Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Szabóné Orosz Katalin: Egy barátság története
Egy hideg téli napon születtem. Két hónapos koromban elszakítottak az anyukámtól és a testvéreimtől. Számomra korán, túl korán. Talán már kitaláltátok, én egy kutya vagyok. Ekkor kerültem az új gazdijaimhoz.

Nagyon kedvesek voltam velem, én mégis féltem. Éjszakákat sírtam át, mert hiányzott a családom.
Ekkor ismertem meg Őt. Kezdetben tőle is rettegtem. Bár nem sokkal volt idősebb nálam, mégis sokkal nagyobb volt mint én. Egy nagy bumfordi mamlasz. Amikor legelőször mutattak be minket egymásnak, a szívem a torkomban dobogott. A két mancsa közé vett, és a fejét jobbról-balról hozzám dörgölve „ szeretgetett”. Be kell valljam, azt hittem nem élem túl ezt a nagy szeretetet.

Azután a legjobb spanom lett. Azt mondták a gazdijaim ő egy fajta tiszta labrador. Én pedig, hát, hogy is mondjam… Nem volt valami előkelő a származásom. Évek teltek így el. Felnőtt korunkban elfértem a hasa alatt. Mégis, képzeljétek el, én voltam a főnök. Mindent együtt együtt csináltunk. Nélküle még sétálni sem voltam hajlandó elmenni.

Volt hogy láttunk az utca túl oldalán olyan furcsa szőrös izéket, akarom mondani lényeket.
Bosco azt mondta ugassuk meg őket.

- Miért? -kérdeztem én.

- Mert ők az ellenségeink.-válaszolta Bosco

- Hiszen még csak be sem jönnek.

- Ez az idők kezdete óta így van. Ők és mi sosem lehetünk barátok. -oktatott ki a haverom.
Mikor sokat ugattuk őket a gazdink ránk szólt.

- Hagyjátok már békén azokat a macskákat!

Innen tudtuk meg, hogy ezek a furcsa valamik macskák.

Egy napon Bosconak fájni kezdett a lába. Jött egy piros színű autó, és elvitték valahová. Azt hittem soha többé nem látom. Ám pár óra múlva haza jöttek. A haverom lába be volt kötve és olyan furcsa valami volt a fején. Teljesen körbe vette a koponyáját.. Hallottam, hogy mondta az egyik gazdim a másiknak, ez azért kell, hogy ne tudja bántani a sebet.

Pár hét alatt teljesen felgyógyult. Mi pedig azt tettük mint régen. Játszottunk egymással, vissza hoztunk amit eldobtak nekünk és ugattuk a macskákat.
Ám egy nyári napon ő megint beteg lett.

- Nem baj, majd jön a piros autó, és meggyógyul. -gondoltam magamban. -De nem így lett.

Hallottam, hogy most nagy a baj, Bosco meg fog halni. Nem tudtam ez mit jelent, de gondoltam majd meggyógyul ebből is. Egyszer láttam, hogy hiába ébresztgetik. Azután ástak neki egy gödröt a kertben. Ilyet mi is mindig csináltunk, mikor melegünk volt. Mondjuk a gazdik nem örültek neki.
A barátomat beletették ebbe a gödörbe. Azt hittem azért, mert ennyire melege van. Csak azon csodálkoztam, hogy miért szórtak rá is földet.

Mindennap el mentem megnézni mikor mászik már végre ki. De nem jött elő. Én egyre szomorúbb lettem. Enni sem volt kedvem, ezt észre is vették.

Akkor döntöttek úgy, hoznak nekem egy barátot. Nagyon örültem neki. Végre megint ketten leszünk kutyák. Egy nap végre megérkezett. Én pedig nem hittem a szememnek.

- Ezt mégis hogy gondoltátok? Egy házban az ellenséggel? Ide mertetek hozni egy macskát?!! - ugattam nekik. Persze ők nem értették.

Gondoltam jól ráijesztek, hiszen olyan kicsi volt, alig látszott ki a földből. Megugattam. Ám ő nem ijedt meg. Jól felborzolta magát, és olyan furcsa oldalazó mozgással elindult felém. Még fújt is rám.

Bizony isten, én ijedtem meg tőle. Mi lehet ez a kis szőrös pamacs? Gyanakodva méregettem. Ahogy telt-múlt az idő történt valami. Még bevallani is szégyenlem. Megszerettem. Én! Aki gyűlöli a macskákat! Mondjuk, más macska nem teheti be a lábát ide.

Azóta eltelt két év. Megosztozunk a házamon is. Sokat játszunk, nagyon mulatságos. Mindig együtt eszünk, és én meghagyom neki a legjobb falatokat. Már el sem tudnám képzelni az életemet nélküle. Ő a legjobb barátom. Ráadásul képzeljétek el, Ő a főnök.
6763
katka69 - 2020. március 10. 18:39:22

Köszönöm szépen Magdi!

6191
Magdolna43 - 2020. március 10. 18:03:49

Kedves Katka!

Szép dolog a barátság főleg ha kutya macska közt jön létre.
Nalunk is így van, bernipásztorunk addig nem eszik amig a baratja nem jön együtt játszanak, alszanak.
Sok szeretettel gratulálok.
Magdi

6763
katka69 - 2020. március 10. 17:30:56

Kedves Rita!
Köszönöm, hogy olvastad. Most a macskánk éppen "szerelmes".
Mivel kandúr alig van itthon. A kutya volt, hogy egész nap nem evett, csak mikor este a barátja haza került. A kutya ételéből is sokszor a macska eszik először, megvárja. Pedig a macska először mindig megeszi a sajátját.Nagyon aranyosak.

6542
ritatothne - 2020. március 10. 12:46:50

Kedves Katka!

Nagyon aranyos történet volt. Nekem is volt egy olyan ismerősöm, ahol a kutyát masszirozta a macska, ráfeküdt a bundájára, bebújt a házába, egyszóval azt csinált vele, amit csak akart, pedig a kutya komondor volt, a cica pedig csak egy kis kóbor macska, aki jó helyre fészkelte be magát.

Szeretettel: RitaRose

6763
katka69 - 2020. január 18. 08:25:47

Kedves pepa24 köszönöm szépen. Ez szinte szóról szóra így történt. Ez nem kitalált történet. A mi két kutyánkról és a macskáknkról szól. Láttam mennyire tudják gyászolni társukat az állatok is.

6653
pepa24 - 2020. január 17. 23:19:25

Kedves Katka
bűbájos történet ez, amit gyerekeknek is mernék ajánlani. (Az nagy szó!) Benne van a kutyus kedvessége, bumfordi bája, de ott van a barátság mibenléte, sőt az elmúlás bánata is. Nagyon kedvesen meséltél nagyon mély érzésekről. Gratulálok. Rose

6763
katka69 - 2020. január 10. 17:51:01

Köszönöm szépen Kitti!

5396
Kitti - 2020. január 09. 23:26:33

Aranyos, kedves történet kutya-macska barátságról. Nagyon tetszett. Rose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.