Cinka István: Nyaralunk
Tomi és Judit nyolc éve házasok. Anyagi lehetőségük, eddig nem tette lehetővé, hogy nyaralni menjenek. Azonban eljött az ő idejük is. Lehetőségük nyílt egy csodálatos nyaralásra. azonban nem tudták hirtelen eldönteni hová is utazzanak.
- Menjünk a hegyekbe. - javasolta Tomi.
- Hisz most is ott vagyunk. Hegyek közt élünk. - válaszolta Judit.
-Jó lenne a Balaton is. - folytatta a férj.
-Ott meg rengetegen vannak, nem éreznénk jól magunkat.
Csak abban értettek egyet, hogy belföldön maradnak. Azt gondolták, leírják hova szeretnének eljutni egy lapra, aztán kalapba teszik és húznak egyet, így eldől a vita. A kihúzott cédulán Visegrád és környéke állt.
-Végül is jó ez. Ott van a vár, a Duna, hajón mehetünk Esztergomba is -mondta Tomi. A helyben végül így egyeztek meg. Az időpontban hamar megállapodtak. Amikor a meteorológia jó időt jelez azonnal szabadságot kérnek és mennek is. A szállodát azonban le kellett foglalniuk, úgy gondolták talán júliusban jó idő lesz. Július elejére sikerült helyet kapniuk. Júliusban be is köszöntött a forróság. Szabadságot kértek és vonattal utaztak Visegrádra. Aznap este már nem néztek körül a fárasztó utazás miatt. Másnap reggel azonban kora reggel elindultak. Látványban bőven volt részük, ahogy a vár felé indultak nyüszítést hallottak.
-Honnan jön ez a hang? - kérdezte Judit. Nem kellett sokáig tanakodni, az egyik bokorból egy kiskutyajött elő.
-Jaj, de aranyos vagy! - kiáltott fel Judit.
-Aranyos, de menjünk már tovább - sürgette férje.
-Ugyan hol lehet az anyja? - kérdezte a feleség.
-Biztos jön majd érte.
Zoli is szerette az állatokat, Tudta, ha időt enged feleségének akkor kutyázás lesz nem nézelődés. Judit nagy nehezen elindult. Állandóan a kutya járt az eszében. Hazafelé indulva nem jött elő azonban a kis jószág.
-Igazad volt, mondta férjének. A kis kutya az anyukájával van. Sok élmény volt aznap, este még sokat beszéltek erről. Másnap Esztergomba tervezték a kirándulást. Útjuk arra vezetett, ahol tegnap indultak Hirtelen megjelent a kutyus.
-Jaj, megint itt vagy? Kapta ölébe Judit.
-Megyünk Esztergomba vagy maradsz?
-Megyünk, de mi legyen vele?
-Biztos megvár megint.
Estefelé mikor hazafelé érkeztek a kutya valóban mintha rájuk várt volna. Judit adott is egy kis kolbászdarabkát neki. Este meg is mondta férjének:
-Ha kutya utolsó nap is itt lesz hazavisszük. Jó?
Rendben. -mondta Tomi. Tudta így, hogy így lesz, ezért már az üdvözlő lapokat is így írták. Sok puszi e csodálatos helyről, ahol nyaralunk. Judit, Tomi és a leendő kutyánk.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.