Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.03.20. 21:24
Új vagyok még itt, így szeretném megkérdezni, hogy kb. mennyi időt vesz igénybe a beküldött versek jóváhagyása? A választ előre is köszönöm, szép e... Bővebben

2019.03.20. 19:49
Köszönöm mindenkinek én is aki gondolt rám a névnapomon is. Smile

2019.03.20. 18:33
Szevasztok, látogassátok meg oldalunkat a Facebook-on is. https://www.facebo
ok.com/groups/5203
81764807150/ A linket egyben gépeljétek be, nincs szü... Bővebben

2019.03.20. 18:26
Mindenkit szeretettel köszöntök! Kedves Józsefek és Sándorok boldog névnapot kívánok! Smile Rose

2019.03.20. 17:55
Kellemes estét kívánok szeretettel ! Heart

2019.03.20. 14:05
Kései József köszöntő minden Józsefnek szeretettel Birthday Rose Smile

2019.03.20. 09:26
Gratulálok a nyerteseknek. Rose

2019.03.19. 23:33
Nagyon köszönöm Smile Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.03.19. 23:19
Józsikám, névnapod alkalmából a legjobbakat kívánom szeretettel: PiaNista (M.P.László)

2019.03.19. 22:51
Boldog névnapot kívánok a Józsefeknek, de elsősorban édesapámnak! ❤️ Szép estét!

