Cs. Nagy László: Hontalan= "hazátalan"
Hontalan= "hazátalan"

Adyhoz

Jöttél mint dicstelen, égi felleg,
halálból feltámadt ős-hódolat.
Tüdővészes korok fekete zongorája,Te,
megásva ezerszer saját sírodat.

Vergődtél csontos öntudatban,
tagadó tagadás lett Benned a hit.
Súlyként cipelted, álarcos magányod
fékevesztett, elátkozott, zord bűneit.

Bujdosó lettél öntelt világodban,
már magad sem értetted magad.
Üresen kongott lelked hónapos szobája
s hamissá bitangolt igaz szavad.

Lelkednek esendő, gyarló, ifjú bája
penészes üresség, hideg, bútortalan.
Lédától a sírig cipelve zord-magad
lettél hazádban bujdosó hazátalan''.

Elfojtott, céda önös tudatban,
üresen koppant homlokod.
Magad imádta, züllött kárhozattal
cipelted rég elmúlt holnapod.

Felróva vétkes éned bűneit,
igéktől fosztottad meg magad.
Lelketlen, méla áhítatban
hamis kristályként csillog szavad.

Bálványt faragtál puszta önmagadból,
nagyságod, átka volt minden sorodnak,
totem lehettél volna, glóriával,
-lettél öntelt,- rabnak és szabadnak.

Titok kísérte fájdalmas léptedet,
kereszted hordoztad szédült út porán.
Vigaszt ígérve alommal kérkedtél
s meghalni vágytál oly korán.

Elmúlt csodák vajúdó felhőiben,
tenger kínok közt lelked lépkedett.
Nem volt, ki szíved átkarolja
mert ellöktél minden szép kezet.

Kitört valódnak pusztító, ős haragja
s Te pusztákon, ezer ősödre esküszöl,
míg héja-nász rikolt zokogva belőled,
patyolat lángoddal bűnöket üldözöl.

Mint tövist, mi belsődig hatolna,
hordoztad bűnös ugar-jellemed.
Sorsot loptál s loptak Tőled is,
míg lázaid élő igéjét, holtan elveted.

De élsz még, mert hajtott fővel haltál,
mint málló, alázatos, lágy kenyér.
Elszállt hiteden, magad imája volt
az egyetlen, felmagasztaló, simító tenyér.

Cs. Nagy László
3439
titus56 - 2016. február 21. 10:23:41

Rózsa lelkem!

Ha túlzók is szavaid, nagy, hálás köszönet értük.

titus56

3300
kandracs roza - 2012. november 25. 22:09:29

Nekem László Tanárom...de az remek...csak én gyengécske tanuló vagyok.De mint jó tanár ..titkon néha meg dádáz...Lexirózsád

3439
titus56 - 2012. november 25. 21:45:11

Köszönöm kedves Alfonzina!

Jó diák vagyok, aki mindig örül egy-egy *-os ötösnek!Grin Hát igen, Ady nem egy mindennapi egyéniség, bár nem tartozik a kedvenceim közé, de nagyságát feltétel nélkül tisztelem.

titus56

3652
zina - 2012. november 25. 21:27:13

Hjajj, bús lelkemnek de jól estek ezek a zsongó, sajgó sorok... Smile remélem nem bánod, ha egy újabb 5*-öst írok be. És még központoztál is Wink Grin
Az utolsó 2 sor különösen tetszik, talán jól is értelmeztem.
Születési évfordulójára kapta tőled ezt a verset? bár én is úgy vagyok Adyval, hogy pont annyira szeretem, mint amennyire kiráz a hideg tőle, ő maga szebben fogalmazza ezt meg:

Ez itt pedig magam vagyok,
Régi tüzek fekete üszke
S fölöttünk végzet-szél fütyöl,
Szaladj tőlem, átkozz, gyülölj,
Avagy légy rám ujjongva büszke.

Bocs, hogy ennyi mindent ide firkáltam, de hát Adyt nem lehet megkerülni vagy szó nélkül hagyni és ezt a verset sem!

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.