Cs. Nagy László: Ecsetvonások
Ecsetvonások
(Egy kiállítás megnyitójára íródott)

Ahogy a szobrot a kő,
úgy rejti a képet az ecset
és mint a keret a vásznat,
úgy feszíti a képzelet
azt ki lát, nem csak mázol,
de lélekkel szín-orgiát varázsol,
kiben lobog az élethit
s ébren is
patyolat vászonra álmodik,
ki tükör helyett a
vásznon látja magát,
míg búsan vízre hajlik
egy göcsörtös faág,
kiben pillangókat fürdet
a pajkos hullámtaraj
de nem szegi szárnyukat
a bősz, tajtékos moraj,
ki épp beles a
poklok nyikorgó ajtaján,
vagy sugárkoszorút fon
egy álmodó nő haján,
kiben az ajtó mögött mindig
ott a láthatatlan titok,
s kúsznak összefonódva
indás nárciszok,
kiben a háborús romokból
életre ébred a páfrány
s lelke megbújik a vásznon,
mint csöppnyi színes zárvány,
apró utazóládába rejtve,
vagy egy levél sorai közt felejtve,
kiben a sok szín
maga a táncoló végtelen,
s absztrakt csodává
válik keze nyomán a jelen,
kiben a sárga a rőttel vitázik,
vagy télbe búsul a táj,
hóban ázik,
oly egyformák s mégis
mind mennyire mások
e lüktetve zengő
arany-ecsetvonások!

Cs. Nagy László
3300
kandracs roza - 2013. január 01. 16:11:17

Igaz szeretettel....Lexirózsa.BUÉK...

3439
titus56 - 2013. január 01. 16:01:39

Köszönöm Rózsa lelkem!

Mindenben "gazdag" Új Esztendőt Neked is!

titus56

3300
kandracs roza - 2013. január 01. 15:57:04

Kedves László!! nagyon szép..Gratulálok..BUÉK..Lexirózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.