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: zentai
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Tasev Norbert: Casanova
Szombat lévén az egyetlen hétvégi nap volt, amikor az emberek többségének megadatott, hogy lehetőleg mindent megvegyen, amire a hét többi napján valószínűleg úgy is szüksége lehet! Melinda valósággal dühöngött:
- Kellett nekem pont Szombat délelőtt bevásárolnom! Erről is azok a szemétládák tehetnek, akik bezárták Vasárnap az üzleteket!
Egy gyerkőcöt figyelt, akit éppen nagyon fontos mobilhívást lebonyolító anyukája a bevásárlókocsiba tett, és most úgy kukucskált ki a vasrácsokon, mint egy kis elítélt, aki már mióta kuncsorog egy falatka csokiért, és amit a nagyon ,,fontos ember” anyuka egészen biztosan nem fog megvenni számára, mert úgy is fontosabb dolga van!
Gyönyörű stílusos fekete nadrágot, és hozzá farmerkabátot viselt, és bár sokan úgy vélekedtek, hogy ez a viselet túlzottan fiús, és extravagáns a negatív véleményezőket szándékosan figyelmen kívül hagyta: nem hagyhatta, hogy a többség elrontsa a jókedvét. Elvégre mikor volt utoljára randizni? Lássuk csak? Majdnem három éve már, hogy azzal a szemétláda szoknyapecér Tomival szakított, aki ráadásul a saját barátnőjével kezdett ki, és most meg mit hall? Hogy működik a dolog, mert a kedves barátnője bekapta a legyet, és már úton van a soron következő harmadik gyerek! ,,Hát ezt nevezem! - töprengett magában Ez aztán a szaporított gyerekáldás!”
Önmaga még csak tervezgette, hogy mit tudna kezdeni egy alig pár hónapos kis csöppséggel, de miután a volt pasija ilyen könyörtelenül elbánt vele, nagyon hamar meggondolta magát, és elhatározta, hogy végre olyasvalakibe szeretne beleszeretni aki rendes, jófej, és ami a legfontosabb: lehet rá minden körülmények között számítani, és nem hagyja sohasem cserben! Lehet másfél mázsa is őt egyáltalán nem zavarja elvégre a legarrogánsabb bunkókat csupa sportos, és önmagát nézegetőben vélte megtalálni hát akkor miért zavarná őt a kicsit mackósabb, vagy tagbaszakadtabb emberek társasága?
Most is neki lett igaza; a nagy tömegben egy félénk, és nagyon megszeppent hústorony lépkedett át szokatlanul kifinomult udvariassággal a tömegen; az ember meg nem mondta volna, hogy majdnem két méteres magasságához ennyire jól passzol kiegyensúlyozottan ez a kisebbfajta - csupán a nyári időszakban -, szemet szúró súlyfelesleg. Ugyan már! Kit érdekel!
A mozi előtt lett a találka megbeszélve és a félszeg fiatalemberen már most látszott, hogy csatakosan párolog belőle a kissé kellemetlen verejték, és homloka feltűnően gyöngyözik; ekkor szokták lekapcsolni a feltűnően szokatlan viselkedésű embereket a reptéren, mert az a meggyőződésük a biztonsági személyzet tagjainak, hogy legalább is kábítószert szállítanak a gyomrukban, vagy dílerek!
Melinda még csak huszonkilenc éves volt, de többségben kissé nagyvilágiasan gondolkodó barátnőivel ellentétben határozott, és nagyon pontos elképzelései voltak az életről! Ahogy kezdett a harminc felé kacsintgatni szívesebben állapodott volna meg, és szült volna legalább két kis gyerkőcöt, hogy titkos megállapodott alkut tudjon kötni az anyasággal!
Még régen nem izgatták a társasági események; a mindenütt szándékosan, csak a jó ,,balhé” kedvéért ott lenni! Pedig, amikor a kolleganői arra kérték, hogy csaphatnának egyszer-egyszer egy csajos ,,összeröffenést” ő udvariasan mindenfajta ködösítő diplomáciába kezdett, hogy: ti. nem ér rá, mert éppen bent hagyta a mosógépben az aznapi ruhaadagot, és most feltétlenül ki kell mosnia, hogy holnap fitt és stramm állapot benyomását kelthesse stb.
Persze senki nem hitt neki; és mindenkinek a meggyőződésévé lett, hogy Melinda az elnyerhető boldogságban is túlzottan önző, és magának való maradt ezért nem tudott magának kifogni egy szalonképes pasit!
Mégis ez a mostani kisebbfajta találka, melyet randinak igazán nem lehetett nevezni, hiszen ahhoz - legalább is -, gyertyafény, és romantikus holdtölte dukál, valami csendes, szinte lakatlan öbölben, ahol csak ketten lehetnek, és ahol legféltettebb titkaikról is önként és szabadon beszélhetnek kitárulkozva, hiszen a kutya nem hallgatja ki őket!
