Kenéz István: Hóvilág...

HÓVILÁG...

Hol van még a hóvirág?
Megjött már a hóvilág
Jégvirágos ablakok, de
Csodálatosak vagytok.

Fehér hó, de gyönyörű
Fürödni benne nagyszerű,
Úgy gyerekkorom idején
Sokat fürödtem rajta – én.

Ma már ezt nem tehetem
A csontritkulás tilt engem,
Mert ha mégis megtenném
Mentő vinne el – hinném...

Ablakomból, ha kémlelem
Boldoggá tesz fehérsége,
Mert a fehéret szeretem
Ez a szín a kedvencem.

A kis cinkék ablakomnak
Párkányán megjelentek
Várom őket magokkal, és
Vajdarabbal éltetőnek.

A hóból már ihatnak is
Az is fontos nagyon nekik,
Látom, fáznak kis szegények
Mi lesz, amíg hideg tél lesz?

Szegény vándort a tél is húzza
Nincsen nekik takarója,
Olyanok ők, mint a madár
Mindegyikük tavaszra vár.

Budapest, 2012. febr. 05.

Kenéz István
2952
bruxinelli - 2012. február 06. 15:19:35

Kedves Keni !
A madaraknak vajdarab az olvasónak a soraid éltetőek.
Szeretettel üdvözöllek ,szép verssel ajándékoztál meg bennünket.
Gratulálok,Zsófia

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.