Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

I.P.Steve: A szomszéd kutyája
Az asszony már az ebédet elkezdte főzni már kitakarított, gondosan rendet rakott a lakásban is. Koránkelő, pedig már amióta mindketten nyugdíjasok a férjével, pihenhetne, tovább alhatna. A tavaszi délelőtt friss levegője áradt, a kertből, a nyitott ablakon át, a lakásba.

Lajos, a férje még pizsamában ült a fotelben, valami magazint nézegetett. A lustaságát mindig igyekszik a korára való hivatkozással takargatni, mondván, hogy a lustaság fél egészség és ebben a korban, az mindentől fontosabb. Ő tényleg a megérdemelt pihenésnek éli meg a nyugdíjas korát. Az egész életét végig kísérte a nyugodtság és víg kedély, öregségére sem hagyta el. Sokszor együtt nevetgél a társasággal, ha a nagyothallósága folytán valami félreértés adódik.

Hirtelen az asszony felé kapta a fejét és megkérdezte:
- Szóltál?

-Nem! - válaszolt - A kutya ugat kint.

-Tessék?

-Mondom a kutya! - emelte fel hangját és az ablak felé mutatott, hogy a rosszul halló férjének érthetőbb legyen.

Az öreg ismét belefeledkezett a magazinba, de kis idő múlva a kutya ismét ugatni kezdett, mire ő megint csak a felesége felé kapta a fejét, kérdezve.
-Mit?
-Semmit. Nem szóltam.
-Hogy mit? Nem értem.

-A kutya! - Kiáltotta hangosan és már ingerülten az ablak felé lendült keze.
Lajos mérgesen a szőnyegre dobta a magazint, odabattyogott a Tv-hez és bekapcsolta. Valójában nem is figyelt a képernyőre, gondolatai a kialakulóban lévő szégyenérzetében kószáltak. Kezd kellemetlen lenni neki, hogy a párja, egyre többször ingerülten reagál a rosszul, vagy a nem hallásra. Sajnálja az asszonyt is, de önmagát is emiatt.

Időközben az asszony már a konyhát kezdte rendbe rakni, a fazék alatt alacsony lángon égett a gáz, még főnie kellett az ételnek. Szemei gyorsan végig pásztázzák a lakást, hogy minden úgy van e rendben, ahogy ő szereti. Tekintete megakadt a a szőnyegen heverő magazinra és mindjárt szólt is.
-Lajos, tedd az újságtartóba a magazint, kérlek! Ma már rendet csináltam.

Mivel az nem reagált, jó hangosan szólt.

-Magazin! A helyére!!!
Lajos felkapta a fejét, már nem akart ismét szégyenkezni hallása miatt és felkiáltott :
-Ne ugass már annyit!!

Azután odaiparkodott az ablakhoz, azt becsukta, majd elindult a fürdőszoba felé. A magazint átlépte.

Az asszony a plafon felé nézett, imára kulcsolta kezeit s halkan suttogta.
- Istenem! Ez az ember már nem csak süket, hanem bolond is.

I.P.Steve
6542
ritatothne - 2020. május 30. 16:44:37

Jópofa volt, örömmel olvastam.

Szerettel: RitaIn Love

6901
n13 - 2020. május 21. 12:18:21

Nagyon jó! Smile)))

6452
Szaipne Kiss Maria - 2020. május 20. 19:32:04

Kedves István! Az öregség..., de jó is azért mégis annak,
ki élete párjával zsörtölődhet.
Gratulálok, jól megírt történet.
M.Rose

5519
ipSteve - 2020. május 19. 11:53:03

Köszönöm szépen kedves Babu!SmileRose

5548
babumargareta - 2020. május 19. 11:14:02

Kedves István!
Az öregség sok apró problémáiból .szépen kiragadtál egyet!
Gratulálok szeretettel....BabuRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.