Vilhelem Margareta: A pap és a szegény ember---mese
Amikor meg Krisztus Urunk e földön jártában élt, éldegélt egy pap is a maga jólétében.
Aki telhetetlen volt,bár nagyon jól élt.Szép takaros háza volt,nagy kerttel boldogak voltak a feleségével.
Régóta élt ebben a faluban már túl volt élete nagyján, amúgy jó megye
volt, jó népe volt s szerette is a papját az istenáldotta nép kicsitől a nagyjáig.
Hanem egyszer mit gondolt mit nem a telhetetlen pap.
Amikor már a falujában élete jobb részét is leélte, kenyere javát is megette, elkezdett elégedetlenkedni, hogy ő többet egyet se ül itt,
elmegy jobb megyét keresni, hol a pap zsákja még hatalmasabb tömötebb legyen örökös
örökké színültig legyen.
Eleget mondotta a felesége:
- Maradjon kedves apjukom-elégedjék meg ennyivel.
- Hogy hagyná itt a népét, akik magát úgy szeretik?
Mind nem ért semmit. Hajtotta az ördög a lapátjával, hát ő ment. Drótkötéllel se lehetett volna odabogozni többet.
Jól van,amint megy, mendegél, még a falú határából ki sem ér,találkozik két utassal. Kérdi az egyik utas:
- Hova, hova tiszteletes úr, ilyen korán?
Mondja a pap, hogy ő mi járatbeli volna, s kérdezi is az utasoktól: .
- Nem tudnának-é innen-túl egy jó zsíros megyét?
Azt mondja Krisztus Urunk, mert hát éppen ők voltak az utasok
Szent Péterrel:
- Úgy látszik, a tiszteletes urat vénségére szállotta meg az elégedetlenség,ördöge, hát üss egyet rá Péter avval a pálcával, hogy
legyen belőle esperes.
- Jót húz egyet Péter a botjával a papra s mit képzeltek - a mi papunk abban a szent percben fehér lóvá változott.
Avval tovább indultak abból a helyből s Péter vezetni kezdte maga után a fehér lovat. Amint mentek, jött szembe velük egy szegényembe fél mezítláb, egy rossz bocskor az egyik lábán,a másikon semmi sem volt.
- Hova mész, te szegény ember? - kérdi Krisztus Urunk.
- Hát én biza elindultam csak ehejt a vásárba, valami állas után,
hogy legalább egy rongyos lovat vehessek,mert hét gyermekem, feleségem, öreganyám s anyósomat kell kitartanom.
-S ha nem nézek kereset után, felkopik az állunk -mondja a szegény ember.
Hát osztán miféle kereset után néznél, te szegény ember, ha lovat vehetsz?
- Hát deszkát hordatnék vele mert azt jól megfizetik.
-Na! nézzed te szegény ember, itt van egy jó, kemény fehér ló, ez éppen neked való lesz, de enni egyebet ne adj neki csak kukorica csutkát-értetted ?

