Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.26. 13:44
Kedves hzsike! Gratulálok, és további sok sikert kívánok!

2019.05.26. 13:36
Kedves hzsike! Szívből gratulálok! Rose

2019.05.26. 12:26

2019.05.26. 12:25
Szépséges napot mindenkinek! Smile Föltettem a Könyvbemutatóm linkjét, nagyon jól sikerült. Boldog vagyok. Smile

2019.05.26. 07:39
Jó reggelt, szép napot! Köszönöm a versem javítását! Üdvözlettel Éva Rose

2019.05.26. 04:23
Szép vasárnapot.Szaladj
on el mindenki szavazni, ezzel tartozunk gyermekeinknek , unokáinknsk. Heart

2019.05.25. 23:49
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.25. 20:01
Gratulálok minden nyertesnek szeretettel!! Heart Rose

2019.05.25. 19:59
Gratulálok a nyerteseknek!

2019.05.25. 19:48
Kellemes estét kívánok szeretettel Mindenkinek! Heart

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: torotoroJK
» Online vendégek: 3
» Online tagok: 0
Bakos József: Idegen a házamban
A fiatal férfi összehúzta nyakán vastag télikabátjának gallérját, miután kiszállt az autóból. Ütött-kopott régi jószág, de melegen ölelte át egész úton hazafelé. Nehéz volt kilépni a fogcsikorgató hidegbe.
„Még jó, hogy reggel ellapátoltam a havat. Most a sötétben nem kell ezzel bajlódnom” – gondolta, miközben már a szájában érezte a forralt bor ízét, amit el fog készíteni.
Jó ideje, hogy egyedül él, és apró kis kényeztetések teszik szebbé a szürke hétköznapjait. Egy jó film, egy könyv, nagy adag forralt bor a hidegben, mogyorós csokoládé és még sok más ínyencség.
Lecsukta a garázsajtót és elindult a ház felé. Minden csendes volt körülötte, ezért egyből megütötte a fülét valami halk nesz. Mintha valaki odabent lépkedne, cipője kopogna a parkettán.
Amikor közelebb ért a bejárati ajtóhoz, résnyire nyitva találta, ezért csendesen visszasétált a garázshoz és magához vette nagyapja baseball ütőjét.
- Gyere csak kispajtás! – suttogta maga elé.
Lába kicsit remegni kezdett, de nem tágított, belépett a ház nyitott ajtaján. A szeme csak lassan szokta meg a benti félhomályt Csend fogadta, megszűnt a kopogás.
„Talán kísértet jár a házamban” – töprengett magában, amikor ismét meghallotta a hangot az emeletről és a szobájából fény szűrődött ki.
Még idegesebb lett. Érezte, hogy a látogató nem fél, hiszen még lámpát is kapcsolt. Furcsa érzés tört rá, félelemmel vegyes kíváncsiság. „Ki az, aki éppen hozzá próbál betörni? Hiszen semmije sincsen. Egyszerű gyári munkásként dolgozik, általában napi 10-12 órát is. Alig van itthon és azt a kis időt is többnyire alvással tölti, vagy olvasással, filmnézéssel.” – Ezek a gondolatok jártak a fejében.
Lassan elindult felfelé a lépcsőn. Az utolsó fok nagyot nyikordult, amikor rálépett. Megfeledkezett róla, hogy kissé már korhadt. Bosszúsan markolta még erősebben a faragott ütő nyelét. Tudta, hogy hívatlan látogatója meghallotta. Szinte érezte a feszültséget a levegőben.
- Helló! – lépett ki egy alak a szobájából, láthatóan cseppnyi félelem sem volt benne. – Tedd le azt a vackot, nincsen rá szükség.
A lélegzete is elállt, amikor meglátta az arcot. Borostás, kissé kopaszodó figura nézett rá, szakasztott olyan, mint ő. Mintha tükörbe nézett volna. A hang is benn akadt a torkában. A kezét leengedve, mozdulatlanul várta, hogy mi fog történni. Látott már ilyet filmeken, de nem gondolta volna, hogy ez vele is megtörténhet.
- Csak egy levelet hoztam neked. Olvasd el és fogadd meg a tanácsomat, ha jót akarsz magadnak! Többet nem mondhatok, mert már ez is sok.
Mintha idegen erő mozgatná, leengedte ütésre emelt karját és a borítékért nyúlt. Érezte a tenyerébe simuló papír puhaságát. Az alak pedig csendesen elindult lefelé a lépcsőn, de az ajtóig már nem jutott el, mert sziluettje áttetszővé vált és eltűnt.
Agyában vadul cikáztak a gondolatok. Alig tudta felfogni, amit látott. Kísértet volt, vagy időutazó? De hiszen önmagát látta…
Percekig állt meredten, majd ledobta a kezében szorongatott fadarabot, bement a szobájába és az ágyára ülve feltépte a borítékot.

Helló!
Tudom, hogy hihetetlennek tűnik minden, amit átéltél az elmúlt percekben, de fogadd meg a tanácsomat. Ne menj be holnap dolgozni!


