Tóthné Földesi Ilona: Esti csendben
Esti csendben

Selymes szárnyát rám borítja
szelíden a fény, mint az esti szél,
árnyékkal elvegyülni kész.
Harangszóval a felhőkre evez
az áldott megfáradt áhítat,
velük a béke zeng, zenél.
Minden gondolatom kínban született
Homlokom mögött, zajlik, tombol
az áradó érzelem,
s egy gyáván reszkető mosoly.
Esti csendben alázatra
szelídül a büszkeség.
Csöndes árkot mos arcomra
a fénytelen szürkeség.

Tóth Jánosné
3649
Oroszlan08 - 2012. december 18. 09:48:16

Megtisztelő soraidat kedves Zsuzsa, köszönöm.
Örültem, hogy itt voltál. Smile
Szeretettel: Ica

3649
Oroszlan08 - 2012. december 18. 09:46:07

Köszönöm kedves Rózsám, hogy olvastad a versem.
Szeretettel láttalak: Ica

3362
zsubanya - 2012. december 18. 07:54:50

"Selymes szárnyát rám borítja
szelíden a fény, mint az esti szél,..."
Drága Icám! Gyönyörű versedhez szeretettel gratulálok: Zsuzsa

3342
rozsaschvalm - 2012. december 17. 22:59:14

Kedves Ica!
Szeretettel olvastam szép versedet.
Gratulálok! Rózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.