Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Deák Mária: Gerbeaud
Sokan sokfélét gondolnak ha meghallják a Gerbeaud nevet. Van, akinek a pesti előkelő cukrászda jut az eszébe, van akinek a cukrászdához fűződő szerelmi történetek, fiatal fiúk és szórakozni vágyó módos asszonyok találkahelye rémlik fel. Kevesen gondolnak Gerbeaud Emilre a cukrászra, akinek a nevét viseli a hely és egy sütemény is. Elárulom nektek, hogy nálunk a Gerbeaud név említése, miért csal mosolyt a szánkra. No, nem a finom sütemény íz élményének gondolata, a csokoládé és a lekváros diós töltelék omlós tésztába rétegezett orgiája. Nem bizony. Anyukám a kilencvenes évek elején előfizetett egy gasztronómiai újságra, milyen megfontolásból ma sem tudjuk, mert ahogy mondani szokás igen jól süt és főz, no de egy szép színes újság mégiscsak más, mint a megsárgult kézzel írt receptek gyűjteménye. Édesanyám bőszen kísérletezgetett a konyhában, többnyire sikertelenül, mert bizony a család sokkal jobban díjazta a már megszokott ételeket. Anyut viszont eltántorítani nem lehetett az új receptek kipróbálásától, még karácsonyra is új süteményeket tervezett készíteni. Gondoltam, hogy nagy baj nem lehet, ha én a biztonság kedvéért készítek egy zserbót, biztos ami biztos, legyen azért hagyományos ünnepi édesség is az anyu által tervezett francia narancsos csodák mellett. Szépen tálcára szelve vittem a süteményt, és az ünnepi asztalra tettem, ahol már két tálcán sorakozott a zserbó szelet. - Ó anyukám, ha tudom hogy zserbót sütsz, akkor én mást készítek. - mondtam nevetve. Mire anyukám kicsit bosszúsan válaszolta. - Ez nem zserbó, hanem Gerbeaud!
A gasztronómia magazin előfizetése a grenadírmars receptjének közléséig tartott.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.