Ennyi állt a fehér papírlapon.

Összegyűrte a papírt, bedobta a szemétkosárba és lezuhanyozott, majd elkészítette magának a forralt bort és leült a tévé elé, hogy kedvenc sorozatának következő részével üsse el az este hátralévő részét.
Nem tudta mikor aludt el, már világosodott, amikor felébredt. Álmosan dörzsölte meg szemeit. A feje kissé fájt, ezért főzött egy kávét. Lehet, hogy előző este kicsit sok volt a bor, amit ivott. Jólesően kortyolta a keserű nedűt, cukor és tej nélkül.
Mikor ezzel végzett, megborotválkozott, majd a hűtőből felvágottat vett elő. A kenyértartóban talált még egy kis maradék szeletelt kenyeret. Betette a pirítóba és megreggelizett. Szokásos rutinját követve felöltözött, magához vette kis táskáját az irataival és elindult az ajtó felé. Már a kilincset fogta, amikor elbizonytalanodott. Lassú léptekkel visszasétált a konyhába, letette a táskát és leült. Várt. Hogy mire, nem tudta…
Hosszú percek teltek el, vagy talán egy óra is, amikor megszólalt a csengő. Arra gondolt, hogy talán őt keresik, mert nem ment be dolgozni, bár ez még korai lenne.
Kinyitotta az ajtót és kíváncsian nézett az érkezőre. Egy harminc év körüli nő állt előtte, barátságosan mosolyogva. Vastag kabát volt rajta, de ezen keresztül is érezte, hogy nagyon csinos. Hatalmas barna szemek kutatták tekintetét, kis pisze orr, néhány apró szeplővel körülötte, szépen ívelt szemöldök és telt ajkak.
- Helló! Barbara vagyok – nyújtotta a kezét, miután megszabadult kötött kesztyűjétől.
- Jack! – fogta meg a puha kis kezet és gyengéden megszorította. Mi járatban erre?
- A szomszéd ház új tulajdonosa vagyok. A bútorokat még nem hozták, csak néhány aprósággal ugrottam be, de nem tudok bemenni. A szállítók is hamarosan itt lesznek. Tudna adni nekem egy hólapátot?
- Nem – mondta röviden, a kedves arc szépségében elmerülve, majd a megdöbbent tekintetet látva elmosolyodott és folytatta. – Inkább segítek ellapátolni.
- Köszönöm – váltott még szélesebb mosolyra a lány és elindult a háza felé.
A férfi kabátot, kesztyűt, csizmát vett fel és utána eredt, garázsából magához véve nagy lapátját és munkához látott. Mindig fizikai munkát végzett, egész életében, így nem volt számára ez sem fárasztó.
- Meghívhatom egy teára? Most főztem – kérdezte a lány, amikor végzett. Ő már gyalogosan átvergődött a hóbuckákon, nem várta meg, amíg széles, szabad bejáró lesz az ajtóig.
- Hát, az most jól esne, köszönöm – válaszolta és örült, hogy egy kicsit még a közelében maradhat új szomszédjának.

A ház belülről otthonos volt, bár a bútorzata hiányos. Az előző lakó sok mindent itt hagyott és jó ízlésre vallott, mindaz, amit látott. A konyha berendezése teljes volt, Barbara pedig otthonosan mozgott benne.
Jack ezt nem igazán értette, de hamarosan választ kapott fel sem tett kérdésére:
- Tudod, már jártam itt többször, így már nem ismeretlen a ház. Viszont még soha sem láttalak. Azt hittem sokáig, hogy lakatlan a szomszéd ház, de ma, amikor megérkeztem, láttam, hogy a bejáró el van takarítva, ezért csengettem be.
- Sokat dolgozom… Talán túl sokat is.
- És ma? Szabad napod van? – kérdezte ártatlan mosollyal a nő.
- Hát… mondhatjuk úgy is, bár ez hosszabb történet. Talán, majd egyszer elmesélem – válaszolta és jólesően kortyolta a teát, melegítve mindkét kezét. Közben a lányt nézte. Hosszú barna haját, ami szabadon omlott le vállára, formás melleit, amit szűk pulóver fedett és a farmer is kiemelte feszes combjait és vadító fenekét. Örült, hogy szót fogadott az „idegennek” és ma itthon maradt.
- Köszönöm a teát – állt fel, miután kiitta a csésze lélekmelengető tartalmát. – Nagyon finom volt.
- Ha nincs más programod, szívesen látnálak ebédre is – mosolygott rá a lány és tekintetében látta, hogy ő sem közömbös neki.
- Örömmel – válaszolta és elindult az ajtó felé.
- Akkor kettő körül megfelel? Én általában akkor eszem.
- Tökéletes – vette fel a kabátot és kezet nyújtott. Szia! Örülök, hogy itt vagy.
A lány megszorította a felé nyújtott kissé kérges dolgos kezet és kicsit tovább tartotta, nem engedte el, jól esett neki az érintése.
Sokáig nézte még az ablakból is a távolodó férfi alakját, majd nekilátott az ebéd elkészítésének.

