Winczheim Tibor: A KÜLÖNLEGES LEVES
A telefon hosszasan berregett, mire a fiú felvette. A drót túloldalán az apja kereste, szinte hadarva mondta neki: - Csabikám! Gondban vagyok, és a segítségedre lenne szükségem! Gyorsan mondom, amíg a főnököm az irodájában van, tudod, ő megtorolja, ha munkaidő alatt telefonálunk, szóval: ma az Anyu csak későn jön haza, nekem is túlóráznom kell, úgy, hogy hat előtt semmiképpen sem leszek otthon, ami azért baj, mert akkorra már a volt osztálytársaim – akikkel találkozót beszéltem meg -, rég ott lesznek! Tudod, hol vannak a ropogtatni valók, kérlek a különböző vacakokat gusztusos üvegtálkába rakva, helyezd el a dolgozó szobám asztalára, hogy amíg megérkezem, tudjanak mit rágcsálni! Érted fiam?
- Persze apu, ez nem nagy durranás, megoldom!
- Várj, még nem fejeztem be! A hűtőben van pálinka, sör, bor, kérdezd meg őket, ki, mit iszik, a poharakat ismered, úgy szervírozd az italokat, ahogy azt te már többször láthattad az otthoni bulijainkon!
- Ez sem gond, mivel koktélokat nem kell kevernem. Bízd rám, elégedettek lesznek a barátaid! Más egyéb?
- Igen! A legnagyobb baj az, hogy a mai napon még négyen jelentkeztek be, így a tegnap megsütött rakott krumpli már nem lesz elegendő. Nyolcra számítottam, de tizenketten jönnek!
- Ne agyalj ezen apu, felvágod a tepsinyi kaját a 2x4-es kockák helyett 3x4-esre, aztán joccakát!
- Nem úgy van az, fiam! Nem fogok égni csipetnyi adagokkal! Ezek meglett emberek, nem ovisok!
- Akkor mi a pálya? Én nem tudok főzni!
- Fiam! Ha lenne valami leves, a kisebb adag másodikkal is jól laknának, ugye? Nos: bizonyára van otthon leveskocka, vagy leves-por, nézd meg, mik vannak, aztán próbálj azokból összedobni valami csodát! De most leteszem. Csak akkor hívj újra, ha ég a ház, szia!

Fél óra múlva az apa telója csöndesen rezgett a zsebében. A főnökének jelezte, hogy WC-re kell mennie, és már kint is volt a folyosón:
- Mondd gyorsan fiam, mi a baj?
- Nincs nagy gáz, csak kevésnek találom a porokat. Fejenként fél liter vizet írnak, de az még mindig csak hét-nyolc embernek lesz elég! Hígítsam fel vízzel és tegyek bele sót és borsot, így csaljak még négy-öt adagot?
- Ne, ne! Várj, hadd gondolkodjak! Egyáltalán miket találtál otthon?
- Eldarálom, mielőtt kirúgnának, nos: van egy-egy tasak zöldség leves, tyúkhúsleves, marhahúsleves, húsgombóc leves, gombaleves és két tasak tavaszi leves. Ezeket mind összeönthetem?
- Azt hiszem, igen, hiszen egyikben sincs igazi hús, csak valami műgyanta! Kissé érdekes lesz a levesed íze, de most vészhelyzet van! Nézd meg a spájzban is, hátha találsz erőlevest, vagy hasonlót! Ezek egy kaptafára húzhatóak, nyugodtan keverheted őket. Az igazi megoldás persze az lenne, ha az 5 literes fazékban vizet forralnál, bele tennéd ezt a sok mű-vacakot, szórnál rá Delikátot, vagy Vegetát, és főznél bele valamilyen levestésztát.
- Én is erre gondoltam, de sajnos, sem Delikát, sem Vegeta nincs itthon, levestészta pedig még kvésbé! Ezek után mi legyen?
- Olvasd fel gyorsan, mi van bennük?
- Szárított zöldségek, piros paprika, zeller levél, vöröshagyma, póréhagyma, a másikon zöldborsó, paszternák, szárított zöldpaprika és paradicsom, durum tészta, a harmadikon emellett hidrogénezett növényi zsír, stabilizátor, a következőn még: maltodextrin, nátrium glutamát, kukorica keményítő, a rávetkezőben: ízfokozó, lecitin, karamell, riboflamin,, citromsav, aztán…
- Állj! Nincs időm kivárni a felsorolást! Ezek szerint ezek tiszta műgyanták, tök mindegy, mi van a tasakukra írva, vegyszerek mind! Csak az a jó bennük, hogy gond nélkül lehet ezeket egymással keverni, akár az egészet is összekotyvasztani! Az se zavarjon, ha különböző tészták lennének bennük, hiszen az ABC-tészták is különbözőek! Akkor tehát tedd, ahogy mondtam, de most le kell tennem!
- Ha ez ilyen egyszerű, seperc alatt lerendezem! Szia apa!

Fél óra múlva ismét rezgett az apa mobilja. Hátra ment a szerelőcsarnok végébe, mintha nyersanyagért menne, aztán a csővezetékek biztos takarásában vette fel.
- Szia, Apa! Találtam még pár, számomra ismeretlen zacskós leveseket, ha akarod, gyorsan felsorolom. Már csak azért is, hogy tanácsot adhass…
- Jaj, fiam, erre most nincs időm, éppen erre tart a főnököm, bízom benned, hogy valahogy megoldod, ne feledd, hogy ezek egy kaptafára húzhatóak! Leteszem, mielőtt kirúgnának! Szia!
- Szervusz apa!

