Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.01.21. 23:09
Jó éjt mindenkinek!

2019.01.21. 22:39
Köszönjük Józsi.

2019.01.21. 22:14
Szép álmokat kívánok ! Heart

2019.01.21. 22:10
Szép estét kívánok mindenkinek! HeartMiklós

2019.01.21. 22:04
A feltöltés befejeződött. Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.01.21. 18:05
Szép estét.

2019.01.21. 17:52
Szép estét mindenkinek. Smile

2019.01.21. 16:34
Szép délutánt, kellemes alkotást kívánok mindenkinek! Tibor Cool

2019.01.21. 15:01
Kellemes napot kívánok szeretettel ! Smile

2019.01.21. 12:20
Szép napot mindannyiunknak! Rose Heart

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: horvathliliana
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Kondra Katalin: Mi az érték?
Úgy érzem időnként, mintha eltévedtem volna egy piacon, ahol rengeteg mindent lehet kapni.
Egyik standon például szabadságot árulnak.
- Mennyi? - kérdem az eladót.
- Ingyen van - mondja.
- Nem hiszem! - válaszolom. - Ingyen nem adnak semmit.
- Ó, dehogynem! - nevet rám. - Látom, van benned öntudat. No, azt hajítsd el magadtól jó messzire, arra nem lesz szükséged, ha szabadságot veszel!
- Nem lehet. Az öntudat nekem fontos, mégpedig azért, mert figyelmeztet arra, hogy ne felejtsem, el ki vagyok.
- Halljam ki vagy? - faggat az árus.
- Magyar.
- Azt hittem, ember vagy- nevet rám gúnyosan.
- Ember is vagyok - nézek vele farkasszemet és otthagyom.
A következő standon hazát árulnak.
- Mi a kínálat? - kérdezem.
- Franciaország, Németország, Belgium - sorolja a lehetőségeket az eladó.
- Köszönöm, egyik sem. Nekem van hazám.
Megyek tovább, és alig hiszek a szememnek, mert valaki becsületet árul.
- Hát ilyet is eladnak? - csodálkozom.
- Néha igen - válaszol szerényen az illető.
- Sok van belőle? - érdeklődöm.
- Nem, csak ez az egy, az enyém.
- És mégis eladja? - döbbenek meg.
- Igen, muszáj.
- Éhezik talán? - szánom.
- Nem, csak tudja… hazát szeretnék venni - süti le szemeit.
Biztosan nagyon szegény lehet, ha nincs hazája - gondolom, hirtelen markába nyomom az összes pénzemet, csak hogy ne kelljen eladnia a becsületét.
- Köszönöm - rebegi szinte hangtalan.
- Tiszta jó szívvel - mondom, és figyelem, ahogy elindul a hazát kínáló stand felé.
Nézem, ahogy alkudozik, könyörög, szurkolok, hogy elég legyen a pénz, amit tőlem kapott, ekkor döbbenten látom, hogy a hazaárus vaskos pénzköteget csúsztat a becsületárus markába, majd kedélyesen összemosolyognak.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.