Cs. Nagy László: Csendes éjeken
Csendes éjeken

Csendes éjeken,
mikor bagoly rikolt,
megszürkül minden,
ki élő, ki holt.

Csillagfény alatt
a sötétség készül,
hamuját hinti,
a Hold beleszédül.

A sötét zúg felettünk,
párállik, mint a méreg.
Nincsenek színek,
nincsenek fehérek.

Ágak koccannak,
sírva, zörögve,
„pödrik” a levél
szellőért könyörögve.

Sápadt sarlója
a sajtnak is meztelen.
Ásít a sötétség,
fekete végtelen.

Köpenye szétterül,
üreslő, rideg,
mint feszített, remegő,
pattanó ideg.

Majd a hajnal,
hencegve kibomlik,
kormok lehelete
a fény sírjába omlik.

Csendes hajnalokon,
ha rigó zenél,
színes lesz minden,
ki holt, ki él!

Cs. Nagy László
3439
titus56 - 2012. október 03. 22:24:51

Kedves Zsike!

Örömmel vettem, hogy találtál kedvedre való képeket a versben. Köszönöm, hopgy olvastál.

titus56

3439
titus56 - 2012. október 03. 22:23:11

Keni Barátom!

Azért némi túlzást érzek a szavaidban, de jólesően olvastam! Neked is köszönöm!

titus56

3439
titus56 - 2012. október 03. 22:22:10

Drága Rózsám!

Édes vagy, hogy ilyen szorgalmas olvasóm lettél, köszönöm!

titus56

2175
hzsike - 2012. október 03. 21:02:12

Szépek a természeti képeid.
Szeretettel olvastam:ZsikePfft

298
keni - 2012. október 03. 16:29:54

Kedves Laci !

Csak te tudsz ilyen egyszerű, de nagyszerű szavakból ilyen szépen verset írni...
Semmi sallang, semmi cikornya, csak olyan mint egyszerűen - a sima víztükör.

Élvezet volt olvasni és elmerengeni az olvasottakon, tovább vitt gondolataimban !

Nagy Tisztelőd ! - keni-

3300
kandracs roza - 2012. október 03. 15:52:52

Kedves László! gratulálok...mint mindig remek...Lexirózsa...

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.