Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.22. 22:41
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.22. 18:39
SZÉP ESTÉT, JÓ ALKOTÁST KÍVÁNOK MINDENKINEK! Tibor Coffee cup

2019.05.22. 18:27
János, javítottam a címet.

2019.05.22. 18:26
Kellemes estét mindenkinek. Smile

2019.05.22. 18:26
A verselő versedet feltettem, a másik heti versedet csütörtökön este a heti feltöltésnél tesszük fel.

2019.05.22. 18:25
Kriszta, a Romantika korában c versedet a pályázati rovatba jelölted, június 1-jén tesszük fel. A pályázati rovatba csak havonta egyszer, minden hó... Bővebben

2019.05.22. 17:09
Kellemes délutánt kívánok! Smile

2019.05.22. 11:40
Üdvözlöm! Szeretném megkérdezni, hogy miért nem hagyták még jóvá a 20 nappal ezelőtt feltöltött versemet? Köszönöm a választ!

2019.05.22. 11:02
Szép napot kívánok mindenkinek HeartMiklós

2019.05.22. 00:01
Kedves Főszerkesztő Úr, a megadott címen a Megszülettem c.vers olvsható.A Jövünk - et Megszülettem címre kérem, javítani! Köszönöm

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: torotoroJK
» Online vendégek: 5
» Online tagok: 0
Auerbachné Tóth Katalin: Vigyázz, anya vezet!
Ma már nem számít különlegesnek, ha egy nő vezet. Már talán 20 éve sem volt kuriózum. Mondjuk nekem igen, mert a közvetlen környezetemben nem sok női sofőrt ismertem. Anyukám nem vezet, nagymamáim se vezettek. De azért 17 évesen beírattak a tanfolyamra. Névnapomra kaptam, "jó lesz az még, hidd el!" felkiáltással. Hittem is, nem is, de ha már kifizették érte a pénzt, végig kell csinálni. November közepén kezdtem, február 24-én volt a forgalmi vizsgám. Mindent elsőre teljesítettem, tegyük hozzá, az érettségi évében, szóval azért nem kevés tanulásom feküdt abban az évben...

Három érdekesség a tanulás időszakából:

Mint köztudott, folyamatosan csökken a népesség... Ez abból is látszik, hogy a legtöbb helyen ugyanannyi csoportszobában kevesebb gyerek van egy-egy óvodában, vagy egyszerűen üresen maradnak korábban használt csoportszobák. És hogy ez hogy jön ide? Ahová óvodába jártam, ott is volt ilyen "felesleges" terem, mire 17 évesen utolsó éves gimnazista voltam. Nos, az autósiskola azt a termet bérelte az elméleti tanfolyam helyszínéül. Szóval, ha úgy vesszük, én az óvodámban tanultam meg vezetni, mármint ami az elméletet illeti.

Aztán, emlékszem, az első órán, amikor forgalomba mentünk ki az oktatóval, még nem is mehettem volna ki, hiszen nem volt meg a rutinvizsgám. De a rutinpályáról már nekem kellett visszavezetnem az autósiskoláig. Mentem vagy 30-cal, szerintem csak kettesben, de lehet, hogy eljutottam a hármasig, erre már nem emlékszem. A lényeg, hogy én leginkább kapaszkodtam a kormányba, "úristen, de gyorsan megyek!" felkiáltással - és közben még a csuklós nagy kék BKV-busz is megelőzött...

Az emelkedőn való elindulást viszont nem igazán tudtam megtanulni, lévén az autósiskola saját tanpályáján egy kb. 40 cent magas bucka volt, amin ezt tanulni kellett volna - hát, útakadálynak vagy nagyra nőtt fekvőrendőrnek néztem volna, de emelkedőnek?! Mindegy, apukám kivitt saját autóval egy félreeső, de lejtős utcába, és ott gyakoroltuk: 10 méterenként el kellett indulnom felfelé, majd megállni. Bőgtem, hogy kell a kutyának a jogsi, menjünk inkább haza. De apu makacsabb volt, mint én. Bő egy óra után már végig ment lefulladás és visszagurulás nélkül az utcahossz... Aztán mekkorát nevettem, amikor a Hegyalja úton lefelé az Erzsébet híd felé simán lejöttem, és a hídra vezető emelkedő sem okozott gondot a csúcsforgalomban lépésben, friss jogsival. Nem úgy, mint az előttünk levő kocsiban, ahol az első emelkedőnél a nő kipattant a kocsiból, átült az anyósülésre, míg onnan a férje pedig át a volánhoz...

De aztán belejöttem a vezetésbe, mint kiskutya az ugatásba. Igaz, évekig csak hétvégi sofőrként apukám kocsiját vezethettem, mikor pedig elköltöztem otthonról, azt sem sűrűn. Nem is akartam kocsit, bár a jogsit azért meghosszabbíttattam, amikor lejárt. Aztán megszületett a nagyobbik fiam, és rájöttem, hogy ha nem Budapesten belül akarunk mozogni, autó nélkül nagyon macerás: kistáska, nagytáska, pelenkázó cuccok, babakocsi, saját táska...