Most ahogy belépett ebbe a gyerekek-szülők által nyüzsgő hangyabolyként duruzsoló, és zsivalygó szupermarketbe és megpillantott végre elképzelt álmai férfiát - bár ezt később sem tagadta a fényképek alapján -, vegyes szkeptikusság kerítette hatalmába. Ez lenne az a nagyon jóképű, felettébb stílusosan macsó pasas, akiért majd megdöglenek a nők, és aki egyetlen pillantásátért is bátran, önmagát adakozón olvadozásba kezd a gyengébbik nem?! Nem lehetett kijelenteni, hogy csupán egyszerűen kiábrándult, inkább valami szociális kíváncsiság kerítette azonnal hatalmába, hogy minél többet kideríthessen a másik érzékeny, és bizonyára fogékony lelkiismeretéből; előbb szándékosan megakarta ismerni belső lelki kút-mélységeit bejárva, és semmit sem szeretett volna a véletlenre bízni.
- Szia, Tóni! - üdvözölte kedvesen, és arra készült, hogy kezét kinyújtva kezet fogjon a megilletődött, és hebegni készülő sráccal.
- Igazán örvendek a találkozásnak! - óvatosan, mintha egy roppant törékeny porcelánvázát tartogatott volna ormótlanul szőrösre sikeredett kezei között megcsókolta gyengéden a kezet.
Melinda nem is tagadta később sem, hogy egyszerre az összes eddig dédelgetett nőies érzése hirtelen ébred fel benne, mint amikor egy fortyogó tűzhányó hirtelen kitör. Nagyon elpirulhatott, bár most ez sem zavarta, és kedvesen mosolygott ellenállhatatlanul.
Melinda mindig is kedvelte a borokat, és a különleges külföldi nedűket a spanyol Sangria volt az egyik kedvence; most azonban látván a másik tétova tutyimutyiskodását megmaradt az egyszerű, lealacsonyító üdítőknél.
- Foglaljunk magunknak helyet! - tett azonnal ajánlatot. - Ott jó is lesz! - mutatott közvetlenül a játszóház melletti, alig látogatott, kissé elhagyatottság jeleit mutató kis bokszszerű székekre, melyeket mintha szándékosan egy falmélyedésben helyeztek volna el.
- Oh! Hát persze! Parancsolsz esetleg egy kávét, vagy üdítőt? - kérdezte szabadkozva a másik.
Hogy meggátolt zavarán az ifjú hölgy úrrá lehessen kedvesen megszorította Tóni átizzadt tenyerét, és mélyen a szemeibe nézett:
- Kérnék szépen egy üdítőt! Magadnak, ami tetszik! - azzal eleresztette.
Igyekezett minden tőle telhető dolgokat elkövetni, hogy a lehető legjobb benyomást tehesse a másikra, akivel most először volt alkalma találkozni. Már számtalan - főként email-en keresztül történt kisebb levélben vallották meg egymásnak legféltettebb titkaikat, mégis több, mint kilenc hónapba került mindkettejük zaklatott életvitelébe ezt a kisebbfajta találkozót összeegyeztetni. Előként a hölgy tette meg a lépést, miután megunta a hiábavaló várakozást; barátnői többször is igyekeztek figyelmeztetni, és praktikus női tanácsokkal ellátni, miszerint: Ha egy pasi záros határidőn belül nem jelentkezik, mondjuk - legyünk csak nagyvonalúak -, két héten belül, akkor az illető vagy nős, vagy meleg! Ez ennyire egyszerű! Viszont az már kifejezetten gyanús, ha egy pasi, még aznap, ahogy csöngött a telefon máris visszahívja és mindent tudni akar róla, mert akkor nagy valószínűséggel az illető elmebeteg, vagy nem százas!
Melindának ellenétben a nagy többséggel mindig imponált, hogy egy hapsi tisztes távolságból se nem egy hét után, vagy két hét múlva, de arányosan öt-hat nap elteltével jelentkezett; most viszont mégsem ez volt a helyezett, hanem az, hogy Melinda tette meg az első kezdeményező lépést:
- Szia, mizújs? Hogy s mint vagy éppen? - indított egyszerű, oldó kérdésekkel ahogy a pszichológiai szemináriumokon tanulta.
- Üdvözlöm, drága Melinda! Hát hogy van? Hogy érzi magát ezen a kissé borongós napon? - már eltelt kilenc teljeskörű hónap, és mindig nem tudott leszokni arról, hogy magázódjék.
- Nem megbeszéltük, hogy tegezhetsz kishaver?! Ha magázol úgy érzem magam, mint aki szándékosan öregedett egyből ötven évet!
- Jaj! Kérem… azaz kérlek, bocsáss meg, csak tudod… nekem is nagyon új ez az egész helyzet és most kísérletezgetem, és próbálatom az élet fonákjait!
- Semmi baj drága! De legközelebb erre kérlek, ügyelj jó?!
- Hát persze kedves Melinda! - állandó jellegű bocsánatkérése - míg másoknál a gyengeség és hitvány alamusziság kikezdhetetlen jele volt, mint egy letörölhetetlen skarlát-bélyeg - addig a hölgy ezt is a rokonszenves jópontok táborába sorolta.
Melindát is mindig az intelligencia vonzotta. Tóni pedig az intelligencia és a kifinomult úriemberes gavallérság valami olyan, egészen egyedi kombinációjával rendelkezett, ami főként a mostani XXI. században csak igen-igen kevés ember rendelkezik. Agyon gondolkodás és kölcsönös bonyolítás jellemezte sok esetben szóvirágokba szedett nagyon romantikus bókolási kísérleteit.
