Vilhelem Margareta: A nagymama kotlója
A nagymamámnak egy kotlója volt tíz csirkével.Néha szerettem volna játszani a kis csibékkel,de a kotló nem engedett hogy közelükbe mehessek.
Ha közeledtem ,a kotló felborzolta tollait és szaladt felém támadásra készen.
Csak a nagyinak volt szabad hogy közel menjen az ölébe tette,simogatta őket. Külön -külön vette ölbe a csibéket megnézte, ha minden rendben van velük.
A kotló, érdes kotty-kotty-hanggal jelezte- időnként ,mintha azt akarná mondani-hogy vigyázzon rájuk ,de neki megengedtte.

A kotló egész nap turkált a földben ,magokért kis hernyókért,füvet bogarakat kapirgált a szeretett kiscsibéknek,nagyon jó anya volt.

Nagymamám minden reggel tejben áztatott kukorica törmeléket tett ki az udvarra ,hogy jól lakhassanak a kis csibék,hogy nagyra nőjenek.

Mikor közeledett az este a nagyi kinyitotta a pajta ajtót és beterelte a kotlót a csibéivel együtt,hogy biztonságban legyenek.Mert vannak ellenségek is -szokta mondogatni.
A kotló es a csibék követték mint egy anyát mert tudták hogy következik a vacsora így elől a nagyi és utána tiz kis csibe,szép látvány volt.
Szerettem nézni ezt a különleges játékot.
A kotló a csibékkel bevonult csendben a következő reggelig.Csendben voltak egész éjjel.
Egy délután elmentem a nagyival egy ismerőst meglátogatni a faluba.A Bözsi nagynénemnek megjött az unokája és meghívott hozzájuk.
Tudtam ,hogy sokat kell gyalogoljunk ,mert messze laktak Bözsi néniék,közelebb laktak az erdőhőz ,így gondoltam nem érünk nagyon korán haza.
Nagyanyám kiöltözött ünneplőbe,majd kosarába sok gyümölcsöt rakott ajándékként Bözsi néninek.
-Jani !-kialtotta nagymama - többször a nagypapát....vigyázz a tyúkra meg a csibékre -este pedig zárd be őket a pajtába nehogy hivatlan vendég érkezzen az erdőből.
-Jó,jó ..-morgott nagyapám -megértettem válaszolt álmos hangon ,mert semmit sem csinált egész nap egyre az ágyat nyomta öregségére.
Igazából színte semmit nem dolgozott a ház körül,valószínű elvesztette munkakedvét.
-De miért mentek és hova mentek -kiáltott utánunk?
-Bözsiékhez megyünk ,mert megjőtt az unokája és látni szeretném mielőtt visszamenne Pestre.
Valóban későn értünk haza,mint ahogy gondoltam de mikor hazaértünk a nagyi látta hogy a pajta ajtó tágra nyítva volt és a kotló meg a csibék sehol sincsenek.
A nagyapám hamarabb elaludt mint a csirkék.Órákig kerestük őket mindenfele ,de sehol nem találtuk .Nagyanyámat soha nem láttam ennyire mérgesen.
-Ez a lökött nagyapád miatt most kotló és csibék nélkül maradtunk -óbégatott nagyanyám.Te Szűz Mária segíts rajtam ,hogy kapjam életbe őket valahol.
-Mert erre a bolond nagyapádra egész életemben semmit nem tudtam rábízni ,egy here volt számomra csak a kocsma meg a pipa volt a fő munkaeszköze.
-Istenem !-most mi lesz velünk -jajgatott továbbra is nagyanyám .Én csak álltam meghatódva ,mert a szívemhez nőttek a kiscsibék de nem volt mit tennünk .
Nagyon sajnáltam a nagymamámat.
Bementünk a konyhába és miután bent is mind morgott a nagyi én szomorúan lefeküdtem Vártam hogy Ő is jőjjön.
Egy adott pillanatban a nagymamám is levetkőzöttt és bebújt mellém a takaró alá.Elmondta az imádságát és aludni készültünk amikor valami különös hangokra lettünk figyelmesek.
-Hát ez meg micsoda ? -milyen hangok ezek ?---csodálkoztunk mindketten,amikor egyszer halljuk -kotty-kotty-koty- a kotló ismert hangját.
-Jézus Mária -kiáltott fel nagyanyám -ez a mi kotlónk hangja és örömében háromszor is keresztet vetett.
-Hogy milyen okos tyúkja van a mamának!-dicsekedett a drága nagyi.Boldog lettem én is a nagyi örömében.
-Nem volt aki beengedje a pajtába -így maguktól besétáltak a kemence mellé a kotló és a tiz kiscsibe.
-Jaj de okos Istenem -ragyogott az arca a nagyimnak.
Igy megvolt a napi örömünk és nyugodtan elaludtunk.
5548
babumargareta - 2019. április 20. 18:01:09

Drága Magdolna !
Köszönöm szépen ,hogy itt jártál!
Soha nem gondoltam volna ,hogy a kotló is pont
úgy félti a csibéket ,miny bárnilyen más állat a kölykeit.
Szeretettel....Babu

5548
babumargareta - 2019. április 20. 17:58:22

Drága Katinka !
Nagyon szépen köszönöm,hogy olvastad !
Biztos Benned is élnek hasonló emlékek.
Szeretettel.....Babu

5548
babumargareta - 2019. április 20. 17:56:15

Drága Klárika!
Örvendek, hogy kellemes emléket ébresztettem fel benned!
Köszönöm szépen kedves soraidat .....Babu

5548
babumargareta - 2019. április 20. 17:53:38

Kedves Tibi!
Én is városban nőttem fel,de egy-egy nyári vakációt
nagymamámnál töltöttem,igy van némi tapasztalatom a
falusi házi munkákban!
Köszönöm szépen ,hogy olvastad .....Babu

5567
Mirage - 2019. április 20. 04:17:22

Kedves Babu !
Városban nőttem fel,azon morfondíroztam,hogy milyen unalmas
lett volna részemre ott.
kedves kis történetedhez szeretettel gratulálok
Tibor

6191
Magdolna43 - 2019. április 19. 15:22:15

Kedves Babu!
Szeretettel olvastam, kedves történetedet, nagymamádról és az okos tyúkanyóról. A kotlósok féltő szeretettel nevevelgették csibéiket.
Szeretettel gratulálok,
Magdi

6081
varonklari - 2019. április 19. 09:09:56

Drága Babu!
Kedves történet nagyanyádról és a kotlósról. Katához kapcsolódva: magam előtt láttam az otthoni udvarunkat, hátul a pajtát és egy pillanatra nagyanyámat is. Köszönöm, hogy olvashattam, gratulálok szeretettel: KláriWinkRose

6266
Katinkakata - 2019. április 18. 22:39:02

Kedves Babu!

Jó volt olvasni aranyos történetedet. Egy kicsit felidézte a gyermekkoromat, mikor nálunk is kotlós járt a kiscsibéivel az udvarunkban. Jaj Istenem! - de rég volt! Szeretettel gratulálok!RoseKata

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.