Gyöngy: Labirintus
Labirintus

Az életünk egy játék
és mi bábuk vagyunk benne
dolgunk a létben csak annyi lenne
hogy ébredjen bennünk a virtus
a játék neve:
LABIRINTUS
szerte-szét ágazó
látszatra mind egyforma út
már önmagában is rejtelem
hol van a kiút,
s a játékszabályt vajon felismerem?
Megfogantunk, világra jöttünk
teli torokból
keservesen üvöltöttünk
és beindult rögtön a játszma
nem kérdezte senki
miért jössz e világra
s hogy akarjuk-e
és mi akartuk
akartunk e véresen-édes
célzottan-céltalan
kegyetlenül-mézes
reményekért küzdeni.
A reménytelen küzdelmet
mely reményekkel teli
s mire értelmünk kiteljesedett
feleszméltünk
hogy a látszatra egyforma utakon
utunk olykor igencsak összekeveredett
s jöhetett a hátraarc, az újabb stratégia
a csüggedés után a következő csata
mert mi mindig újrakezdtük
erőnk felett a harcunk megküzdöttük
habár az esélyek különbözők voltak.
De lesz-e vajon igazi győztes?
Nem!
Igazi győztes nem lesz sosem!
Egyszer a játék mindenkinek véget ér
és mi rájövünk, az élet egy totem,
hogy nem is a győzelem,
hanem a JÁTÉK volt a tét.
3681
gyongy - 2013. május 15. 22:03:52

Drága Róza!
Talán azért fontos a játék, mert nevetést csalhat arcunkra, függetlenül az évek számától és a mosoly, a nevetés feloldja bennünk a nehézségeket is. Mindannyiunk életében vannak keserű, nehéz percek, de mennyivel több "meglett korban" is néha-néha önfeledten, felszabadultan kacagni. Ha csak kicsit is. Tudom, hogy nem egyszerű, de kell(ene), jobban mint képzeljük. Köszönöm kedves soraid, szavaid!
Hogy miért is játszunk újra és újra? Hogy élehessünk! Talán ezért. Szeretettel: gyöngySmile

2135
mami - 2013. május 15. 21:53:13

Kedves Gyöngy! Ezt jól megmondtad. És mindent szép sorokba szedve, dallamosan, lüktetőn. Előbb - utóbb mindenki rájön, hogy a tét nem is volt fontos. Csak azt nem értem, hogy akkor miért is játszunk, újra és újra?
Jó volt olvasni elgondolkodtató soraidat.
Szeretettel: Jártó Róza

3681
gyongy - 2013. május 15. 21:26:25

Drága Judit, Ili, Margit és Veronika!
Nagyon szépen köszönöm minden szavatokat! Bár ez a vers sem mostani már, de annál nagyobb öröm számomra, hogy elovastatok. Nem is képzelitek mlyen jól esett! Köszönöm! Szeretettel: gyöngy

3414
margitszabokila - 2013. május 15. 18:26:05

Kedves Gyöngy!
Köszönöm,hogy olvashattam szép versedet!
Gratulálok!Szeretettel:Margit

3767
vorosemilne - 2013. május 14. 20:10:26

Valóban kedves Gyöngy, a lét egy labirintus...
Szeretettel gratulálok, Judit

3681
gyongy - 2013. május 14. 19:59:48

Kedves Icu!

Hálásan köszönöm, hogy olvastad ezt a régebbi szösszenetem. A játékról annyit, hogy azt hiszem mindennél fontosabb (lenne)! Játszani pedig tudni kell(ene)! Mert mennyire jó látni egy önfeledten kacagó idős embert! Szeretettel: gyöngy

524
BogIcu - 2013. május 14. 18:42:45

Kedves Gyöngy!

Kemény, erőteljes vers.
Igazi győztes valóban soha nem lesz, de akkor is játszunk, amíg csak lehetSmile

Szeretettel Icu

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.