Tóni olyan gyorsan szaladt az üdítőket ársúsító pulttól egészen vissza a másik kisebb bokszszerű falig - ahol eredetileg helyet foglaltak maguknak, mint az a gyerek, akiben annyira megbíztak, hogy önállóan hagyták cselekedni, mert tudták azt, hogy nem veri át a szüleit. Bájos mosollyal nyugtázta e figyelmességét. Most lenyűgözve hallgatta a férfi anekdotás kedvű, szinte hihetetlen történeteit megélt, sebezhető gyerekkoráról, és azokról a kisebb, bagatellnek tűnő sérelmekről, melyeket valakik kiterveltek ellene, és ami rendszerint nagyon rosszul veréssel, árulással végződött rendszerint. Végül három óra elteltével önként ment oda a másik pulthoz, ahol már alkoholos italokat is lehetett kapni, és kért magának egy boros kólát - csak az íze miatt, és hogy feltétlenül meg ne árthasson még józan gondolkodásának!
Elnézte most ezt a gyerekesen naiv, mégis felnőtt férfit, és hirtelen döbbent rá a felismerés, hogy az összes átélt passiójával, szánalmasnak kikiáltott golgota-járásával együtt köze van máris ehhez a kivételes emberhez; hiszen máris önként felfedte előtte rejtegetett sebezhetőségét.
Ha pontosan szerette volna fogalmazni, akkor saját maga lelkének máris beismerni, hogy meglátni és megszeretni a pillanatok töredékének tetszett; ahogy kellemesen egymás tekintetében bagalyodtak fokozatosan, és nagyon jól elüldögéltek kezdetben könnyedebb, szinte jelentéktelenebb témákról fecsegtek, és csak alig másfél óra múltán tértek át a komolyabb sorsproblémák taglalására. Amikor kíváncsian közelebb próbált húzódni a gyerekes férfihez, hogy kíváncsi kedvességgel csókot lopjon tőle Tóni úgy érezte magát, mint akinek szándékosan behatolnak a legintimebb zónáiba; a körkörös magány, mint egy áttörhetetlen burok mintha arra kényszerítette volna, hogy a tisztes három lépés távolságot minden körülmények között megtartsa! Melinda csalódottan vette tudomásul, hogy a legelső, első szerelmesek idétlen tétovaságát is tükröző csókra még egy kicsit várnia kell; bár legszívesebben ott helyben leteperte volna izzó forrósággal testében, csak mert nagyon kíváncsi volt rá, hogy akiben ennyi összesűrített érzelem feszül jótékonyan az vajon hogyan cselekedhet az ágyban? Vajon milyen lehet a teljesítménye? Tóni legalább három fejjel magasabb volt, mint ő, és most úgy szeretett volna helyenként bozontos mellkasához dörgölőzni, mint a hazáját megtalált védtelenített állatka - jólesőn érzéssel és felszabadultan.
- Megengedsz valamit drága? - kérdezte visszafojtva saját érzelmeit.
- Csak akkor kedves Melinda, ha nem okozol fájdalmat!
Konkért, mindig gyilkosan őszinte ítéletnek hangzó válasza fölöttébb meglepte; olyan hapsikhoz volt szokva, akiket egyből a hölgy szexuális teljesítménye izgat, és nem kezdenek el értelmetlen módon arról filozofálgatni, hogy a szerelmeskedés majd fájdalmas lesz-e vagy egy köztes, kellemesen megsemmisült állapot!
- Megígérem, hogy nagyon óvatos és nagyon gyöngéd leszek! Jó?! - óvatos megértéssel kicsit közelebb hajolt hozzá, és mintha egyetlen gusztusos és lédús gyümölcsöt szeretne megkóstolni előbb finoman becézgetni kezdte a másik ajkait…
A férfi kissé béna tétovasággal igyekezett nem sokat értetlenkedni, bár néha önmagában nem állhatta meg, hogy ne kuncogja el teljes szívből önmagát, hiszen világ életében csikis volt, és most, hogy az ifjú, roppant csinos hölgy nyelve az ő szájában kíváncsiskodón kutatni kezdett - olyan érzések kerítették hatalmukba, melyekről eddig fogalma sem lehetett. Nem is lehet ezen túlságosan meglepődni; elvégre akinek eddig még nem sok szerencséje és esélye sem lehetett a párkapcsolatok területén az a szakmai tapasztalatról is kicsit megkésve - de lemaradt!
Melinda mindenképpen szeretett volna gyereket, s mert már elmúlt jócskán huszonkilenc biológiai órája vészes türelmetlenséggel kattogni, és jelezni kezdett egyre hevesebben dobbanó szívének, hogyha egészséges újszülöttet szeretne jó lesz záros határidőn belül munkához látnia! Ahogy most végigtekintett a szupermarket folyamatosan nyüzsgő, leginkább zsongító meg kaptárrá jellemző zsúfolt közegén hirtelen anyai honvágy kerítette hatalmába, hogy az első feléjük tévedt babakocsit, vagy kíváncsiskodó kisgyerkőcöt azonnal ne vegye fel a karjaiba, vagy ne csókolja össze-vissza.
