Vilhelem Margareta: A két jó barát
A Bólyai úton felfele ,mert enyhén kaptatós az utca-apró kis kövek csillogtak, s a szél őrjöngve üvöltött a magas házak között. A kirakatok enyhe éjjeli világításukkal mint fonnyadt gyertyák pislogtak a házak ablakán s a lámpák alatt álldogálo lányok mint bamba virágok kirakatokat bámultak. A Főtér felől" Alain Delon"- kabátos alak sietett gyorsan és fiatalosan felfele, ahonnan egy átmeneti kabátos alak igyekezett a Főtér iránt. A" Kínai vendéglő " előtt összetalálkozott a két férfi. Két negyvenes, akik közül a bundás fiatalabbnak az átmeneti idősesebbnek látszott koránál. Az első Roland volt, a másik egy volt osztálytársa ,Barna.
- Szervusz édes Nándi.
- Szervusz Barni-mekkora meglepetés.
- Hová? Haza? Persze fáradt vagy! Mostanig dolgoztál?
- Igen. S te?
- Hát ez rémes egy dolog Roland. Mondd, a fejem még a nyakamon van? S még el kell olvasnom egyet s mást az éjjel.
-- Sietsz?
- Nem-Mindegy.
- Hát legyen szép estéd otthon ,bizonyára már várnak.
- De igazán, Nándi oly régen nem beszélgettünk, gyere be egy fél órára, aztán visszakísérlek a-Kinai vendéglőig".
--Jó !
- Aranyos vagy! - Hát hogy élsz? - kérdezte Barna a vendéglőben a habzó sör mellett.
----- Dolgozom. Sokat
- De ezen a héten itt vagyunk anyuéknál.-Nyugdíjba ment a father
-Persze, persze.-sok szerencsét neki. .
- S te, hogy vagy?
- Kérdésben a felelet. Kérdés, édes fiam, óriási kérdés
- Valami bajod van?.
- Nekem? Semmi.
- De neki vagy keseredve.
-Én? Virulok mint egy tövises rózsa.
- Nő?
- Hagyján! De mit hagyján? Hagynak, békében hagynak. És jól is teszik, mert az ifjúi kilengések kora lejárt. Nem ízlik az egész és unalmas, mint a laska evés.A fene az én büdös életembe.
- Hát mi bajod?
-Az kérlek, Nándi hogy az este eszembe jutott az Ilona és azóta nem megy ki a fejemből.
--- Ilona??
Nagy csend lett ezután.Mindketten egymást figyelték kikerekedett szemekkel,csak a cigarettafüst, gomolygott közöttük.
-- Te nem tudod? -Te nem tudod? Te nem tudtad, hogy Bórka Ilona és én...?
-- Bórka Ilona a híres énekesnő ,aki most Párizsban énekelget.
- Szóval na....ott forog ha kell ha nem..
-Nem tudtam Barni,mert nem voltam az országban-
-- ... és tavaly Berlinben és tavalyelőtt Bécsben és sok nyavalyás tavalyok előtt az én két karjaim forgott úgy, ahogy mondom, te ezt nem tudtad?
-- Sose mondtad.
-Nem mert nem találkoztunk --de mond milyen körúton voltál ?
-Tanulmányaimat Párizsban fejeztem be-nemrég tértem haza.
-Amúgy már nem lakom a városban kiköltöztünk Nyárádszeredába.
---Már egy hete vagyok Vásárhelyen de anyáéknál lakunk ideiglenesen.
---Nem vagy egyedül igaz Nándi ?
-Nem a feleségemmel vagyok,akit egy repülőgép fedélzetén ismertem meg, még amikor arra fele utaztam.
-Sajnálom Barni kedves ,de nem tudtam rólad semmit.
-- Pedig mindenki tudta.
-Bizony, az nagy szerelem volt s azóta több jeles nő ajándékozott meg úgynevezett kegyeivel, de az Ilonka ízét azóta se tudtam feledni.
-Tudod Nándi szegények voltunk, mit mondjak neked, milyen szegények, arra nincs szó, az én kurta ingeimet felváltva, viselte Ilonka s pirítós kenyérrel egyengettük szerelmünket.
---Ő- kezdő volt már akkor is tehetséges, én pedig egy nagy tehetségtelen voltam, szintén kezdő és a sors egymáshoz kötött bennünket. Ez volt a helyzet. Imádtuk egymást. Folyton a szoknyáján lógtam, ha volt szoknyája, mert néha nem volt, mert zálogba csaptam, hogy a pénzen finom kaviárt vásároljak. Előre láttam a pusztulást. És éheztünk és csókolóztunk. Másfél évig. Szörnyű volt és édes volt. Láttam, hogy ebbe belepusztulunk. Neki bunda és ékszer kell és nagy élet a nagy tehetségének. Mellettem pedig lecsúszott nyomorba, az ismeretlenségbe. Ezt ő is megértette, de nem akart elhagyni. Szeretett! Én is és ezért elkezdtem rábeszélni, hogy szakítsunk. Muszáj. Ő érettem, én érette.Végre megértette. És megrendeztem a búcsúlakomát. Vacsora, pezsgő hitelre a szállodai szobámba! Könnyezve ettük a flekkent s bőgve vedeltük a bort.. Sírva csókolóztunk hajnalig. Akkor azt mondta, ez után az éjszaka után, nem hagy el soha, soha, pusztuljunk el együtt. És levetkőzött meztelenre, hogy nem megy el. Ekkor fogtam a kabátját és ráborítottam fehér vállára és kituszkoltam az ajtón, a ruháit egy csomóban utána dobtam, magamra zártam az ajtót és végig vágódtam a földön, a szőnyeg sarkát gyömöszöltem a számba, hogy ne hallja a zokogásomat. De hős voltam. Ilonka,sírt , dörömbölt, jött a hotel szolga elvezette a asszonyt fülkéjébe, hogy öltözzék fel. Egy félórai múlva telefonált, könyörgött, sírt, visszajön, éljünk újra együtt és újra hős voltam. Nem is feleltem. Beteg lettem. Két hétig feküdtem élet unalommal és mindenről lemondtam.
-----Nándi cigarettára gyújtott és szomorúan nézte Barni szenvedését.
-Azóta sem jöttem helyre -minden nap rá gondolok most mar két és fél éve Nándikám,el tudod képzelni mit jelent számomra.
--Még csak látogatóba sem jött haza-;eltűnt valamerre ,valószínű bank igazgató vagy más gazdag ember vette kegyeibe-.Fáj a lelkem ha arra gondolok ,hogy mással enyeleg.
Két hét múlva bundája volt és gyémántjai voltak és most állítólag Bécsben van... ó, Bécs...
-Hm Km!- - köhögött fel Nándi.
-- De mit untatlak itt ilyen ócska szentimentális vacakkal. Ilonka művésznő lett.
- Elsőrangú.
-Te szeretted a hangját ?
-Igen szerettem,és tovább eregette a füstkarikákat elgondolkozva.
- Ugye, Nándincs még egy olyan nő... Bécs.... ó, Bécs...
--Na, gyerünk haza... Vagy inkább lányokhoz? Majd eldöntjük az utcán.
-Mondtam Barni engem várnak otthon ,sajnálom talán máskor.
- Micsoda latyak! S hogy üvölt ez a szél, mint egy nagy vadállat.
-Undok idő.
-- Brrr! Akkor menjünk haza Nándi- hátakkor szervusz.
-- Szervusz, édes barátom jó tett számomra a találkozás. Valakinek eltudtam mondani a nagy bánatomat.
--Örvendek én is szólt Nándi--és magában rá gondolt a szerelmére Ilonkára,és gyorsabban sietett fel a Bolyai úton ahol meleg szoba és egy asszony várt rá -Ilonka - Bórka Ilona a felesége.
5548
babumargareta - 2019. október 04. 17:21:21