- Ez mind szép úgy lehet nagy jó uraim, de ez a ló nagyon drága lehet, nekem pedig testem, lelkem felett egy ezüsttel sincs több pénzem húsz ezüst pénznél.
-Annyiért pedig aligha ideadnák?
- Tudod mit, te szegény ember - mondja Krisztus Urunk, itt van a ló, most a pénzt se add ide.
-Csináltass a pénzzel egy jó,kemény, vasas szekeret, hogy legyen mibe fogjad a fehéret. Aztán használd esztendeig egészséggel.Addig újból kikeresed az ezüst pénzeket.
- -Mához esztendejekor pedig ebben az órában hozd vissza erre a helyre a lovat s a pénzt is.
--Biz az éppen a legislegjobb is lenne úgy, ha csakugyan valóst mondanak és nem tréfálkoznak az urak.
- Én mához esztendeje az Isten ne éltessen , ha vissza nem hozom a lovat s a pénzt.
Hát csak annyi, hogy elvitte a szegény ember a fehért, de bezzeg,
hogy megfogadta a jó szót, traktálta úgy csutkákkal amennyi csak neki kellett, s rakott reá olyan terheket, hogy annak a fele is elég lett volna..
Elég a hozzá, hogy olyan kedve szerint tudta kihasználni olyan istenes szerencséje vala annak a szegény embernek,ahhoz a lóhoz, hogy mire az esztendő lejárt, nemcsak kitartotta a családját, úgy ahogy, hanem még meg is gazdagodott utána.
Az esztendő lejártával aztán a szegény ember a lovat a tett helyre vitte.Hát már ott várta Krisztus Urunk és Szent Péter.
Átveszik a lovat, de a húsz ezüst pénzt ott hagyták a szegény embernek .
Avval vitte Krisztus Urunk Szent Péterrel a fehéret a pap falujába.
Ahajt esti szürkület végébe éppen beérkeztek.
Ott bementek éppen a papnéhoz.
Hanem elébb a fehéret becsapták a papné káposztás kertjébe. A papnétól szállást kértek éjszakára s ott háltak meg..
Reggelre ébredve hallanak nagy suppantást-suhintást az udvaron.
Nézik az ablakon, hát verték a fehér lovat egyik felől a szomszéd
a vasvillával, másik felől a szolgáló a súlyokkal úgy ütögetik két felülről két oldalba ,hogy a már csak alig állt a lábán .Azért hogy megette a papné káposztáját.
Avval ők is felkeltek, megköszönték a papnénak az éjjeli szállást
s avval tovább indulnának,vissza sem néztek többet.
Mentek a maguk utjára a fehér ló pedig álldogált megverten búsan
az udvaron egy oszlophoz kötve a maga nyomorúságos életén.
Egyszer csak megszólalt Krisztus Urunk:
-Menj el, Péter s üss egyet arra a hitvány fehérre, mert úgy
hiszem, hogy eleget tanult a telhetetlenségéért s hogy ne szenvedjen tovább.

- Megtette Szent Péter s hát abba a helybe ismét a régi pap lett.
Hanem bezzeg, hogy ő sem ment többet új megyét keresni
és megfért a maga vackában úgy ahogy az Isten adni engedte.
Azt mondják, azért szereti és ápolja ma is minden pap a fehér lovat kegyeletből.
Na meg azért is, mert nem tudhatja, hogy melyik pap van Krisztus Urunk által telhetetlenségért fehér lóvá varázsolva.

Itt a vége ,fuss el véle !
5548
babumargareta - 2019. július 13. 16:39:55

Drága Szabolcs !
Nagyon örvendek Neked mindig !
Az igazság ,hogy ezt a mesét hallottam gyerekkoromban,
valóban népmese ize van-nagyanyám meséiből !
Csak már nem emlékeztem pontosan hogy mi is a vége !
Igy kitaláltam valami vidámságot ,hogy szórakoztatóbb
legyen. Köszönöm szépen megtisztelő soraidat!
Wink
Szeretettel ölellek....Babu

5548
babumargareta - 2019. július 13. 16:29:14

Magdika kedves ,nagyon szépen köszönöm,hogy olvastad !
Van ez így ,amikor nem vagyunk megelégedve a sorsunkkal!
Szeretettel ölellek....Babu

5548
babumargareta - 2019. július 13. 16:26:27

Kedves Katinka!
Nagyon szépen köszönöm a kedves soraidat !
Szeretettel....Babu

2720
bigeszab - 2019. július 13. 13:47:47

Kedves Babu!
„Hajtotta az ördög a lapátjával”
Nagyon tetszik ez az igazi ízes népi hangvétel. Nagy mesemondóink hangulatát idézi.
Gratulálok remekben készült mesédhez!
Szeretettel: Szabolcs

6266
Katinkakata - 2019. július 11. 13:59:10

Drága Babu!

Jól megjárta a telhetetlen papSmile Köszönöm, hogy megosztottad velünk tanulságos mesédet. SzeretettelRoseKata

6191
Magdolna43 - 2019. július 09. 20:05:32

Kedves Babu!
Szeretettel gratulálok, nagyon jól sikerült tanulságos mesédhez.
Magdi

5548
babumargareta - 2019. július 09. 17:43:07

Drága Klárika!
Nagyon szépen köszönöm ,hogy olvastad !
Igy jár bizony aki telhetetlen!Wink
Sok szeretettel....Babu

6081
varonklari - 2019. július 09. 13:36:21

Drága Babu!
Örömmel olvastam újabb remekbe sikeredett mesédet.
Gratulálok szeretettel: KláriRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.