Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Szilasi Katalin: Egy régi történet 3.
Zsuzskának városi asszony létére sem volt idegen a föld, lánykorában is gyakran dolgozott kinn a tanyákon napszámban. De ez most más volt! Ugyan csak bérlője lett ennek a darab szántónak, de tudta-érezte, most tőle függ, mi és hogy terem majd rajta. Ahogy szemügyre vette a "birtokát", egyre jobban hitte, itt most el tud kezdeni egy új életet. Ha szegényeset is, de tisztességeset. Nem mások kénye-kedvétől függ majd a sorsa.
Estére úgy-ahogy rendbe hozták a deszkából, tengeriszárból eszkábált csőszkunyhót. Tüzet raktak kinn, amolyan pásztortüzet. Zsuzska slambucot főzött bográcsban vacsorára. A kis Lajkó elfáradt, hamar elaludt odabenn. Jóska a tüzet piszkálta, hadd világítson még egy kicsit.
-Anyukám nem fél itt?
-Mitől kisfiam?
-Hát a rossz emberektől.
-Rossz emberek a városban is vannak. Itt meg, lásd, nincs senki. A szomszéd tanya is üres, ahol a vizet húztuk a kútból. Eridj be az öcsédhez. Aludjatok.
Ő kinn üldögélt még egy jó darabig a csillagvilágos ég alatt. Felnézett, de csak a bamba hold bámult vissza rá a buta képével. Furcsa a puszta csendje. Néhány szállongó bogár repdesése a tűz körül, valami madárpittyegés a fáról. Szinte hallani a föld sóhajtását is. Megcsapta a friss szántás semmihez sem hasonlítható illata. Nem tudta megfogalmazni, hogy mi is ez, csak érezte, ez lehet az élet szaga. Meg persze a halálé is, de az még olyan messze van.
-Hónap már lehet a palánták alá kíszíteni a físzkeket - adta ki magának a parancsot. Eloltotta a tüzet, és aludni ment.
A dinnye, ha jól aládolgoznak, meg ha olyan az időjárás, hálás növény, sokat tud adni. Zsuzskának az első két évben termett is bőven. Alig győzték a parasztgazda szekerére felrakni, aki hetente kétszer is vitt be terményeket a debreceni piacra.
Egy nap az öreg paraszt ezzel a hírrel állt elő:
-Láttam az urát a Vásártíren. A fuvarosok portékáját őrzi valami kis pízír, míg azok a kocsmában iszogatnak. Azt beszílik, összeállt valami kövér kofaasszonnyal, de az meg kizavarta a házból, mert mindig ríszeg vout. Vout egy nagy szekríny a kertbe kidobva, oszt abba bújt bele aludni Lajos. De onnan is kiebrudalta az asszony, mert ott is szítta a cigarettát. A kofa meg fílt, hogy tüzet csinál, oszt leíg míg a ház is.
Zsuzska nem szólt semmit. A szerencsétlen nyomorult. Pedig másképp is élhettek volna. Nem volt buta ember, könyvei is voltak. Ha józan volt, kedves tudott lenni. Nem is volt csúnya ember. Szőke, kékszemű, akár a Jóska gyerek.
Zsuzsóka meg Lajkó már inkább az ő fajtája. Barna hajú, barna szemű mind a kettő. Eltelt az idő. Ősszel már a legkisebb is iskolába megy. Milyen jó, hogy tudott nekik venni új ruhákat. Zsuzsónak meg azt a szép piros télikabátot, amit a kirakatban látott. Őrá is került egy csinosabb szoknya, szép mintás blúz. Igaz, hogy nem új egyik sem, a zsibogóban vette, de jól állnak rajta.
A harmadik "dinnyeév" is jól indult, de rossz vége lett. A palánták megindultak, a termés is szépnek mutatkozott már, amikor rájuk jött a nagy szárazság. Félő volt, hogy kiég az összes. Aztán egyszer csak nagy felhők gyülekeztek, szinte sötét lett a puszta. A gazdák reménykedve figyelték, hátha esőt hoz a borulás. Esett is, de nem eső, hanem jég. Gyerekökölnyi égi áldás.
Zsuzska a csőszkunyhóból nézte, hogy megy tönkre a keze-munkája. Nem sírt, nem átkozódott, de nem is borult térdre. Szárazon égett a szeme, és nagy-nagy fáradtságot érzett. Hát most aztán hogyan tovább?
5940
silberin - 2019. november 08. 22:50:05

Kedves Rita!

Nagyanyám sorsa az alapja a történetnek. Örülök, hogy tetszett.

Szeretettel: Kati

6542
ritatothne - 2019. november 07. 20:04:25

Kedves Kati!

Szép és valós történetet hoztál. Sokan irigylik a gazdákat, hogy mennyit tudnak keresni, de nem számolnak azzal, hogy milyen sokat dolgoznak és mennyire ki vannak szolgáltatva az időjárásnak. Ilyen a buta ember, csak irigykedni tud, de dolgozni azt nem. Bizony így van, ahogy írtad. Rengeteg munka, melynek nem biztos, hogy eredménye is lesz.

Szeretettel: RitaRose

5940
silberin - 2019. április 29. 00:07:46

Kedves Zsófi!

Muszáj kitartania. Köszönöm, hogy elolvastad.

Üdv: Kati

2952
bruxinelli - 2019. április 24. 06:53:18

Csapástól-csapásig tart szegény Zsuzska sorsa. Vajon meddig tud kitartani ki ? Olvasmányosan írsz, Zsófi.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.