most. A barátnőm vágott át egyszer, amikor olyan 10 éves lehettem. Egy másik lánnyal inkább barátkozott, engem meg pattintott, de még csak nem is őszintén, hanem mindig csak a kifogásokat kereste... De volt egy nagyon csúnya húzásuk, már nem tudom pontosan mi, csak arra emlékszem, hogy duzzogva menekültem mellőle. Akkor letten függő, de ez csak később tudatosult bennem. Akkor csak az érdekelt, hogy ez elterelte a figyelmemet róla, egészen másik világba repített, hol nem kellett a valós világ álnokságával megküzdenem! Aztán szépen rájöttem, hogy ez a világ nem bánt, ide bármikor jöhetek, és bármi lehetek, ami csak tetszik! Hát ezért lettem függő, és minden percét élvezem! - vetette hátra a vörös haját, és diadalmasan nézett körül a többieken.

Most, hogy az utolsó is befejezte a beszédét, megint Mária, a vezető szólalt meg.

- Köszönöm szépen nektek az őszinteségeteket. Mindannyian remekül bizonyítottátok, hogy igenis vannak még, akikre hat ez a varázslatos világ, ahol mindenki azzá válhat, amivé szeretne! Átmentetek a vizsgán, szeretettel üdvözöllek titeket a városi Könyvfüggő Könyvmolyok Társaságának tagjai között!
4204
pathfinder - 2018. június 27. 10:59:53

Kedves Magdi!

Köszönöm szépen, hogy nálam jártál! Smile
Valóban, én sem gondolom kóros vagy káros dolognak az olvasás iránti szenvedélyt, de például a húgom nehezen tolerálta, amikor gyerekkorunkban olvastam a vele való babázás helyett Smile És csak remélni merem, hogy sokaknál inkább ilyen "függőség" alakul ki, mert ebből profitálhatnak, nem úgy, mint a drogokból, cigiből, alkoholból, stb.

Köszönöm kedves szavaidat:
Kata Heart

1403
titanil - 2018. június 26. 15:12:52

Kedves Kata!

Sikerült az olvasót mindvégig félrevezetned, mert egyáltalán nem utaltál, milyen függőségről lehet szó. Az olvasás függőség nemhogy káros, hanem nagyon hasznos az ember számára.
Szeretettel olvastalak: Magdi

4204
pathfinder - 2018. június 18. 10:16:07

Kedves Ida!

Nagyon szépen köszönöm kedves szavaidat! Smile Igen, mennyivel jobb lenne a világ, ha drogok és alkoholok helyett szenvedélyesen olvasna mindenki verseket, novellákat, könyveket! Smile

Köszönöm szépen:
Kata Heart

2678
Emperor - 2018. június 16. 15:53:14

Kedves Kata!

Jó lenne, ha ebből a fajta függőségből lenne annyi, ahány alkoholfüggő van.
Remekül megoldottad a titokzatosságot egészen a végéig.
Frappáns írás!

Szeretettel,
Ida

4204
pathfinder - 2018. június 15. 11:43:45

Kedves Pilla!

Köszönöm szépen kedves szavaidat! Smile

Szeretettel:
Kata Heart

1593
MT - 2018. június 14. 23:57:15

Szia Kata, remek írás kedvenc témámról. Smile Örülök, hogy olvashattam.

4204
pathfinder - 2018. június 12. 11:41:14

Kedves Viola!

Próbáltam úgy megfogalmazni, hogy ne legyen egyértelmű a dolog Smile Örülök hogy sikerült a meglepő fordulat a végén! Smile

Köszönöm kedves szavaidat:
Kata Heart

277
farkas viola - 2018. június 09. 15:40:06

Kedves Katalin!
Hű, de nagyon izgalmas volt! Mindenre gondoltam, csak erre nem. Nagyon tetszett és gratulálok.
Szeretettel: Viola RoseHeartRose

4204
pathfinder - 2018. június 08. 14:20:08

Kedves Rita!

Igen, az életkorokból egyértelmű, hogy valamilyen különleges függőség (bár én a cigire gondoltam), de direkt nem akartam előre lelőni a csattanót, azért nem mondtam semmit a könyvekről.
De igen, sajnos nagyon sokan függők, és egyre többen net-, közösségi oldal- és kütyü-függők, amit még csak nem is tudunk még kezelni sem egyelőre.
Azért remélem javulni fog a helyzet.

Szeretettel köszönöm kedves szavaidat:
Kata Heart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.