Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.22. 22:41
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.22. 18:39
SZÉP ESTÉT, JÓ ALKOTÁST KÍVÁNOK MINDENKINEK! Tibor Coffee cup

2019.05.22. 18:27
János, javítottam a címet.

2019.05.22. 18:26
Kellemes estét mindenkinek. Smile

2019.05.22. 18:26
A verselő versedet feltettem, a másik heti versedet csütörtökön este a heti feltöltésnél tesszük fel.

2019.05.22. 18:25
Kriszta, a Romantika korában c versedet a pályázati rovatba jelölted, június 1-jén tesszük fel. A pályázati rovatba csak havonta egyszer, minden hó... Bővebben

2019.05.22. 17:09
Kellemes délutánt kívánok! Smile

2019.05.22. 11:40
Üdvözlöm! Szeretném megkérdezni, hogy miért nem hagyták még jóvá a 20 nappal ezelőtt feltöltött versemet? Köszönöm a választ!

2019.05.22. 11:02
Szép napot kívánok mindenkinek HeartMiklós

2019.05.22. 00:01
Kedves Főszerkesztő Úr, a megadott címen a Megszülettem c.vers olvsható.A Jövünk - et Megszülettem címre kérem, javítani! Köszönöm

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: torotoroJK
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Auerbachné Tóth Katalin: Patchwork család
Az idős hölgy az árnyékban ült a padon a játszótér szélén. Vékony nadrág, rövid ujjú blúz volt rajta. A haja természetes ősz, de divatos frizurába vágva, szemén keretes szemüveg, melynek lánca most lazán feküdt a nyakánál. Lassan eszegette a sajtos pogácsát a nála levő zacskóból. A verebek, galambok kissé szemtelenül egyre közelebb merészkedtek hozzá, hogy a morzsákból nekik is juthasson egy-két falat. De a néni észre sem vette őket, mert a gyerekeket nézte.

Először a kis, szőke kislányt az anyukájával, akik a homokozó szélén sütötték a homoktortákat. És az torta volt akkor is, ha repülőgép vagy alma formája volt... Aztán a két kisfiút az apukájukkal. Az egyik hintázott, jó magasra hajtva magát, de időről időre odakiabált a férfinak, aki közben a másik gyerkőcöt tanította biciklizni. A kisfiúnak már egész jól ment a dolog - amíg egyenesen kellett tekernie. Az apuka szusszant egyet, míg a gyerek már egyedül, némileg hullámos pályát követve, de egyedül kerekezett már két keréken.

A bicikli viszont egy kis homokos részen megcsúszott, és a fiúcska egy pillanat alatt elesett, szinte a néni előtt. A néni korától szokatlan fürgeséggel pattant fel, hogy segítsen a kisfiúnak, aki már sírásra görbülő szájjal ült a földön.

- Na, aranyom, nem kell sírni! Hát milyen katona leszel így? Gyere, állj fel szépen! Nem jó a földön ülni, ha ülni akarsz jobb hely ez a pad, nézd, a galambok is szeretnének odaülni! - miközben a néni folyamatosan beszélt, segített a kisfiúnak leporolni a ruháját és a biciklit nekitámasztani a padnak. A gyerek egész meglepődött, annyira, hogy még sírni is elfelejtett.
- Köszönöm, néni! - jutott eszébe az udvariasság, ahogy felmászott a padra a néni mellé, és az előbb megütött térdét kezdte el szemrevételezni.

A néni örült, hogy a gyermek legalább egy kis időre a társasága lehet, hiszen az ő unokái messze vannak, csak havonta néhányszor láthatja őket. Ezért is szeretett kiülni a játszótérre, és elgyönyörködni legalább más gyerekeiben és unokáiban...

- Édesapád nagyon türelmesen tanít téged biciklizni, de már egész jól megy, ahogy nézem!
- Ő nem az édesapám. Ő az apukám. - magyarázta a kisfiú, fel sem nézve, mert még mindig a sebét vizsgálgatta. Így a nő meglepett arcát sem láthatta.
- Az édesapa az apuka, nem?
- Nálunk nem. Mi patchwork-család vagyunk! - vágta ki büszkén a kisfiú.
- És az mit jelent? Mert nem ismerem ezt a kifejezést. - kérdezett vissza a néni.
- Azt nem tudom. - rázta meg a fejét a kisfiú, majd észrevéve, hogy az a férfi közelít, felpattant, és már neki mondta: - Apuci, most inkább hintáznék egy kicsit Petivel, jóóó?

Azzal huss, a kisfiú már mint a szélvész, elrohant a másik kisfiú és a hinták irányába. A férfi viszont lehuppant helyette a padra.

