Tóthné Földesi Ilona: Hajléktalan (2013. január)

Hajléktalan

Neonhomályban az utca,
a hó világol. Gyanúsan
kínjába dől s holt-fehéren
áll, nem mozdul
a hajléktalan,
rongyát féltve
tanácstalan.
Kalodába bezárt lelke
remegve árnyékot lehel.
Ő öntörvényű délibáb,
merő abszurd,
és bonyolult.
Teajárat
közeledik,
dermesztő húszfokos hideg.
Az éj megszüli a reggelt,
A jég éles, mint a penge.

Tóth Jánosné
3649
Oroszlan08 - 2013. január 07. 15:37:15

Kedves Péter!
Megtiszteltél a látogatásoddal.
Az ajtó nyitva, gyere máskor is.
Barátsággal: Ica

3649
Oroszlan08 - 2013. január 07. 15:34:06

Kedves one...vagy Ödön, ha szólíthatlak így!
Örülök látogatásodnak, köszönöm.
Szeretettel: Ica

3234
PeterCz - 2013. január 07. 11:53:17

Benyitottam, beosontam
a kommentek nyomán
- most épp one lépéseit követveSmile -
néhány ajtón, s mögöttük
képeket találtam,
melyeket magam is kommentáltam.
E verset olvasva azonban
elakadt szavam,
s bár kilépek e szobából,
valamit lássatok:
az ajtó még mindig nyitva van..

3649
Oroszlan08 - 2013. január 06. 21:11:41

Kedves Rózsa!
Köszönöm a figyelmed.
Szeretettel: Ica

3300
kandracs roza - 2013. január 05. 10:54:51

Kedves Icuskám!! Versed a valót tükrözi..gratulálok..Lexirózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.