Jack becsukta maga mögött az ajtót. Fázott, elfelejtett reggel begyújtani. Fát tett a kandallóba és hamarosan kellemes meleg vette körül. Bekapcsolta a tévét. Híreket mondtak és feltűnt a képernyőn a gyár, ahol dolgozott, csak kissé más volt, mint amit megszokott. A szöveg, amelyet a kommentátor mondott eljutott a tudatáig, de nem akarta elhinni. Nézte a váltakozó légi felvételeket az épületről és az első két mondat zakatolt a fejében, a többit már nem értette, mert a döbbenettől nem fogta fel a továbbiakat:
- Ma reggel, néhány perccel a reggeli műszak megkezdése után robbanás történt a Grambly&Co gyár területén. Túlélőkről és áldozatokról még nincsen pontos információnk…

Megjelent novellás kötetek:
Élet-morzsák:
http://webaruhaz.holnapmagazin.hu/index.php?route=product/product&product_id=108

Napló az utókornak:
http://webaruhaz.holnapmagazin.hu/index.php?route=product/product&product_id=107


2
Jozsi-foszerkeszto - 2019. április 30. 22:06:05

Kedves Éva és Brigitta!

Örülök, hogy olvastátok a történetet. Szeretek néha elkalandozni a misztikus világ felé. Nem tudunk mindent az életünkről és akár ez is megtörténhet. Smile
Éva, érdemes megpróbálni. A prózaírás más mint a vers, de bizonyos értelemben szabadabb, mint a versírás, más kihívás.

Szeretettel
Józsi

4005
zelgitta - 2019. április 29. 23:45:30

Hogy mik vannak..., az ember fejében!
Jól szórakoztam, gratulálok az írásodhoz, József.
B.

3654
deva - 2019. április 28. 14:24:58

Kedves Józsi! Az emberi képzelet határa végtelen. A történet kissé misztikus, de elképzehető a megérzés ténye. Én hiszek benne, mert vannak dolgok melyekről én magam is meggyőződtem már életem során. Az "Idegen a házamban" valójában nem is olyan idegen. Igényesen megírt alkotásoddal kellemes perceket szereztél. A választékos szóhasználat, a forma követése, a helyesírás tökéletessége figyelemre méltó. Mindig tanul az emberfia. A magazin újságot is szeretem olvasgatni és itt is a novellákat, prózákat, ha nem is írok mindenkinek oda véleményt. Én magam sosem próbálkoztam ezzel az írás formával, de lehet egyszer megpróbálom. Köszönöm az élményt és további sok sikert kívánok szeretettel. Éva

2
Jozsi-foszerkeszto - 2019. április 28. 11:14:03

Kedves Magdolna, Viola, Ilona!
Köszönöm, hogy olvastátok a történetet.
Sajnos ma nagyon sokan, nagyon sokat dolgoznak és belefásulnak az életbe.
Ami igazán fontos lenne, elveszik az életük során.
És mire erre rájönnek sokszor már késő.
Jó lenne mindenkinek egy hasonló találkozás, hogy jó irányba forduljon az életük.

Szeretettel
Józsi

3649
Oroszlan08 - 2019. április 28. 10:18:47

Kedves Józsi!
Nagyon tetszett a történeted. Remek, tanúlságos írás!
Nem mindig a munka, ami robot is lehet. Oda kell figyelni magunkra és a megérzéseinkre.

Szeretettel gratulálok
Ica

277
farkas viola - 2019. április 27. 21:31:08

Kedves Józsi!
Jó volt olvasni érdekfeszítő, misztikus írásodat.
Szeretettel gratulálok: Viola SurprisedSurprisedIn Love

6191
Magdolna43 - 2019. április 27. 19:15:40

Kedves Józsi!
Milyen apróságokon múlik a sorsunk, egy jövőből jött , hang egy figyelmeztetés, megváltoztathatja kesőbbi életünket.
Öröm volt olvasni érdekes történetedet.
Szeretettel gratulálok,
Magdi

2
Jozsi-foszerkeszto - 2019. április 27. 12:05:15

Kedves Margaréta!
Örülök, hogy olvastad írásomat.
A látogató kissé misztikus volt, hogy megváltoztassa a főszereplő életét. Smile
Sokszor jó ha a megérzéseinkre is figyelünk és ki tudja, talán segítenek is ebben néha minket. Smile
Szeretettel
Józsi

5548
babumargareta - 2019. április 26. 11:09:25

Szinte hihetetlen ,hogy vannak ilyen megérzései az embernek !
Végül is az idegen megjelenése gondolom csak fikció ,
vagy a megivott bor hatása !
Mi minden történik egy perc alatt!Surprised
Kellemes érzés volt olvasni érdekes történetedet!
Gratulálok szeretettel.......BabuIn Love

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.