Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.16. 17:30
Kellemes estét kívánok szeretettel! Heart

2019.07.16. 11:48
Szép napot mindenkinek! Coffee cup

2019.07.16. 09:33
Szép napot HM lakók! Éva Rose

2019.07.15. 22:43
A feltöltés befejeződött. Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.07.15. 22:27
Szép álmokat kívánok szeretettel Mindenkinek! Heart

2019.07.15. 22:06
Sarolta, semmiről nem késtél le. A könyvbe e-mailben kérjük elküldeni az írásokat.

2019.07.15. 11:10
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.07.15. 11:10
Kedves Ferenc, várjuk írásaidat e-mailben..

2019.07.15. 09:43
Kedves József! Szeretnek küldeni anyagot az " így írunk mi" kötetbe ! Lehetséges? Köszönettel. Feri.

2019.07.15. 07:28
Jó reggelt, szép új hetet kívánok. gratulálok a pályázati nyerteseknek! Éva

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: xEsztiix
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 2
kevelinkiss, pflugerfefi
Márkus Katalin: Strandoltunk
Tikkasztó melegben, egy hatalmas kőrisfa árnyékában hűsölünk az egyik balatoni strandon. Hamarosan egy háromtagú család érkezik mellénk. Apa, anya, kiskamasz fiukkal. Lecuccolnak. Apuka lábpumpával először a kék gumimatracba pumpálja szorgalmasan a levegőt. A felfújt matracot a fiú kiviszi a vízpartra, leteszi a fűre és ott hagyja. Vissza jön egy hatalmas, sárga, kacsa alakú úszógumiért, amibe apuka még javában küldi a levegőt.
Ez idő alatt az anyuka kényelmesen kenegeti magát a naptejjel. Úgy tűnik megszűnt körülötte a világ, csak magára figyel, hogy egy négyzet-centiméternyi bőre se maradjon naptej nélkül. Egy pillanatra mégis csak kitekinthetett a vízpart felé, mert váratlanul felvisít.
- Gáborka! - viszik a matracunkat!
- Hová? - kérdezi a kiskamasz.
- Hová, hová, hát a vízbe! - kiabál már mérgesen az anyuka.
- Azonnal menj utána és vedd el tőle! - utasítja a fiát.
- De, mit mondjak neki? - kérdezi Gáborka.
- Hát azt, hogy a miénk és adja vissza.
- És ha német, és ha nem érti? - aggódik a fiú.
- Akkor, akkor szó nélkül vedd ki a kezéből és hozd vissza! Ne légy már olyan szerencsétlen! - ezzel elfordul a fiútól és folytatja a naptejes kenegetést.
Gáborka elszalad, szó nélkül kitépi gumimatracukat egy vele hasonló korú fiú kezéből. Nem foglalkozott vele milyen nemzetiségű a fiú, visszahozta a gumimatracukat, ez a lényeg.
Anyuka elégedetten pillant fiacskájára és a vissza szerzett gumimatracukra.
- Ügyes vagy kisfiam! - dicséri Gáborkát, akinek örömében fülig ér a szája.
Apuka még mindig a kacsaformájú úszógumiba pumpálja a levegőt. Mikor végzett, szemeit forgatva feltekint az ég felé, mintha türelmet kérne az Úrtól.
Egy ideig semmi különös nem történik körülöttünk. Fürdünk, hűsölünk, nassolunk. A szomszéd család is fürdik, hűsöl, nassol, majd anyuka kiadja a parancsot, - mára ennyi volt, pakolunk és indulunk haza!
Gáborka még bepróbálkozik egy, de anya maradjunk még, olyan jó idő van, különben is nyaralunk, szöveggel. Az anyuka úgy tesz mint aki nagyot hall, - szóra sem méltatja. Apuka megint az eget kémleli, majd nekiáll kiereszteni a matrac és a sárga kacsa úszógumiból a levegőt. Gáborka pedig durcásan a strand gyér füvét rugdossa.
Bő negyedóra múlva elvonulnak, elől az anyuka strandszatyorját lóbálva, mögötte az apuka két hatalmas táskával leterhelve, mellette Gáborka, kezeit lóbálva a füvet rugdosva.

