Vilhelem Margareta: Izabella és jani a bogár
Április végén reggel ,Izabella sietett szendvicset készíteni ,iskolába készülődött .

"Ezentúl , nekem senki más ne mondjon semmit, hagyjanak engem a gonoszságukkal -" hogy nem hoztál kaját, vagy nincs mit? - Izabella felsóhajtott, és kinyitotta a hűtőszekrény ajtaját.

- Azt hittem, nem ébredsz fel ...szólalt meg mellette egy hang.

Izabella gyorsan felkapcsolta a villanyt ,hogy lássa ki beszél mellette hogy nem látta eddig
a félhomályban.
- Nos, gyerünk, ne legyél olyan félős . Én vagyok ... ismersz engem, de zavarba jöttem hogy bemutatkozzam. A nevem Jani. Ha, ha, ha.

--Hhhh ... te egy bogár vagy- de a papucsom hol a papucsom , megint itt vagy ...? - kiáltotta Izabella

-Hogy csapjalak meg te haszontalan bogár!még be is mutatkozik -nahát csodálkozott Izabella.

Na ... Nem tudom, miért csinálod ezt a nagy lármát. Nem tettem semmit, és én is vicceltem, hogy boldogítsam a napodat. De te nem tudom milyen vagy nincs lelked ... mindent amit nem szeretsz pusztítani akarsz ?

- Gyorsan a papucs mást nem tudsz ?- ,akkor inkább elhagylak téged és mégis szép napot kívánok, sok örömmel.

Én ... sajnálom - mondta Izabella, de a bogár eltűnt. Keresd meg ha lehet ,de mivel sietett az iskolába abba hagyta a keresést.. Mi nem tetszett neki ? . . Becsomagolta szendvicsét egy szalvétába, gyorsan öltözött ,az egyenruháját felvette , felkapta táskáját, és elment. Az ajkát körülvevő mosoly meglehetősen szomorú volt, de ott volt:

"A nevem Jani." ... kinek képzeli magát és még van humora is ...

Az iskolába vezető sikátorban a fehér színű, rózsaszín-kék és alig észrevehető fényes páncéljukban öltözött fák menedéket adtak azoknak a madaraknak, amelyek örömmel töltik be az emberek fülét, akik szeretik a zenét. Az áprilisi tavasz a levegőben érezteti már magát. Egyszer csak megjelenik egy darázs. Olyan furcsa ... nem olyanok, mint a rovarok. Ezek kövérek és szőrősek is -ha, ha, ha

-Hova sietsz oly nagyon-kérdezte a darázs ?

-Az iskolába nem akarom, hogy elkéssek.

-Láttad ma Janit kérdezte a szőrös darázs ?

-Allj csak meg -honnan tudsz Janiról ?

- Eee ... ez egy régi történet, nem hiszem, hogy van időd hogy nagy részletességgel mondjam meg neked. Tegnap nagyon ideges volt, hogy néhány napig nem evett.

-Akkor ma láttad őt?

- Ahhh ... ez a szegény bogár - mondta Izabella halkan.

- Igen, ma láttam, és a papucsomal fenyegettem. Félek a konyhai bogaraktól. Plussz nem igazán léteztek eddig a konyhában.

- Keressük meg a parkban és találjunk valami megoldást. Van valami megoldás, igaz?
-Ahh ... ne felejtsük el-Brus vagyok. Ezt azért mondom ,ha esetleg Jani kérdezne valamit rólam- ha- ha ha, de a darázs hirtelen jobbra tért és eltűnt egy bokorban.

- Tévedtem. Végül is állatok, olyan kicsik csúnyák , ártatlanok. Azok is élnek a Földön, különben Isten nem vesztett el időt a teremtésükkel. Mit fizet, ha morzsát dobok a padlóra. Igen ... igaza van, de ha egy ujjat adod nekik, utána kéri mindannyiótok kezét. Holnap holnapután , felébredek az egész János családdal a fejemen ... Fujj!

- Kiviszem az udvarra, ha Janit újra megtalálom és délben megetetem - gondolta Izabella idegesen.

-Hé ,miken gondolkozol-kérdezte a padtársa aki utolérte.

Ő volt az iskolai társa, Marika aki olyan vidám mindig és virgonc mintha forró chillit enne minden reggel. Gyakran Izabella belefárad a Mari virgoncságába.

-- Szia ! - egy kis barátomra gondoltam aki , az első órában reggel, annyira ismerős volt az asztalon - mosolygott Izabella.

