Cinka István: Álarc: Ötödik történet (2019. március)
Gergő tanév közben került az általános iskola második osztályába. Városból költöztek falura. Rossz volt neki eljönni az iskolából. Sok barátja volt. Szülei a faluban kaptak állást, jönnie kellett. Félve ment osztálytársai közé. Félése be is igazolódott. Az osztálytársaknak voltak már barátai, ő egyedül maradt. Meg azért is, mert nem volt jó tornász. Előre rettegett egy sorversenytől. Ha lassúbb volt és csapata veszített szidalmazták. Még az utolsó alkalommal is. Már majdnem elsők lettek, mikor a futásnál elesett. Nem törte el lábát, csak megrántotta.
- Ilyen gyereket!- kiabálták társai.
- Miatta mindig veszítünk. - mondták.
Mikor nem tudott iskolába menni nem látogatták meg. Ősszel kirándulni mentek nem foglalkoztak vele. Látta ezt tanára is. Nem tudott mit tenni. Így a kiránduláson igyekezett beszélgetni vele. Nem parancsolhatta meg márpedig Gergővel törődjenek. Így teltek napok, hónapok.
Gergőnek nagyon rossz volt. Szülei is tudták, tanára is figyelt rá. Mégis.
Aztán eljött február. Készülődés a farsangra. Az osztályfőnök megkérdezte:
- No gyerekek idén minek öltözzünk be?
Legyünk bohócok. - javasolta Peti.
- Ó az már régi vicc. - hurrogták le.
- Legyünk táncosok. - mondta Jutka.
- Persze. - mert ti sem tudtok táncolni helytelenítették a fiúk.
Gergő félénken jelentkezett:
- Legyünk pattogatott kukoricák.
- Hogy gondolod-? kérdezték.
Gergői magyarázni kezdett:
- Fehér lufikat teszünk magunkra. Az álarcunk is kukorica lesz. Megcsinálom. Fehér rajzlapon ragasztok pattogatott kukoricát.
- Nem is rossz ötlet. szólt az osztály legnagyobb hangú tanulója.
- Milyen zene lesz? - tudakolták a lányok.
- Van egy nagyon jó. Majd holnap behozom- lelkesedett Gergő. Az osztályfőnök hallgatott. Örült Gergő lelkesedésének és az osztály hozzáállásának.
Másnapra Gergő hozta a zenét. Mindenkinek tetszett és a hozzá ajánlott tánc is.
- Nagyon jó- mondták.
Aztán gyakorolták is.
Akkor csinálom hétvégén az álarcokat. - ajánlkozott Gergő
- Hogy gondolod?- majd együtt.
Meg is beszélték, hogy délutánonként maradnak. Gergő hozott egy elkészítettet. Mindenkinek tetszett. Sokat nevetgéltek az álarc készítésénél. Már
Gergőtől kérték a segítségét.
A farsangi bálra elkészült minden. Előadták műsorukat. Elsők lettek a zsűri külön megdicsérte az álarcukat. Megkapták a tortát jutalmat.
Az osztályfőnök szeletelni kezdte.
- Tanár úr ez torta Gergőt illeti meg Ő talált ki mindent.
- Látjátok, hogy milyen rendes ti meg a torna miatt haragudtatok rá.
- Igen, sajnáljuk is mondta az osztály.
- Gergő ne haragudj!- szólt egy lány.
- Tiéd a torta. - mondták közösen.
- Dehogyis. Nekem az a legjobb, hogy megkedveltetek.
- De most már figyelünk rád fiam. - nevetett az osztály humorzsákja
Így kedvelték meg az új fiút. Gergő már ügyesebb testnevelés órákon is.
6191
Magdolna43 - 2019. március 04. 15:23:01

Kedves Tollforgató!
Nehéz a gyerekek bizalmát elnyerni, annak akit kiközösítenek, de Gergőnek szerencsére sikerült.
Szeretettel gratulálok írásodhoz,
Magdi

4204
pathfinder - 2019. március 04. 11:42:12

Kedves Tollforgató!

A gyerekek még álarc nélküliek, és sokszor nagyon kegyetlenek egymással, főleg a gyengébbel. De örülök, hogy a való életből vett történeted végül jól alakult, és egy valódi álarc meghozta a láthatatlan álarcok lehullását!

Szeretettel gratulálok:
Kata Heart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.