Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

dr Ónody Magdolna: A SZENT KORONA ÚTJA
1848 utolsó óráiban Bónis Sámuel kormánybiztos a nagy hidegben saját kocsiján vitt egy vasládát Budáról a Lánc hídon át a pesti vasútállomásra. A ládában levő szent korona volt az első nem gyalogos utasa a hídnak. Éjfél után érkezett az állomásra. Hajnali háromkor indult a vonat Debrecen felé, de most még csak Szolnokig járt. Innen szekéren tudtak tovább utazni. A szállításra Kossuth Lajos adta a megbízást, és ő kapta kézhez Debrecenben. Itt 1849. június 4-ig maradt a korona a titkos levéltárban. 4-én három városi kocsi szállította Szoboszlóig. Itt kicserélték az előfogatokat. A kormány és az országgyűlés visszaköltözött Pestre a koronával együtt. Ők június ötödikén indultak.

Ezzel nem ért véget a korona utazása. A kormánnyal együtt Szegedre indult júliusban. Szemere Bertalan július 29-én Biharba ment. Ártándon kívánták megbeszélni a fegyverletétel feltételeit. Az ártándi kúria Hodossy Miklós tulajdona volt. Őt 1848. november 20-án Kossuth Lajos teljhatalmú kormánybiztossá nevezte ki. Bihar vármegye főjegyzője és élelmezési biztosa volt. A koronát Nagyváradra menekítették a tárgyalás ideje alatt.” Szemere Bertalan nem akart személyesen átmenni az orosz táborba. Ezért még aznap, augusztus 6-án, egy héttel a világosi fegyverletétel előtt Pöltenberg Ernő tábornokot, Beniczky Lajos ezredest és gróf Bethlen József huszárszázadost küldte át azzal az üzenettel, hogy a magyar nemzet szívesen fogadna egy uralkodót az orosz Romanov házból. A küldöttség augusztus 8-án a Bihar megyei Ártándon, Rüdiger gróf orosz tábornok főhadiszállásán jelentkezett. Itt tartózkodott Paszkievics herceg, a cári csapatok főparancsnoka is. A magyar küldöttséggel nem bocsátkozott tárgyalásokba, és kijelentette, hogy a magyarok csak a hősi halál vagy a föltétlen megadás között választhatnak.

Ilyen előzmények után rejtette el a Szent koronát Szemere miniszterelnök és három társa.” A korona Aradra való szállítását Hodossy Miklós intézte, ahova augusztus 10-én érkezett. Itt ellenőrizte Szemere, hogy valóban a korona van-e a ládában. Tovább menekültek az ország határa fele. 1849. augusztus 15-én ért Orsovára Szemere. Mivel itt nem tudta feltűnés nélkül elhelyezni a koronát, egy füzesben rejtette el 4 társával. A menekülő miniszterelnökkel Vidinben találkozott, aki Fülepp egykori kormánybiztos és gróf Batthyány Kázmér társaságában volt. Szemere itt beszélte el nekik a korona elrejtésének történetét. Hogy közülük kitől tudódott ki később a rejtekhely, nem bizonyított. A Habsburg hatóságok kitartóan keresték, míg 1853. szeptember 8-án reggel nyolc órakor megtalálták a ládát.

Ártándon a kúria falán emléktábla hirdeti: „Ebben az épületben tartotta gróf Rüdiger orosz tábornok 1849-ben, a debreceni csata után, főhadiszállását, itt tárgyalt Pöltenberggel és itt szabta Görgey elé a világosi fegyverletétel pontozatait.”
Dr. Szabó István: A szent korona Debrecenben. 1849.
A Debreceni Képes Kalendárium
ismeretterjesztő és szépirodalmi része
Ruffy Péter: Koronánk könyve
Móra Ferenc Könyvkiadó
Benda Kálmán – Fügedi Erik: A magyar korona regénye
Magvető Könyvkiadó
Ónody Magdolna: Pillantások a múltba
Berettyóújfalu, 2004. Bihari Füzetek


PIAC UTCA 37.

Vajda János a Piac utca 37. sz. házban lakott. Az Egy honvéd naplójából című könyvében arról számol be, hogy hallotta Debrecenben Kossuthot 1849 februárjában, amint rövid beszédet intézett a táborba indulókhoz. „Kossuth, mint szónok, valóban rendkívüli tünemény volt. Hangja bírt a csalogány lágysága s édességével, s a menydörgés megrázó erejével. Arca, alakja prófétai, s midőn beszélt, valóságos géniusznak tetszett.” – írta Vajda.

6838
onodymagdolna - 2020. augusztus 07. 20:23:29

József azt írta, talán Te tudnád ott javítani, kedves Rita.

6838
onodymagdolna - 2020. augusztus 07. 17:34:07

Apám 1-1 mondatának kiteljesedése jelenik meg ezekben a történetekben, a Hodossyak rokonság voltak, egyik nagyanyám Hodossy Piroska volt. Gyerekkoromban sok apró, apámtól hallott mondat alapján néztem utána több történetnek, mint a Liszt Ferenc zongorája Tetétlenen, a rokonok Bessenyei szomszédsága, a Lycium fa eredete, a debreceni egyetem alapításának története és mások. Magdolna

6838
onodymagdolna - 2020. augusztus 07. 17:17:17

Köszönöm a dátum hibát, egyszer már javítottam de úgy tűnik, nem elég jól. Magdi

6482
rozsa koncz - 2020. augusztus 07. 15:33:45

Kedves Magdika!
Ami már nálam kissé feledésbe merült, mindent felelevenítettél. Köszönöm, hogy olvashattam nagyszerű írásod.
Szeretettel RózsaRose

6542
ritatothne - 2020. augusztus 07. 14:32:05

Szép történet volt. Érdeklődéssel olvastam. Egy dátumot véletlenül elírtál, de így is érthető volt. (A III. bekezdés, második sorában azt írod, hogy 1949. augusztus 15-én, de a folytatásból egyértelmű, hogy 1849-ről van szó.)

Szeretettel: RitaRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.