Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.26. 18:45
Kedves Erzsike! Szeretettel gratulálok a könyvbemutatóhoz! Rose

2019.05.26. 17:41
Kellemes estét kívánok In Love szeretettel Mindenkinek!

2019.05.26. 13:44
Kedves hzsike! Gratulálok, és további sok sikert kívánok!

2019.05.26. 13:36
Kedves hzsike! Szívből gratulálok! Rose

2019.05.26. 12:26

2019.05.26. 12:25
Szépséges napot mindenkinek! Smile Föltettem a Könyvbemutatóm linkjét, nagyon jól sikerült. Boldog vagyok. Smile

2019.05.26. 07:39
Jó reggelt, szép napot! Köszönöm a versem javítását! Üdvözlettel Éva Rose

2019.05.26. 04:23
Szép vasárnapot.Szaladj
on el mindenki szavazni, ezzel tartozunk gyermekeinknek , unokáinknsk. Heart

2019.05.25. 23:49
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.25. 20:01
Gratulálok minden nyertesnek szeretettel!! Heart Rose

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: zozone
» Online vendégek: 1
» Online tagok: 0
H. Gábor Erzsébet: Évforduló

- Ugyanezt kívánom neked is drágám, - mondta meghatódva Kovácsné, amikor férje átnyújtotta neki az ízléses csomagolású apró kis dobozkát.
- Juj! Sikkantott fel, amikor felnyitotta, a kis doboztetőt, de inkább a csalódás hangja volt ez, mint az örömé. Nem mintha nem lett volna csinos kis darab az óra amit kapott, de titokban egy szép gyűrűt várt.
- Igazán megérdemelnék ennyit húsz év után, - gondolta, de ezt a világ kincséért ki nem mutatta volna, ismerve férje érzékenységét.
- Köszönöm, - suttogta és lágyan megcsókolta a férjét.
- Én is köszönöm, - mondta Kovács, - mindig is egy ilyen komoly órára vágytam. Igaz, hogy arab számosat szerettem volna, - gondolta, mert a rövidlátó szemeimnek mindig is gondot okozott a római szám hajszálvékony vonala, de csalódását a világ kincséért ki nem mutatta volna, mert annál ezerszer tapintatosabb volt.
Az ünnepi hidegtál után a francia pezsgő kortyolgatása közben jól esett egy kicsit a múltat idézgetni.
- Emlékszel?- mosolyodott el Kovács, amikor először találkoztunk, kibicsaklott a bokád, és én felsegítettelek - Megkérdeztem, hogy - Szabad? - és te azt válaszoltad erre, hogy - Köszönöm uram, de ez nem utcabál, úgyhogy nem táncolok. Úgy röhögtünk, hogy melléd huppantam a földre.
- No a röhögés, azért az túlzás, én csak mosolyogtam, és te röhögtél drágám!- mondta Kovácsné.
- Hát persze! - emelte fel a hangját Kovács, én ott egyedül röhögtem, te meg azon mosolyogtál, hogy én, hogy röhögök, ez jó!
- Most meg mit háborogsz! - méltatlankodott Kovácsné, mond azt, hogy egyedül nem szoktál röhögni! …Hát amikor Klárival találkoztunk a kalaposnál? Ott álltál a bolt előtt és egymagadban úgy röhögtél, hogy alig tudtad abbahagyni!
- Ja, drágám, én akkor nem a semmin röhögtem, hanem rajtatok! Ha láttad volna magatokat….ha…ha …ha, abban a szörnyű kalapban,…..hát én azon röhögtem! - fogta a hasát Kovács.
- Na, azért meglehetne nézni, hogy kettőnk közül melyikünk a nevetségesebb!- hördült fel Kovácsné. Látnád magadat a strandon, ahogy behúzott hassal, dülledt mellkassal végigvonulsz a napozó nők előtt, hát néha félek, hogy megfulladsz amire az út végére érsz!
- Persze! Te azt szeretnéd, hogy görbén és hordóhassal járjak, úgy legalább nem vagy kitéve annak a veszélynek, hogy belém esik valaki! Mindig is féltékeny voltál, szíved szerint kalitkában tartanál és csak akkor vennél elő, ha fel kéne csipegetni a morzsát a szőnyegről!
- Na, a féltékenységet csak hagyjuk!- fortyant fel Kovácsné. Ki is akarta felpofozni a főnökömet, azon a céges bulin, amikor tiszteletből felkért táncolni?!
- Tiszteletbőőől!? - Úristen, mi lenne, ha még nem is tisztelne! - ordított Kovács. - Ahogy ti tangóztatok, ahhoz képest a lambada egy apácatánc! Úgy rád tapadt az a szemét, mint egy ragtapasz!
- Na, te csak hallgass! - hisztizett Kovácsné. - Ez mind csak szöveg, hogy eltereld a figyelmemet arról, amit te csináltál! Talán én kérdeztem meg a titkárnő Manci mellbőségét?! Mintha téged vágott volna pofon érte! Úgy nézted a tőgyei minden rezdülését, hogy attól féltem, a szemeiden szétpattan a kontaktlencse!
- Persze! - pityorodott el Kovácsné, tudom, hogy én a titkárnő Manci nyomába sem léphetek, de azért nekem is jól esne, ha rám is úgy néznél néha mint ahogyan őrá szoktál!
-…Így……jó lesz, drágám?- nézett rá olyan bárgyú képpel Kovács, hogy az asszonynak muszáj volt elmosolyodnia magát.
-…Jó! - mondta szepegve az asszony, így nagyon jó. És érezte, hogy az ura megmarkolja még mindig kemény kis fenekét, senkiével össze nem téveszthető ismerős fogással, és ő hagyta, hogy gyengéd lambada mozdulatokkal, az magához szorítsa…..
- Azért szép volt ez a húsz év….- suttogta Kovácsné, és arra gondolt, hogy jobb is, hogy órát kapott, hiszen minden ujján van már úgy is egy-egy gyűrű…