- Remélem nem gond, asszonyom, ha kicsit ideülök pihenni? Itt van egy kis árnyék.
- Semmi gond, fiatalember, legalább megfiatalodom a társaságában! - mosolygott huncutul az idős nő a férfire. - De ha kifújta magát, kérdeznék valamit...
- Parancsoljon! - nézett a férfi egy pillanatra a nőre, de utána újra a fiúkat tartotta szemmel.
- Az előbb a fia említette, hogy patchwork-családban él. De nem tudom, ez mit jelent. Megmagyarázná nekem?
- Ó, a kis fülelő! Amit nem kell meghallaniuk, azt bezzeg mind meghallja! - nevetett fel a férfi, majd folytatta: - A feleségem meg én a középiskolában ismerkedtünk meg, és az egyetem után házasodtunk össze. Akkor jött Máté is hamarosan. Ő már nagyfiú, 13 éves. Aztán egyszer valamin összevesztünk, és hónapokig szinte alig szóltunk egymáshoz... Ibi akkoriban többször is elment bulizni a barátnőivel, és volt egy egyéjszakás kalandja... Emília papíron az én lányom, de a valóságban... Fogalmazzunk úgy, hogy vannak kétségeink mindkettőnknek a gyerek apját illetően. Emiatt el is váltunk. Ő utána összeköltözött egy új férfival, és én is összejöttem egy másik nővel. Feleségül is vettem Kittit, de belehalt a szülésbe. A fiam, Peti szinte napra pontosan akkor született, mint az Ibi új kapcsolatából Ádám. - a néni értetlen tekintetét látva hozzátette: - Ádámmal beszélt az előbb, őt tanítom biciklizni éppen.
- De akkor hogyhogy ön tanítja, és nem a kedves papája? - bukott ki a néniből a kérdés, aki lassan kezdte elveszteni a fonalat.
- Ibi elhagyta azt a férfit, mert verte őket. Aztán az én vállamon sírta ki magát, és hát igen... Talán nem csak a töltött káposzta jó felmelegítve, mindenesetre most már jóval több élettapasztalattal és összesen 4 gyerekkel álltunk másfél éve újra az anyakönyvvezető elé... És azóta biztos, ami biztos, megpecsételendő a szerelmünket, Ibi éppen otthon babázik a 4 hónapos Mirával. Talán kicsit kaotikusnak tűnik, de ezt az összevisszaságot jelenti az, hogy patchwork-család vagyunk. Mint a foltokból összevarrt takaró. Sok kis részből lesz kerek egész. Azt hiszem, mi is így vagyunk jók, ennyire sokszínűen. Peti és Ádám kifejezetten élvezik, hogy szinte ikertestvérként kezeli őket mindenki, hiszen egykorúak és egy családban vannak. - Az órájára pillantott, és felállt. - Elnézést, de mennünk kell! Viszontlátásra! - ezzel fogta a biciklit, és elindult a fiúk felé.

Már nem hallotta a néni halk szavait, ahogy talán a morzsára visszatérő verebek sem, vagy csak nem érdekelte őket?

- Ezek a mai fiatalok...!
4204
pathfinder - 2018. augusztus 24. 11:36:11

Kedves Kati!

Igen, a valóságból vettem az alapötletet, csak még színeztem rajta jócskán. De tény, hogy egy működő kapcsolathoz két ember kell, ha csak az egyik akarja, akkor az a vár előbb-utóbb ledől.

Köszönöm szépen, hogy olvastál! Szeretettel:
Kata Heart

4204
pathfinder - 2018. augusztus 24. 11:34:29

Kedves Viola!

Köszönöm szépen, hogy erre jártál! Az élet általában nem egyszerű, de biztos, hogy ezért szép a dolog, mert mindenből ki lehet hozni a legjobbat és a legrosszabbat is, csak hozzáállás kérdése talán...

Köszönöm kedves szavaidat:
Kata Heart

4204
pathfinder - 2018. augusztus 24. 11:33:18

Kedves Babu!

Nagyon szépen köszönöm kedves szavaidat! Smile
Igen, az élet adja a témákat, csak meg kell látni őket.

Szeretettel:
Kata Heart

4204
pathfinder - 2018. augusztus 24. 11:31:45

Kedves Rita!

Elképzelt család, náluk bármi megtörténhet. Wink De egy ismerős nő története adta az ötletet, ahol már neki is volt, gyereke az első házasságából, a második férjének is, és közösen vállaltak még egy fiúcskát. Azért remélem, hogy a bizalom még nem fehér holló a mai világban...

Köszönöm, hogy olvastál, szeretettel:
Kata Heart

5940
silberin - 2018. augusztus 20. 12:56:12

Kedves Kata!
Tetszett a történeted, jellemző társadalmi jelenség nálunk. De azért azt is tükrözi, hogy helyre lehet hozni az elrontott életet.
Üdv: Kati

277
farkas viola - 2018. augusztus 18. 16:04:12

Kedves Katalin!
Nagy érdeklődéssel olvastam kissé bonyolult versedet, de nagyon tetszett. Ezek szerint ilyen is van.
Szeretettel: Viola RoseRoseRose

5548
babumargareta - 2018. augusztus 17. 19:42:46

Kedves Kata !
Kulonleges tortenetedhez szeretettel gratulalok!
Erdekes ez az elet mennyi furcsasagot dob elenk,amit
felemelunk es gondosan apolunk !
Remek iras !............Olellek....BabuIn Love

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.