Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Bubrik Zseraldina: Bakancslista: Második történet (2019. július)
Gondolataimban mindig ott motoszkált, hogy bakancslistát kellene már írnom. Sok dolog van, ami szerintem csak a képzeletemben lesz elérhető, de hátha egyszer sikerülni fog. Elővettem egy füzetet, és hozzákezdtem írni:

Bakancslista...


1., Kocsi vásárlás.
Azért tettem ezt az első helyre, mert imádok vezetni, és ha teljesíteni akarom a listámat, jobb lenne kocsival menni.


2., Nagy- Britannia.
Azt hiszem, ezt soha nem fog teljesülni. Nem bírom a vizet, félek, nem megyek hajóval. Nem bírom a repülést, repülővel sem megyek sehová.


3., Franciaország.
Párizs, oh...Párizs... Az Eiffel- torony, a Notre-Dame, a francia Riviéra. Igen, ide lehet egyszer eljutok.


4., Körbejárni a szomszédos országokat.
Ez is lehetséges.


5., Megtalálni az igaz társat.
...hát...


6., Még rengeteg könyvet venni, felfedezni új Könyvesboltokat.
Talán még ez is belefér.


7., Múzeumok, várak látogatása.
Főleg a közelemben lévőket szeretném újra látni.


8., Még egyszer férjhez menni. Lillafüreden.
Imádom Lillafüredet. Sokszor jártam már ott. Azt hiszem Miskolcnak ez a legszebb része.


9., Gyerekek.
Igen, már elértem ahhoz a korhoz, ahol az ember elgondolkodik azon, hogy még lehet-e?


10., Új, nagyobb lakás.
Azt hiszem, ezt is kezdhetném azzal, hogy hát...


11., Oroszul tanulni.
Regén jártam Iskolába. Szeretnék még egy kicsit tanulni. Az orosz nyelvben azt szeretem, hogy a betűk teljesen mások, mint a magyar abc.
Lehetséges.

Mire leírtam ezeket a mondatokat, kicsit el is fáradtam. Másnap reggel mennem kell a leletemért, korán kell kelnem. Ha még valami eszembe jut, akkor folytatni fogom.

Olyan nyugodtan mentem a leletért, gondoltam nem lehetek beteg. Még fiatal vagyok. Előttem az élet, vágyaim vannak, amiket szeretnék még teljesíteni.

Már egy órája itt ülök. A szemem elfáradt az olvasásban. Rossz ott a fény, pont olyan helyen vagyok, ahová nem sok fény jutott. Gondolatom megszakítva, már szólítottak. Mosolyogva bementem, az Orvos mondta, üljek le. Nem volt jó kedve, nem mosolygott. Nézte a leletem, forgatta, majd komor arccal rám nézett.

- Hölgyem. Ki a kezelőorvosa?

- Szűcs doktor - válaszoltam kicsit meglepődve.

- Kérem keresse fel. Vele kell megbeszélnie.

- Baj van? - kérdeztem kicsit félve.

- Ön rákos. Keresse fel kezelőorvosát, ...


Szememből elindultak a könnycseppek sokasága, ami egyre gyorsabban, gyorsabban jött. Megszűnt körülöttem a világ. Nem hallottam, hogy utána mit mondott az Orvos. Átadta a kezembe a leletet, felálltam, elköszöntem sírás közben, és elindultam haza. Őszintén szólva, azt sem tudtam, akkor hogyan kerültem haza, se azt, hogy hogyan öltöztem át. Délután keltem fel, a bakancslistásfüzetemmel a kezemben. Kinyitottam, és elolvastam az utolsó szót, amit leírtam:

LEHETETLEN...
1867
Zseraldina19 - 2019. augusztus 30. 19:54:01

Kedves Marika, és Rita!
Köszönöm a kedves szavakat!
Zsera

6542
ritatothne - 2019. augusztus 21. 13:18:26

Kedves Zsera!

Ugye nem? Annyi mindent írunk és engem gyakorta zavart, hogy mentegetőznöm kellett olykor, hogy nem velem történt meg a dolog, de akkor is volt, aki kételkedett benne. Szóval, én szívesen elhiszem, hogy nem. Egyébként akár így, akár úgy, amíg az ember él, addig minden lehetséges és itt most a gyógyulásra gondolok elsősorban.

Szeretettel: RitaRose

4264
Marcsi mama - 2019. július 20. 00:22:47

Nekem nagyon tetszik ez az írás. Vágyak, álmok....... a végén lesújtó ténnyel!
Gratulálok

3933
vadvirag47 - 2019. július 02. 15:34:30

Ha, nem fiktív a történet, akkor csak annyit írok biztatásul: Fel a fejjel!
Nagyon sokan kigyógyultak már ebből a kórból.
Ne add fel a reményt!
A történet az elején kissé vontatott, de a vége mindent tarolt.
Tetszéssel olvastam. Rózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.