Tóth A. Tamás: A könyv (2018. október)
A férfi már öreg volt. Óvatosan emelte lábát, amelyre nyolcvanhat év súlyos emlékei nehezedtek. Először járt ezen a környéken, és amikor meglátta a bolt kirakatát, megdermedt. Egy percig némán bámulta a szeme elé táruló látványt, majd erőt vett a meglepetésén és benyitott.
Odabent tömérdek laptop, asztali számítógép, notebook és e-book kellős közepén, akár egy bogár a szemétdombon, ott trónolt az ifjú eladó és egyik kezével a joysticket markolta, a másikkal éppen az orrát piszkálta. Valami háborús játékprogramot nyűhetett, mert az apró helyiséget betöltötte a digitális fegyverropogás.
A fiú teljesen belemerült a játékba mindaddig, amíg az öreg görnyedt alakja el nem fogta előle a kirakaton beszűrődő kevéske napfényt.
- Szép napot! Miben segíthetek? – kérdezte a srác és leállította a játékot. Olyan csönd lett, hogy az ajtófélfában percegő szú fülelve megtorpant.
- Láttam egy könyvet a kirakatban. Azt szeretném megvenni.
- Mit látott? Miféle könyvet? Talán e-book olvasót akart mondani? Ötezer regény és tízezer novella van rajta.
- Nem. Nem egy ilyen elektromos kütyüt akarok, hanem egy valódi könyvet. A kirakatban láttam kitéve.
A fiú szája körül egy vigyorra emlékeztető elváltozás jelent meg.
- Ja! Az csak kirakatdísz. Az apám lomjai között találtam egy könyv-hologramot.
- Akkor nem kell. Én valódi papírból készült valódi könyvet keresek. Tudja, fiam, amit szagolni, lapozni, szamárfülezni lehet. Sajnos húsz éve is van már, hogy elégették az utolsót…
- Hardkopi könyvet? Ne vicceljen velem, nagypapa… Na, nézzük… A Google-ban rákerestem és azt írják, hogy a genfi egyezmény óta környezetvédelmi bűntettnek számít a papírra nyomtatás. Tudja, az erdők miatt…
Az öreg a korát meghazudtoló indulattal a pultra csapott.
- Inkább az volt a bűntett, amikor eltüzeltek mindent, ami éghető és mellőzhető volt, mert a klímaváltozás miatt nagyon hidegek lettek a telek. Be kellett szolgáltatni a könyveket is tüzelőnek. Nincs szükség rájuk, hiszen mindent digitalizáltak már és csak a helyet foglalják! Elégették a könyvtárakat, elégették a levéltárakat, mert elfogyott a gáz és az olaj! Még a vizsolyi biblia is odaveszett!
- Jól van, nagypapa, jól van, csak őrizze meg a nyugalmát és inkább menjen el a Nemzeti Múzeumba, ahol láthat még igazi könyvet.
- Én nem látni akarom, hanem megfogni…
- …meg lapozni, meg szagolni. Értem én – fejezte be a fiú a mondatot. – Mit szól hozzá, ha letöltök magának egy szuper hologramot. A legmodernebb fejlesztés. Olyan, mint a valódi könyv, még tömege is van, simogatható, súlyosnak érzi, sőt dohos papírszagot is tudok hozzá keverni...
Az öreg legyintett. – Az nem jó nekem. A valóság kellene – mondta, majd bánatosan megfordult és kifelé csoszogott.
A fiú azonban utána szólt: - Várjon egy pillanatot! Azt hiszem, hogy mégis van egy ötletem! – kiáltotta és a tengernyi elektronikus eszközt elkezdte odébb pakolni egy rozoga szerver-szekrény elől.
Mindkettőjük torkát kaparta a por, miközben néhány pók menekült hanyatt-homlok a bolt sötétebb sarkai felé. Mivel a szekrény egyik lába hiányzott, valaki valamikor találékony módon egy könyvvel pótolta. A fiú némi harc árán kiszabadította a könyvet és egy fémházas notebookkal helyettesítette.
Megtörölgette a kötet elnyűtt borítóját és átadta az öregnek:
- Tessék! Nem kell érte fizetnie sem! Magának adom ajándékba. Valami ismeretlen szerző magánkiadású novelláskötete. Valami Holnapmagazin Kiadónál jelent meg. Nagyapám tehette ide a szekrény lába alá. Csoda, hogy nem került még tűzre.
Az öreg a kezébe vette a könyvet, majd megtántorodott és a szemében könnyek jelentek meg. A fiú ijedten kérdezte:
- Jól tetszik lenni? Ne hívjak mentőt?
Az öreg nemet intett, majd kibotorkált a boltból.
Odakint lopva körülnézett és az inge alá rejtette novelláskötetének utolsó, megmaradt példányát.



134
Tota - 2018. november 22. 19:01:28

Kedves Erika!
Köszönöm hogy olvastad és köszönöm kedves szavaidat.
Üdvözöl:
Tamás

5823
ereri - 2018. november 21. 16:51:36

Kedves Tamás! Remek témaötletedből nagyszerű alkotás lett! Olvasmányos, iróniát sem nélkülöző, édesbús és üzenetet hordozó mű! Gratulálok! Szeretettel, mély tisztelettel: E. E.

134
Tota - 2018. október 08. 16:10:36

Kedves Viola!
Köszönöm, hogy elolvastad és átérezted ezt soha meg nem történt történetet, de bennünk lévő érzést, amelyet a könyv fizikai létének az elvesztése jelent.
Szerettel:
Tamás

277
farkas viola - 2018. október 02. 06:29:09

Kedves Tamás!
Olyan nagy érdeklődéssel olvastam, hogy a végén meg is könnyeztem. Nagyon tetszett.
Szeretettel gratulálok: Viola In Love

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.