Írta: H. Gábor Erzsébet
2175
hzsike - 2010. december 30. 20:46:52

Kedves Veronika!
Örömmel vettem, hogy ellátogattál hozzám, szeretettel fogadtalak.Köszönöm szépen Neked.
Szeretettel: Zsike

2175
hzsike - 2010. december 30. 16:41:38

Kedves "Belas"!
Köszönöm szépen a hozzászólásodat, de látszik, hogy "férfi" vagy, ugyanis nem gondolsz arra, hogy a zsiráfhoz egy farm is kellene! Tanácsolom, hogy te is érd be az órával.
Örülök, hogy olvastál, további szép napot kívánok!
Üdvözlettel: H.Gábor Zsike PfftPfftPfft

2175
hzsike - 2010. december 29. 16:57:44

Kedves Maja!
Köszönöm szépen, hogy engem is "meglátogattál"és örülök, hogy tetszett ez a kis történet.
További szép ünnepeket kívánok Neked.
Szeretettel:Zsike

490
kismehi - Libricz Maja - 2010. december 29. 09:54:29

Kedves Zsike!

Tetszett ünnepi történeted.. Frappánsan vezetted elénk egy átlagos házaspár évfordulóját, amiből persze nem hiányozhat a vita sem és egymás piszkálása...

De a végén jó volt a váltás is .
Üdv: maja

2175
hzsike - 2010. december 28. 23:01:48

Kedves" Asszonytársaim"Zsuzsi és Julika!
Igen, nagyon ráéreztetek a lényegre! Köszönöm szépen Nektek! Sok szeretettel:Zsike

1464
kuzmajulianna - 2010. december 28. 18:11:27

Kedves Erzsébet!

Mi tagadás igazi életből kiszakított házaspári jelenet.
Abban azért igaza van Kovácsnénak hogy bármennyi idő telik is el ,jól esik ha szépnek látja a férje és ezt nem titkolja.
Egy jó kis vita után milyen édes is tud lenni a békülés.

Élvezettel olvastalak:Juli

230
Torma Zsuzsanna - 2010. december 28. 14:33:16

Kedves Erzsébet!

Nagyon jó kis ünnepi párbeszéd, de már attól kezdtem félni, hogy a végére a házaspár összeveszik. Szerencsére minden jó, ha a vége jó. Örültem a kellemes befejezésnek!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.