H. Gábor Erzsébet: Költő az

Költő az

Költő az, ki dalra fogható,
más helyett is énekel - ha kell -
nála szív, s az ész a mérvadó,
benne bárki „mentorára”lel.

Tiszta lelke szánja sorsodat,
harca érve - égre felszökik,
tolla varrja rád a foltokat,
néha kéne, mégse vétkezik.

Kardja néki, szűzi tiszta szó,
énekét a szív dalolja úgy,
- tudva azt, ez így a jó, s való -
megfeszítve, mint az íj a húrt.

Szép hazája, háza, népe, szent,
- szétzilálta sorsa mindenét -
bár a tolla új időt teremt,
várja még az égi Úr kegyét.

H. Gábor Erzsébet
3649
Oroszlan08 - 2012. november 22. 19:05:26

Őszinte, tiszta érzések.
Szeretettel gratulálok: Ica

3342
rozsaschvalm - 2012. november 22. 19:01:35

Kedves Zsike!

Szépen megfogalmaztad versedben a költő tiszta lelkiségét.

"Szép hazája, háza, népe, szent,
- szétzilálta sorsa mindenét -
bár a tolla új időt teremt,
várja még az égi Úr kegyét."
Nagyon szép sorok .

Gratulálok: Rózsa

1984
Gabriella 36 - 2012. november 22. 18:32:37

Kedves Zsike!
Végre van kis időm! Olvasom a verseidet és bár nem tudom mindegyiket lereagálni, teljesen elragad a lírai mivoltuk, szépségük.
Csak gratulálni tudok és további szép estét, gondolatot kívánok szeretettel, Gabi

3300
kandracs roza - 2012. november 22. 17:59:20

ZSike megint szépet írtál...gratulálok.Lexi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.