8 hónapos volt, amikor feladtam, és megvettük Bubut. Nem autót vettünk, Bubut vettük meg. Sokáig kerestük, milyet is szeretnénk. Aztán ebbe az ezüstszínű Ignisbe ott beleszerettem a használtautó-kereskedőnél. Igaz, mire hazaértünk vele Óbudáról a Keleti pályaudvarhoz, eléggé ideges voltam, hiszen évek óta alig vezettem, de sikeresen teljesítettük a hazautat. Apukám meglepődött, mikor megmutattuk neki a kocsit, azt mondta, felesleges pénzkiadás. De akkor már nagyon örültem neki. És hogy miért Bubu? A 8 hónapos fiamnak mikor megmutattuk, valami hasonlót mondott, babanyelven: "bbuuu-bbbuuu". Hát így kapta a Bubu nevet.

Azóta is vele megyek. Férjem szerint méregzsák, mint én. Lehet, azért szeretem annyira. Nagypapám szerint, akit többször vittem, úgy vezetek már, mint Schumacher. (Oké, üzenet az agynak, síelni soha többet nem mehetek!) Már összeszoktunk, kiismertem, már jóval bátrabban megyek, mint azon a bizonyos első, haza vezető úton. Sőt, most már az emelkedőn sportot űzök abból, hogy lebegőállásban fogjam meg a gáz- és kuplung-pedálokkal egyensúlyban az autót anélkül, hogy a féket nyomnám, és a kéziféket rángatnám be állandóan.

A második fiam születése után kaptam a testvéremtől egy hátsó ablakra tapasztható matricát is a meglevő "Baby on board" mellé. Sárga csúcsára állított négyszögletű táblácska, benne egy piros tűsarkú cipő és a felirat: "Vigyázz, anya vezet!". Nem vagyok egy nőcis csaj, tűsarkút soha nem hordok, inkább sportosan öltözöm. De ezt a táblácskát poénnak éreztem, kitettem.

Már volt több anyuka is, akik az óvodánál, iskolánál kérdezték, hogy honnan van. De a legjobb eset hétvégén esett meg. Budapest, csúcsforgalom, haladtunk vagy "gyök kettővel" a Rákóczi úton az Erzsébet híd felé. Nyár van ugye, meleg, ablakok lehúzva. A szomszéd sor valamivel gyorsabban haladt. Amikor mellénk ért egy egyterűvel egy férfi, átkiabált az ablakon, vigyorogva:

- Jó a táblád hátul, tetszik!

És bár a jobbkezes utcák továbbra is messze vannak a 'kedvenc' titulustól, azt hiszem a vezetést mégiscsak jó volt, hogy megtanultam. Szóval csak szólok: vigyázat az utakon, mert anya vezet!
4204
pathfinder - 2018. július 09. 13:01:35

Kedves Magdi!

Sok autót megnéztünk, de valahogy Bububa beleszerettem Smile És igen, nálam minden nagyobb gépnek lelke van és nevet adok nekik. Masa a mosógép, Digi a fényképezőgép. (Most döbbentem rá, hogy a hűtőgépeknek nincs nevük! Surprised )

Köszönöm, hogy itt jártál és olvastál! Szeretettel:
Kata Heart

4204
pathfinder - 2018. július 09. 12:42:16

Kedves Zsófi!

Örülök, ha szép emlékeket idézett fel a kis szösszenetem Smile Az elején féltem a vezetéstől, pláne, hogy egyedül menjek valahová, de most már élvezem, igaz, most már több mint 8 éve van meg Bubu Smile

Köszönöm, hogy itt jártál! Szeretettel:
Kata Heart

1403
titanil - 2018. július 07. 16:38:38

Kedves Kata!

Örömmel olvastam aranyos írásod, hogyan tanultál meg vezetni, és a végén a poént. Nagyon tetszik az autó elnevezése, látszik, hogy a szívedhez nőtt. Smile
Szeretettel: Magdi

2952
bruxinelli - 2018. július 06. 16:47:49

Nagy "sebességgel" és örömmel olvastam szórakoztató beszámolódat. Nem tudtam megállni míg a végére nem értem. Régen sokat jártam arra.A szabadság hegy környékét jól ismerem. Hegyalja úti iskolát juttattad az eszembe, de az ovi sem ismeretlen. Odajártak a sógorom gyerekei oviba és iskolába. Ott valóban vannak emelkedők. Csodás hely. Köszönöm, hogy általad nosztalgiázhattam én is egy kicsit.
Izgalmasan írsz. Szeretettel gratulálok, Zsófi.

4204
pathfinder - 2018. július 06. 14:30:49

Kedves Rita!

Köszönöm szépen kedves szavaidat! Smile Szép lassan már megszerettem a vezetést, míg az elején stressz volt, most már énekelek a zenével vezetés közben, és nagyon jól kikapcsol. De van, aki a közelemben most felnőtt fejjel tanul vezetni, ez adta az ötletet, hogy elgondolkozzak a témán.

Köszönöm, hogy itt jártál!
Szeretettel:
Kata Heart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.