Valahogy minden sikertelen kapcsolatát beárnyékolta egy mindenre és mindenkire a délceg daliaként féltékenykedő és rettegőn irigykedő apuka zsarnoki jelenléte, aki bár nagyon ellenezte, hogy a lánya kitegye magát az Átmulatott szalagavatós éjjel bohém orgiáinak, mégis engedett valamicskét a fegyelmező szigorúságából - hála anya közbenjáró figyelmességének -, viszont, amikor hajnali fél háromkor tévedt csak haza egyből fölöttébb kellemetlen letorkolás, és atyai pofon következett. akkor úgy érezte, hogy a testi fenyítés felesleges figyelmeztetésnek minősült, hiszen már akkor benőtt a feje lágya, és egyébként sem csinált volna semmi ostobaságot.
Vagányan, független női egyenjogúságába kapaszkodva, dacosan élt ezentúl, és elkönyvelte magában a megfellebbezhetetlen tudatot, hogy több, mint valószínű, hogy egyedül, és szánalmas magányosságában fog meghalni!
Ekkor találkozott egy randioldalon össze ezzel a félszeg, tudatosan is nagyon udvarias férfival, akiről azt tudta, hogy végre egy olyan pasit, akinek halvány fogalma sem lehet a nemi együttlétről! Kezdetben maga sem tagadta úgy tekintet rá, mint egy olyan nőtlen szerzetesre, aki csak mint átutazó vendég tévedt a világba, és az első kezdeményező lépésekre, már rémülten iszkolt is vissza börtönszagú cellájába, hogy valamelyik rendtársának meggyónhassa parázna bűneit.
Melinda az első ölelésnél érezte, hogy a férfi furcsán, és nagyon ügyetlenül megpróbálja eltalálni végre a szerinte is helyes testtartát és pózt, ahogy főként a romantikus filmekből lehette el, de ez a fajta elvetélt próbálkozása is rendre kudarcra volt ítélve. Valaha eddig soha nem ismerhető kedvesség, és halhatatlan romantika volt benne, ami a XXI. századra egyáltalán nem volt jellemző!
Hirtelen észrevette a másik néma megtorpanását; azonnal kérdőre vonta:
- Jól vagy? Hagyjuk abba?!
- Nem… minden rendben van… - tétováskodott félszegen -, csak…
- Igen? - fordult feléje öleléséből kibontakozva a másik.
- Mondd csak kedves Melinda? Hogyan fog működni ez kettőnk között?
Kérdése egyszerre volt nagyon nyílt és ugyanakkor szinte gyilkosan őszinte is.
- Ezt most nem egészen értem! Megpróbálhatnád elmagyarázni! - felelte megértőn, kedvesen.
- Nézd csak! Te egy fantasztikusan gyönyörű, és bombázó hölgy vagy, akinek saját magánélete van, és én is igyekszem megteremteni önmagam körül az önálló élet lehetőséget…
- Ajjaj! Ha minden igaz most jön a de… eltaláltam?!
- De sajnos számolnunk kell azzal, hogy a kinti világ nagyon felborult, még az értékrendekkel szemben is, és én sosem voltam egy amolyan jobb módú valaki! Ha érted, mire szeretnék kilyukadni?
- Áhá! Itt van a bibi! Szóval te úgy gondolkodsz, hogy a legtöbb buta nőnek egyedül a pénz, és az anyagi haszon a fontos egy párkapcsolatban, és a többi érzelmek már mit sem jelentenek? - kérdezett rá nyíltan és egyértelműen a kérdésre.
- Igen! Én sajnos eddig ezt tapasztaltam! - horgasztotta le a fejét, mint aki már mindent megbánt.
- Nézz rám! - emelte fel megbántott fejét. - Én azért akartalak megismerni, mert még most is azt gondolom, hogy van benned valami, ami hozzád vonz, és nagyon szeretek veled közös hullámhosszon lenni! A többi nem nagyon izgat!
- Ez egyértelmű válasz volt!
- Mondd csak? Miért nem tudsz egyszer az életben legalább csak annyi időre lazítani, míg együtt vagyunk?!
- Ne haragudj! Tudom, hogy sok hibám van, és hogy néha nem könnyű a lazítás! Az a baj, hogy örökké rágódom, és zsörtölődőm a felelősségen!
- Ez nem baj drágám! Nagyon becsülendő dolog, hogy ennyire felelősségteljes és komoly ember vagy! De néha hidd el nekem, hogy ez embernek muszáj megállnia, és rendesen kifújnia a levegőt, mert egy nagy huszonnégy óra, és ha ezt senki sem tartja tiszteletben felborul a biológiai órája is! - gyöngéden megpuszilta Tóni arcát.
- Biztosan bolondnak, vagy idiótának gondolsz, amiért saját magamat emésztem, és sokszor két végéről égetem a gyertyát!
- Egyáltalán nem! Sőt! Én volnék a világ legbüszkébb embere, ha olyan pasim lehetne, amilyen te! - újabb könnyed, megbocsátható puszi következett. - Kezdelek nagyon megkedvelni!
- Őszintén remélem, hogy nem fogsz rám nagyon haragudni, amiért sokszor fogalmam sincs, hogy mit kellene csinálni! - őszinte, kisfiús beszéde azonnal lángra lobbantotta a másik szívét.
- Mondták már neked, hogy olyan szuper dolog veled lenni? - karolt tölgyfa karjába.
- Eddig te vagy az első! - folyton szabadkozott.
Az igézőszemű hölggyel nagyon jót sétáltak, és rengeteget beszélgettek!
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.