Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Putterer Magdolna Léna: Kókuszdió
Sok évvel ez előtt történt amikor a televízió reklámjában láttam milyen könnyen kettétörik, majd kifolyik belőle a tejszerű nedű amit egy szép nő áttetsző pohárból kortyolgatott .
Ezt látva számban a nyálam mind egybefutott.
Azt mondtam önmagamban ilyent nekem is kell , megszeretném kóstolni.
Ahogy naponta megláttam a reklámban, vágyam egyre jobban megerősödött .
Olyan kívánatos lettem, mint egy állapotos nő.

Sokáig nézegettem, keresgéltem a polcokon a reklámozott terméket, a kókuszdiót, de mindhiába.
Országunk üzleteiben még nem volt mindenütt kapható .
Így úgy gondoltam vágyam elérhetetlen vágyálom marad .
Csalódottan lemondtam róla.

Karácsonyra készülődött mindenki .
Én magam szintén elindultam bevásárolni, ajándékokat megvásárolni.
Végignéztem a boltok kirakatait . Felmértem hova érdemes bemenni,hol nagyobb az áruválaszték.
Ahogy így nézelődtem , egyszer csak az egyik kirakatban megpillantottam amire oly rég vágytam , a kókuszdiót, Gondoltam az ajándékok vásárlása ráér még nem késtem el vele, de ha ezt most nem veszem meg, lehet ismét vágyálom marad csupán a számomra.

Örömmel mentem be az üzletbe .
- Mit parancsol?- kérdezte az eladó.
- Kókuszdiót szeretnék vásárolni . Boldog vagyok, hogy végre rátaláltam, mert sokáig kerestem, de hiába.
- Igen. Budapesten lehetett kapni, de ide , a környező városokba most kezdik szállítani. Valójában nálunk még nem ismert .
- A lényeg végre megkóstolhatom. - mosolyodtam el magam boldogan miközben pénztárcámból kivettem a pénzt, kifizettem a blokkon található nem kevés összeget. - Olyan kemény! Hogy tudom megtörni, kiönteni a benne található kókusztejet ? - kérdeztem az eladótól.

Ő olyan furcsán nézett rám, mintha olyant kérdeztem volna tőle ami tudását meghaladta. Egy pillanatig szótlan állt ledöbbenten nézett rám, én őrá, majd nagy nehezen megszólalt :
- Szerintem próbálja meg fűrésszel hátha az elvágja, mert a kés nem viszi el. Túl kemény.
- Fűrésszel ? Jézusom mi lesz ebből ? Na mindegy. Talán sikerül felbontanom, ha már ilyen sok pénzt kifizettem érte.
- Nem fűrész kell hozzá , - szólt közbe egy férfi vásárló, - hanem kalapács.
- A kalapács nem elég. Kell hozzá csavarhúzó, vagy egy véső is . - kapcsolódott a beszélgetésünkbe egy másik vásárló aki szintén férfiból volt. - Ugyan még ilyent nem vettem, nem tudom mi ez, de ahogy elnézem nagyon kemény . A fűrész foga beletörik.

E közben én ott álltam , talán tátott szájjal a bolt közepén kezemben a kőkemény kókuszdióval .
A beszélgetéseket hallva elment a kedvem tőle , de vissza mégsem adhattam, ha már megvásároltam.
Megköszöntem a tanácsokat, elköszöntem, majd kicsit csalódástól összetörten elindultam hazafelé.


Lakásba érve azon nyomban elővettem a fűrészt, a kalapácsot, a vésőt. Egymás mellé helyeztem őket az asztalon, melléjük raktam a kókuszdiót.
Egy ideig néztem őket.
Gyűjtöttem az erőmet. A lelkit és a fizikálisat együttesen , hiszen ahogy a vásárlókat, eladót hallottam tudtam nem lesz könnyű dolgom .
Rápillantottam az órára aminek mutatói 12 órát mutattak.

Felemeltem a kalapácsot a jobb kezemmel , balban a kókuszdiót fogtam meg , majd egy jó nagyot ráütöttem aminek hatására kiugrott kezeim közül és elgurult.
Többször megpróbálkoztam ezzel a módszerrel, de semmi eredményt nem értem el vele.
A kókuszdió egyben maradt.
Következett a csavarhúzós módszer. A kókuszdió kipattant az ütés hatására, a kalapács az újaimat találta el.
Nagy csatakiáltással, újaimat szorongatva rohangáltam a lakásban. Amikor kicsit csökkent a fájdalom, vizes zsebkendőbe csavartam őket, majd neki láttam ismét a nagy munkának.
A kókuszdió csak nem adta meg magát, viszont bal kezemen minden ujjam megsérült, bedagadt, körmeim belilultak

Késő délutánra járt már az idő . A kókuszdió még mindig egyben volt .
Kinyílt a lakás ajtaja ,testvérem lépett be rajta aki agglegénylétére világ körüli utakra járt. Volt szerencsére találkozni kókuszdióval, látta annak módját ,hogy törik fel saját hazájában.
Ránézett kezemre ami már törölközőbe volt csavarva .
Nevetve felemelte a kókuszdiót, elővette a dugóhúzót:
- Először ki kell engedni belőle a kókusztejet. - mondta. - Belecsavarta a dugóhúzót, majd ki. Pohár fölé tartotta, várta kijöjjön a kókusztej ami miatt megvettem, de nem jött. - Nincs benne semmi. - válaszolta .
- Nincs benne semmi ? Nincs benne kókusztej ?- kérdeztem csalódottan.
- Nincs. Nincs mindig mindegyikben tej.- Késsel kicsit körbeütögette aminek hatására megrepedt a vastag héja . Azt lefejtve róla tányérra helyezte, mosolyogva elém tette.
- Nem mondod komolyan te késsel kicsit megkopogtattad és már le is jött a héja akkor , amikor én agyba- főbe ütöttem és nem tudtam leszedni ?
- Ennek ez a technikája. Nincs benne semmi ördöngösség. - felelte és bement a szobába televíziót nézni.
Én meg ott ültem szemezgettem a kókuszdió darabokkal amit nem volt kedvem még csak megkóstolni sem. Én tejét kívántam meg a reklámokból , nem önmagát a diót.


Azóta már mindennap látható, mindenki számára elérhető áron megvásárolható a kókuszdió a boltokban, de én félszemmel csak rájuk nézek , újaim fájdalmaira gondolva fogaim összeszorítom és megyek tovább.

2018. szeptember 09.

/ Szerző : Putterer Magdolna Léna /
4302
Fedak Anita - 2018. szeptember 11. 17:49:52

Kedves LénaMagdolna!
Nagyon sajnálom, hogy fájdalmat okozott neked ez a betyár kókuszdió, ugyanakkor jó kis humoros történet kerekedett ki belőle. Én sem kóstoltam még ilyen gyümölcsöt, de elolvasva ezt a történetet úgy döntöttem nem is fogok. Sad
Barátsággal: Anita

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.