Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Kövesdi Ferencné: Akácfa. - Rigó.

AKÁCFA

Ezt a kertet itt, a Nagyanyám is járta,
Ezt a virágzó, szép akácot is látta.
Akkor még ifjú volt, a fa meg "csemete",
Hajlongott az ága, ha elsuhant mellette.
Hófehér virágát, a hajába tűzte,
Ifjúi szíve lángolt, égett tűzbe.

Megnőtt az akácfa, lett kellemes árnya,
Az én Nagyanyámnak, pedig nagy családja.
Nagy fa árnyékában, ők is együtt ültek,
És emlékeikből, nagy csokrokat fűztek.
Emlékeztek gyakran, az én Nagyanyámra,
Szerető szívére, őszülő hajára.

Aztán megérkezett az unokák sora,
Ők is lepihentek, igen gyakran oda,
Így lett az akácfa, életünk tanúja,
Árnyában pihent az unokák sora.
Itt szaladgál majd a kis dédunokám is
Szívem egy darabja gondolsz-e majd rám is?


RIGÓ

Beteg a rigó, szegény pára,
Eltörött a kicsi szárnya.
Nem tud vele messze szállni,
Csak a földön bír most járni.
Nem várja a puha fészke,
Sok szenvedés lesz a része.

Kicsi madár! Sorsod szánom!
Segítek is, megpróbálom...
Kertünk sarkát átadom,
Lesz számodra oltalom!

Szárnyacskádat sínbe teszem,
Meglásd, újra erős leszen.
Újra szállhatsz, nótázhatsz,
A párodnak trillázhatsz!

És hord majd az étket neki,
Tojásait hadd költse ki,
pelyhes rigók, kelnek sorba,
Nem esett a fészkük porba.

Tojó dalol. Trillárom!
De aranyos a párom!
Na meg a kis családom!

Kövesdi Ferencné
5655
jocker - 2017. szeptember 14. 17:50:36

Terike kedves, egyik jobb mint as másik, igazán két, nagy élményt kaptam, köszönöm!
Szeretettel gratulálok.
Üdv/Feri

227
kondrakati - 2009. február 17. 10:55:41

Kedves Teréz!

Újra szívet melengető verseket hoztál. Mindkettő, de különösen az első tetszett. Ha olyan lenne a világ, amilyen emlékekről írsz, mindenki boldogan élhetne, de ezzel rámutatsz arra, hogy mennyire fontos a család, a generációk összetartása a mai időkben.

Gratulálok!

298
keni - 2009. február 16. 13:42:28

Kedves Jó Teréz !

Az én szülővárosom is az öreg akácfáiról híres, mint ahogy a Duna-Tisza között is általa fogták meg a futó homokot, keménysége és szívóssága miatt.
Virágaitól az egész város ilyenkor akácillatba borul.
Én ettem is sok édes virágát - gyerekkoromban. Az elsó csókot is egy akáclevélnek köszönhetem, amiről már írásaimban írtam is.
*Akácos út, ha végig megyek rajtad én....*

Rigó c. versedről - átvitt értelemben a gondoskodás okán: Az öreg néne őzikéje -t juttattad eszembe - /*Mátra alján falu szélén...*/
Aztán meg összahoztalak - Assisi Szent Ferencel is, a madarak védőszentjével
odaadó gondoskodásodért, ápoládosért. Kérem Őt vigyázzon Rád...! Segítsen!

Sok-sok szeretettel ! Smile
- keni -

230
Torma Zsuzsanna - 2009. február 16. 13:01:05

Kedves Teréz!
Én nagyon szeretem a ritmusos verselést.
Azért is kedves a rigós vers, mert nekem is vagy egy hasonló: "Kis rigó a park fűvén".

Üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.