Másnap újból a strandon vagyunk, szinte ugyanott, - a kőrisfa alatt találtunk helyet. Most egy négytagú család lett a szomszédunk. Apa, anya, a három év körüli iker kislányokkal. Ők is lecuccolnak az árnyékba, takarókat terítenek a fűre, előkerülnek a játék vödrök, kis lapátok, képes mesekönyvek, karúszók, és még sok minden. Anyuka hamarosan hanyatt fekve, becsukott szemmel pihen, apuka is készülődik elnyújtózni a takarón. A kislányok mennének fürödni, vagy homokozni, de apuka türelemre inti őket.
- Kicsit pihenünk, most nagyon süt a Nap, majd később megyünk a vízbe. Addig itt is tudtok játszani. - majd anyuka mellé heveredik.
Pár perc múlva az egyik kislány hangosan kiabálni kezd.
- Apa, szomjas vagyok!
Az apa felkel, előveszi a vizes palackot, egy kis pohárba tölt belőle, és megitatja a kislányt.
- Réka, te is kérsz vizet? - kérdezi a másik kislányt.
- Én nem kérek!
Az apa elpakol, vissza fekszik az anyuka mellé, a kislányok is csendben játszadoznak, de nem sokáig tart ez az idill.
- Apaaa! Szomjas vagyok! - halljuk a kiáltást.
Apa megint felkel, előveszi az innivalót, most a Réka nevű kislány lett szomjas. Közben biztos ami biztos, megkérdezi a másik kislányt is, hogy kér-e vizet. Ő nem kér, az apa elpakol és újból elnyújtózik a takarón.
Pár perc múlva kiabál az a kislány, aki először volt szomjas.,
- Apucii! Kérek vizet!
Anyuka felnéz és rászól.
- Rita, ne hisztizz! Most ittál, nem hiszem el, hogy már megint szomjas vagy! Hihetetlen, hogy pár percig sem lehet tőletek pihenni!
- Nem is hisztizek! - feleselt vissza a kislány.
Az apuka felül, újból előveszi a vizet, önt belőle a kislány poharába. A kislány azonban nem iszik, poharát a kezében forgatja, majd egy hirtelen mozdulattal anyuka hasára önti a vizet. Ő hangosan sikítva felül, váratlanul érte a vizes meglepetés. Apuka először meglepődik Rita csínytevésén, majd hangosan elkezd nevetni. A kislányok vele együtt kacagnak, csak az anyuka dühös.
- Egyformák vagytok mind a hárman - sziszegi mérgesen, majd hasra fordul és tudomást sem vesz nevető családjáról.
Apuka, miután jól kinevették magukat, ráadta a kislányokra a karúszókat, fejükre a kis sapkákat és elindultak fürödni. Anyuka sem sokáig heverészett, mosolyogva vitte utánuk az úszógumikat. Pillanatnyi mérge úgy elpárolgott mint vízcseppek a kánikulában.
6452
Szaipne Kiss Maria - 2019. július 09. 12:14:41

Szivesen olvastam tortenetedet. Hosszasan tudnek meselni
en is, de Te helyettem is sokat elmondtal.

Kellemes, szep napot kivanok.Heart

6482
rozsa koncz - 2019. július 09. 08:56:19

Kedves Kata!
Történeteid nagyon valósak, anyukák sokat vannak gyerekeikkel, most apukákon a sor. Anyukának pihenni kell! És apukának?
Szeretettl olvastam írásod. Gratulálok RózsaHeartRose

524
BogIcu - 2019. július 09. 06:40:23

Drága Kata!

Amikor még jártam strandolni, én is figyeltem az embereket. Hol nevettem, hol pedig legszívesebben sírtam volna egy-egy jópofa, vagy bosszúságra okot adó jeleneten.
Nagyon jó volt olvasni, gratulálok!

Szeretettel: IcuRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.