Befejeződtek az órák . Izabella szívesen megy majd haza. Olyan bűnösnek érezte magát Janival szemben úgy tűnik, sokkal okosabb volt a bogár,mint o.
- intelligens ... Isten ... mindenkinek életet adott valami kellemes is kell legyen az életükben-még szerencse hogy nem csaptam agyon .

Megnéztem, milyen vastag szárnyai voltak Janinak mintha frakkban lenne. És a bámulatos Brus dongó, kaki- sárga ruhában volt. Milyen szívünk van ... miért nem fogadhatjuk el és nem tudunk játszani az Univerzum minden lényével? Végül a Káli kígyó a dzsungel könyvből annyira szimpatikus és barátságos volt. Remélem, hogy megtalálom Janit és bocsánatot kérek - gondolta a hősnőnk.

Amikor meghallotta az utolsó csengőt gyorsan összegyűjtötte könyveit és füzeteit átölelte a barátnőjét, és az ajtón kirohant. Minden társa őt figyelte ,mert nem szokott olyan gyorsan hazafutni.

- Soha nem volt olyan sietős-mondták a barátnői.

-Mindig jó volt mindannyiukhoz.

- Ma furcsa viselkedése volt. Az iskola előtti sikátorban Isabela másképp látta a rovarok csoportját: néhány katicabogár, egyesek piros szárnyakkal, mások sárga szárnyakkal ... két-három szöcske, egy szitakötő és két ismeretlen bogár akik várták.

Nem tudjuk, mi van Jani-val.

- Nem kaptuk meg sehol

- Elkísérhetjük Önt a házba?

Nem akarunk zavarni . Várunk rád - mondta a félénk Brus, a barátságos darázs.

- Igen, kövess engem-szólt Izabella
Szép csendben besétáltak a konyhába
és helyet foglaltak az ablak alatt.

Az emberek az utcán Izabellát tündérnek tekintették Megdöbbentek, hogy a rovarok amalgámját látják, és így egy szép és bájos tündért is elkísérnek.. Otthon egyenesen a konyha felé indult.

- Jani , kérlek bocsáss meg nekem, hogy rosszul viselkedtem ma reggel. Kérdezz meg mindenkinek, hogy reggel nem vagyok barátságos és vicces. Nem szeretek korán kelni ... Nem szeretem a reggeli programot. Kérlek, bocsáss meg nekem, és mégis nagy meglepetés vár, ha kiszállsz, onnan ahova elbújtál.

Jani , félénken és gyáva remegéssel jött ki egy kis lyukból a radiátor csövei mögül.

- Hé, hí! Milyen megkönnyebbül és számomra ... nézd meg- és azt mondva, Izabella az ablakhoz fordította a kezét, ahol János barátait várták - ez az a meglepetés, amiről beszéltem.

Kedvesen Jani kinyította a fekete, fényes szárnyait, mintha a legdrágább krémmel lettek volna csiszolva, és elkezdett repülni feléjük.

- Ne menj el így, van valami neked - mondta Izabella, és eléje tett neki néhány kenyér morzsát.

- Oauu ... milyen nagy ünnepem van ma - mondta vidáman Jani.

lassan mind elszálltak a rovarok

Izabella integetett a kezével új barátainak.

Remélem, nem fogsz rám haragudni és meglátogatsz, vagy barátságosan üdvözölsz, amikor meglátsz, kérlek téged sokat! Bocsáss meg a gonoszságomért!
"Milyen szép a világ, mikor megtanuljuk élvezni az ilyen csodákat?"
- Mi mikor néztünk szeretettel és csodálattal egy rovarra?Fáradt méhre vagy szorgos hangyára,vagy a szitakötőre ,a hegedüt tartó tücsökre ?
Nagyon ritkán!
Isten azért teremtett virágokat és rovarokat, felhőket és esőt, szülőket és gyermekeiket, hogy szoros kapcsolatban legyenek egymással
6081
varonklari - 2019. május 15. 08:41:51

Drága Babu!
Jani, mint bogár! Óriási! Akkor kerek a világ, ha mindenki megtalálja a helyét, milyen jó lenne ha a gonoszság szó hiányozhatna a szótárunkból!
Gratulálok szeretettel: KláriRose

6266
Katinkakata - 2019. május 14. 14:45:45

Kedves Babu!

Kíváncsian vártam történeted végét. Szerencsére minden jóra fordult. Nem nagyon kedvelem a bogarakat, most mégis drukkoltam Janinak... Valóban, még szebb lesz a világ, ha észrevesszük körülöttünk Isten legparányibb teremtményeit. Velük lesz kerek a világunk. Szeretettel gratulálok RoseKata

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.