Mikor hazaért, fáradtan esett be az ajtón. Ledobta aktatáskáját az előszoba asztalra, felakasztotta a kabátját, lejattolt a dolgozójában ücsörgő barátaival, majd azonnal a konyhába sietett. Örömmel konstatálta, hogy a tucatnyi vendégének (és persze nekik, hármójuknak is) elegendő leves van a nagy fazékban. Visszament a volt osztálytársaihoz:
- Köszönöm srácok, hogy megvártatok, sajnos, a találkozó szervezésekor még nem tudhattam, hogy ma túlóráznom kell, illetve, hogy az asszonyt átteszik délutános műszakba. De most már foglaljatok helyet az étkezőben, tálalom az első fogást! És, hogy ne kelljen spekulálnotok, milyen levest kaptok, őszintén megmondom, hogy vegyes-zacskós levest. Sajnos, senki sem volt itthon, hogy valami jobbat főzött volna, de ha jól tudom, mindannyian voltatok katonák, s akkor ismeritek a „65-mintájú dumát”: „Ha elég forró és elég sós, kiosztható”! Remélem, azért meg lehet majd enni! Na, ennyi kincstári duma után mindenkinek jó étvágyat!

Mikor az apa megkóstolta a levest, egy pillanatra fennakadt a szeme, de nem szólt. Barátai is keményen küzdöttek vele, de illemből mindegyikük betolta azt, amit kiszedett magának (miközben egyesek arra gondoltak, hogy a seregben sem ettek ilyen rosszat). Nem csoda, hogy nem tülekedtek repetáért.
A főétel viszont egyértelmű siker volt. A ház urának jól estek a dicséretek. (Bár a leves lett volna tized ilyen jó!)
Az est hátralévő részében felelevenítették a középiskolai négy év minden csínytevéseit, a közös lógásokat, cigizéseket, piálásokat, el nem feledkezve az egyik osztálykiránduláson elkövetett mezítelen fürdőzésről.
Aztán, megbeszélték, kinél, mikor találkoznak jövőre, majd, megköszönve a szíves vendéglátást, elbúcsúztak.

Alig tette ki az utolsó vendég a lábát, az apa kíváncsian kérdezte a fiát: - Mondd Csabikám! Mi volt ez a mosogatólé? Mi a csudákat kutyultál össze?
- Szinte vártam, hogy le fogsz barmolni, ahelyett, hogy inkább megköszönted volna, hogy tartottam a frontot, körül ugráltam a haverjaidat! Pakoltam a csipszeket, a csokoládés karikákat, a vaníliás rudakat, rizs-felfújtakat, ropikat, és mindent, amit csak bevásároltatok. Aztán, pucoltam a büdös hamutartókat, mosogattam a piás poharakat, töltöttem az italokat, és még főztem is!
- Na, erre akartam kilyukadni! Mitől volt ennyire gusztustalan, és büdös ez a levesnek nem nevezhető förmedvény?
- Apa! Te mondtad, hogy mindent, mindennel össze lehet keverni! Én ezt megtettem!
- Na, de miket kutyultál össze?
- Mindent, amiről beszéltünk!
- Az első telefonálásunkig még nyomon tudom követni az ízeket. De akkor még nem volt elegendő a leves por! Mit raktál még bele? Patkány-mérget?
- Jaj, ne csináld már apu! Ha jó emlékszem, ráleltem még egy tiroli erőlevesre, de az sem volt elég! Viszont, találtam még két tasak leves-port.
- Miket, fiam?
- Egy tejszínes meggylevest, valamint, egy bajai halászlevet…

6542
ritatothne - 2019. szeptember 23. 18:44:35

Kedves Tibor!

Szellemes, jópofa írásod érdeklődéssel olvastam. Végül is szegény srác csak végrehajtotta az atyai utasításokat.

Szeretettel: Rita

2678
Emperor - 2019. április 01. 12:44:05

Megmosolyogtattál ötletes novelláddal, Tibor. Bár, úgy vélem, hogy a zacskós levesek valahogy ilyenformán készülnek. Mindegy, hogy minek nevezik, az íze mindegyiknek azonos. Smile

Szeretettel,
Ida

2603
orkutya - 2019. február 17. 19:59:54

Viola Drágám! Ez kitalált történet volt, ne vedd komolyan. Velem (ill. a fiammal) amúgy sem fordult volna elő, mivel én - többek között -, szakács is vagyok, én biztosan jó 5letet adtam volna a srácomnak... De akkor nem lett volna a novellámnak csattanója!

Kedves Rinka! A pudingpor sem lett volna rossz vaníliás-cukros Erős Pistával! Na, összefutott a nyál a szádban?
Köszönöm a hozzászólásokat! Tibor

277
farkas viola - 2019. február 17. 16:31:29

Nahát Tibor, elszörnyedve olvastam írásod! Hogy lehetet ilyen nagy bulit a Fiadra bízni? Az a sok levespor? 2-3 is elég lett volna, nem az összes! Olvasni is elég volt.
További jó bulizást kívánok: Viola (dev)

5548
babumargareta - 2019. február 16. 22:11:04

Ez egy Smile nagyon jó feldobás lehetett a vendégek számára !
Mosolyogva olvastalak !
Gratulálok .......Babu

6234
Rinka - 2019. február 16. 18:34:58

Grin
Már alig vártam, mi került végül a levesbe. Talán még egy tasak pudingport előírt volna... A

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.