Vilhelem Margareta: Andriska az Anyák napján
Anyák napját ünnepeltük a kultúrházban .Nálunk a mi kis falunkban ezt is szépen megszervezte az óvoda A terem zsúfolásig megtelt.Kerestem a tömegben a férjemet ,de sehol sem láttam.
Egyik kezemmel fogtam a 6 éves Andráska kabátját ,a másik kezemben az egyéves kisfiamat szorítottam magamhoz.
És a két kis fiammal együtt siettünk előre,hogy helyet kapjunk valahol.Már előre tudtam ,hogy semmi különleges nem lesz a műsorban ,hiszen a fiam,szinte egy verset sem ismételt otthon.
Többször megkérdeztem otthon,hogy van-e valami vers ,vagy ének amit ő kell mondjon de elhesegette a kérdésemet.
Mindig nemmel -válaszolt.
De meglepetésemre akkor az egyik óvónéni egy új ötlettel jött elő.Megkérte a gyermekeket hogy egy papírra rajzolják le az édesanyjukat.A rajzokról kis diákat készítettek és amikor egy gyermek a mikrofon elé lépett ,hogy az anyuciról beszéljen vetítették az illető képet.
-Az én anyukám amikor szabadnapos ,mindig elvisz az állatkertbe,.És akkor megjelent a rajz :egy szőke bomba, rúzsos szájjal,piros arccal nevetve,integet egy csodás autó ablakából.
--Nekem minden este friss vacsorát főz -szerepelte egy másik kisfiú.-a képen egy barna hajú asszony egy konyha köténnyel a testén .
Ápolt arc ,friss mosollyal mintegy reklám ,úgy nézett ki.még az a kis frufru is ott állt a homlokán.
Így sorjában minden gyermek sorra került.
Tudtam ,hogy az én kisfiam rajza valami csoda lesz,anyukája,mondjuk egy virágos rét közepén áll,kibontott hajjal ,csodálva a virágokat.
Egyre kiváncsibb lettem ,hogy vajon mit mond az én nagyobbik fiam.
Pont ezen ábrándoztam ,amikor meghallottam a fiam hangját.
-Ez az én anyukám ,aki reggel korán kell és beteszi a mosógépbe a mosnivaló ruhákat- mire a közönség hatalmas kacajra fakadt a rajz láttán., közben a fiam folytatta- -a haját nem rajzoltam jól -sokkal jobban égnek áll.
Azt hittem azon nyomban meghalok..Elfogott egy bűntudat és elbizonytalanodtam.
"Hát ilyennek lát engem Andris?Mindenkit megelőzve egy órával korábban kellene felkelnem ,aztán felöltöznöm ,megfésülködnöm és kirúzsozzam a számat ?"

Mielőtt anya lettem tokéletesen biztos voltam benne ,hogy remekül fogok csinálni mindent Amikor én és a férjem fiatal házasok voltunk nővérem gyakran jött gyerekeivel látogatóba hozzánk .
Amikor a gyerekei elunták magukat,bemásztak az asztal alá vagy a zongora alá.
Később megjegyeztem a férjemnek ,hogyha nekünk is lesznek gyermekeink,azok soha sem másznak le a zongora alá,mert én mindig találni fogok számukra elfoglaltságot.
Lelki szemeimmel láttam hogy a garázs falán színes zsákocskák lógnak tele színes krétákkal , meg mindenféle játékokkal.Nem fognak soha unatkozni.
Most hogy már tíz éve anya vagyok ,tudom nem egyszer mászott be Andris a zongora alá, rá kellett jönnöm mennyire naiv voltam.Abban a zsákban csak száraz kekszet tárolok,most már nem törekszem a tökéletességre ,hanem a túlélésre.
Az anyaság magában véve ,néha megalázó is lehet.
Andriska ma vagy két hete azzal futott be barátaival a konyhába,hogy mutassam meg milyen idétlenül nevetek.
--Anyu nevess már egy kicsit .-elmondtam nekik milyen idétlenül nevetsz.Ha nem hallják nem hiszik el -Nevess egyet anyu !
Kezdtem rájönni ,hogy valamit elrontottam a nevelésben, mert végül is a gyermek egy kis emberke,aki mindent észre vesz és minden szégyen nélkül kitárja gondolatait.
Eszembe jutott anyukám aki mindig mondta :tessék odafigyelni meghallgatni a gyerekeinket ,mindegy mit kérdeznek,lássák ,hogy mindig fontosak nekünk.Mert a legnagyobb kincs az ember.
Pedig a gyerekeim a legjobb barátaim ,a legértékesebb vagyonom.
A legjobb ,amit a gyerekével tehet egy anya ha nem mint terhet tekinti őket hanem mint legfőbb értékét kezeli őket.
A barátnőm mindig mondta:tudod én úgy tekintem hogy a gyermekeim nemcsak az enyémek .Ök Isten gyermekei..Megtiszteltetés számomra hogy megismerkedhettem velük.
Milyen csodás felfogás ez. Igy kellene tekinteni mindenkireVégtére is
az anyák napja nemcsak az anyáké.Mindannyiunké.
Andriska régi rajza ma is ott van a konyha falán,ott díszeleg .Az egyik legkedvesebb képem ,mert rájöttem hogy egy ártatlan kisfiú rajzolta aki szereti az anyját még akkor is ha égnek áll a haja.
5548
babumargareta - 2019. június 22. 12:45:47

Kedves Társaim:In Love
Katinka,Magdolna,Tibor,Kata!
Nagyon szépen köszönöm,hogy elolvastátok.
Ez egy szép emlék számomra,amig élek.Vannak ilyen kis emlékek amik megmaradtak a fiaimtól .Szeretettel őrzők mindent!
Sok szeretettel.....Babu

6266
Katinkakata - 2019. június 20. 21:36:28

Kedves Babu!

Kedves történetet osztottál meg velünk. Szeretettel gratulálokRoseKata

6191
Magdolna43 - 2019. június 20. 16:10:05

Kedves Babu!
Tündéri történetedből, szerintem e legszebb gondolat:
" A legjobb, amit a gyerekével tehet egy anya ha nem mint terhet tekinti őket, hanem mint legfőbb értéket kezeli őket "
Szeretettel gratulálok,
Magdi

5567
Mirage - 2019. június 18. 22:17:10

Kedves Babu !

Aranyos történet,örök emléked lehet,igazán tetszett
Szeretettel gratulálok
Tibor

4204
pathfinder - 2019. június 18. 16:01:05

Kedves Babu!

Ez nagyon tetszett! A gyerekeknek még az anya tökéletes, minden hibájával együtt! És az a szép hogy vannak ilyen emlékeid a gyerekekről, mert ezek az emlékek a kincsek Smile

Szeretettel gratulálok:
Kata Heart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.