H. Gábor Erzsébet: Lehetett volna…

Lehetett volna…

Lehetett volna koronám,
De nagyon drága volt,
Értéke éppen
A boldogság ára volt.
Álmodoztam arról, hogy
„Királynő” leszek,
De tudtam, hogy az életben
Bármit is teszek,
Vagy bármit is kapok,
Mindennek ára van,
Ingyen semmi sincs,
Legfeljebb álmomban.
De az élet siet, az ember
Teszi dolgát,
S ha nem akarja végig
Játszani a szolgát,
Váltania kell,
És merni kockáztatni,
Adni is kell néha, nemcsak
Mindig kapni.
Ki tudja, hogy oszlik
Meg majd az a pakli,
Miből neked is kijut,
Egynéhány kártyalap?
S hogy szerencsétlen leszel,
Vagy éppen boldogabb?
Nemcsak rajtad múlik,
A sorsod a hatalom!
Ő dönti el azt is,
Melyik jó alkalom
Arra, hogy végre már
Te magad lehess,
És szabadon bátran
Azt tedd, amit szeretsz.
S mivel kiböjtölted,
Tán’ boldog lehetsz végre,
Ha így akarja ő is,
A sorsod Jótündére.

H. Gábor Erzsébet
2175
hzsike - 2011. július 14. 21:16:39

Kedves Ida!
Tündéri vagy, de Te is tudod, hogy az a korona csak egy jelképes dolog. Azért köszönöm Neked, hogy így gondolod.
Szeretettel:ZsikePfft

298
keni - 2011. július 14. 18:49:57

Drága Zsike !

Minden bölcseleted igaz úgy, ahogy ebben a szépséges versedben összeszedted azokat.

Azt hiszem - ebben a melegben, hogy -
Arany János írta Petőfinek: ?

[quote]*Míg mások csak levelenként
kapják a borostyánt -
Neked egy egész koszorúval kell adni !*[/quote]

--- Én nem vagyok Arany János, de én is megadnám neked az utóbbi verseidért, mert ezzel a verseddel is felteheted a fejedre a koronát !

Szeretettel ölellek !

- keni -

2678
Emperor - 2011. július 14. 15:51:55

Kedves Zsike, hoztad a megszokott formádat, bár a végére mintha kissé elfáradtál volna. Én szívem szerint fejedre tenném azt a koronát.
Szeretettel, Ida

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.