Drága Tibi!
Nagyon szépen köszönöm a látogatásodat .
Különleges a végszó ,de ez így született!
Sok szeretettel...Babu

5548
babumargareta - 2019. október 04. 17:18:07

Drága Magdika!
Az élet egy nagy kerék amiben forgunk szüntelen.
Hol fenn .hol lenn vagyunk !Mindenki úgy oldja meg a problémáit ahogy tudja.
Nagyon szépen köszönöm soraidat.
Szeretettel..Babu

5548
babumargareta - 2019. október 04. 17:14:52

Kedves Rózsa!
Nagyon szépen köszönöm megtisztelő soraidat !
vannak mindenféle csodák az életben .Vállalnunk kell!
Szeretettel....Babu

6482
rozsa koncz - 2019. október 04. 15:17:12

Szia Babu!
Minden jó, ha vége jó. Írásonak ez lehet a mottója.
Gratulálok remek írásodhoz RózsaHeartRose

6191
Magdolna43 - 2019. június 28. 13:10:11

Kedves Babu!
Szeretettel gratulálok érdekes történetedhez, föleg a vége lepett meg. Nagyon tetszett.
Magdi

5567
Mirage - 2019. június 25. 17:34:59

Kedves Babu !
Szenzációs ! A végén a meglepetés amire nem hiszem,hogy
bárki is gondolt volna.
Szeretettel gratulálok
Tibor

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.